Vasárnap megjelent a magyar kormánynak az a 8 oldalas állásfoglalása, amelyben az Európai Bizottság február végén kiadott közleményére reagál. Ebben a kabinet pontról pontra bemutatja azokat a terveket és javaslatokat, amelyek szerintük fokoznák a bevándorlást Európába.
Brüsszel: nincs titkos terv és Soros
Az Európai Bizottság február 28-án adott ki egy közleményt a kormány tájékoztatási akciójára válaszul. Az Eb a héten közölte: a magyar kampány elferdíti az igazságot, és egy "titkos terv" sötét képét igyekszik felfesteni, amelynek célja az Európába irányuló migráció ösztönzése. A testület szerint a kormány állításai rossz esetben tényszerűen helytelenek, és a legjobb esetben is erősen megtévesztők. Soros Györgyhöz pedig az egésznek semmi köze."
|
| (Fotó: Magyar kormány Facebook oldala) |
A plakátkampányban szereplő állításokkal kapcsolatban az Eb szóvivője elmondta, hogy a menekültek unión kívülről történő áttelepítése mindig is önkéntes alapon történt, és így is marad. Az áthelyezés kifejezés a menedékkérők Európai Unión belüli - egyik tagállamból egy másikba történő - áthelyezését jelenti, amellyel a tagállamok szolidaritásukat fejezik ki a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamok iránt. Az uniós menekültügyi szabályok azonban egyáltalán nem tartalmaznak kötelező áthelyezésre vonatkozó rendelkezéseket - húzta alá.
"Magyarországnak rendkívül kevés menedékkérőt - az áthelyezésre jogosult, mintegy 35 ezer ember közül mindössze 680 főt - kellett volna befogadnia. Magyarország nem tett eleget a kötelességének, és egyetlen menedékkérőt sem helyezett át a területére" - fogalmazott.
Erre adták most ki a 8 oldalas kormányzati állásfoglalást.
Magyar kormány: márpedig létezik a terv és Soros
A kormány szerint a bizottság megerősítette azon tervek és javaslatok létezését, amelyek fokoznák a bevándorlást Európába. A kormány úgy látja, rendkívül sokatmondó a brüsszeli állásfoglalásban szereplő egyik kijelentés, amely szerint „biztosítani kell a legális migrációs lehetőségeket”. Nem titkosösszeesküvés ez, hanem nyílt együttműködés a bevándorlásfokozásáért - írják.
A kormány állításait nyilvános állásfoglalások, mindenkiáltal elérhető nyilatkozatok és szavazási jegyzőkönyvek bizonyítják. Az Európai Bizottság álláspontja szerint Soros Györgynek ehhez semmi köze. Ennek ellentmond az a tény, hogy a milliárdos spekuláns korábban közzétett javaslatai egybevágnak a brüsszeli tervekkel. Nem megkerülhető tény, hogy Soros az elmúlt években több mint 20 alkalommal egyeztetett brüsszeli biztosokkal - állítja a kormány.
Ezután 7 nagyobb pontban sorolják a Brüsszel ellen megfogalmazott érveiket:
- A kötelező betelepítési kvótát nem vonták vissza
- Felülírnák a tagországok határvédelmi jogait
- A migránsvízum bevezetését az Európai Bizottság istámogatta
- Nem tagadják, hogy több pénzt adnának a migrációttámogató szervezeteknek
- Már most is több tízezer bevándorló kap pénzzel feltöltöttbankkártyákat
- Kísérleti projektekkel legalizálnák a migrációt
- Többféle módon is csökkentenék a bevándorlást ellenzőországok pénzügyi támogatását
Többek között az írják: Brüsszel továbbra is kvóták alapján akarja szétosztani a bevándorlókat Európában, ezt az Európai Bizottság sem tagadja. Állásfoglalásában a jogalkotási eljárást „megbeszélésnek” a javaslatokban szereplő pénzbüntetést pedig „szolidaritásnak” nevezi, de ez a lényegen nem változtat. A „szolidaritási hozzájárulásnak” nevezett büntetés – be nem fogadott migránsonként – akár a 100 000 eurót is elérheti.
Szerintük félrevezető a Bizottság azon állítása, hogy Magyarországnak a Tanácsban érdemi beleszólása volt a – meghatározott számú migráns szétosztására vonatkozó – kvótákról szóló döntésbe. Ezzel szemben az igazság az, hogy Magyarország hiába vétózott korábban az Európai Tanács ülésén, a Bizottság egy új javaslattal szándékosan alacsonyabb szintre szállította a vitát, ahol a szavazáskor megkerülték az ellenzők csoportját.
Brüsszel azt akarja elérni, hogy a tagállamok ruházzák át a határvédelmi jogok egy részét a Frontexre.
A magyar kormány úgy látja: hosszú ideje tervezik egy olyan vízum bevezetését, amely lehetővé tenné a migránsok számára, hogy már a külföldi uniós nagykövetségeken kérhessék az Európába való belépésre feljogosító vízumukat, ha belépésük célja a menekültstátusz kérése.
Sokatmondó tény szerintük az is, hogy a Bizottság a magyar kormány tájékoztató akciójával kapcsolatos legutóbbi közleményében sem tudta cáfolni azt, hogy jelentősen növekszik a bevándorláspárti aktivistacsoportok támogatása a 2021–2027- es uniós költségvetési keretben.
A Bizottság továbbra is azt állítja, hogy „nincsenek név nélküli bankkártyák”. Azonban maguk is elismerik, hogy a személyazonosításra csupán egy sorszám szolgál. Nem mellékes körülmény, hogy a kártya névtelensége sérti a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló uniós szabályokat.
Végül a kormány szerint Brüsszel duplán vonna el forrásokat a bevándorlást elutasító országoktól, hiszen a kohéziós politika mellett az új dublini rendszerben is büntetné azokat azországokat, akik nem fogadnak be migránsokat.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
