Hirdetés
Hirdetés

Robban-e a svéd bomba? Fontos választás jön szeptemberben

Wéber Balázs, 2018. augusztus 30., 13:00

Egyre nagyobb társadalmi egyenlőtlenségek, növekvő bevándorlás és szegénység – így vág neki Svédország a szeptemberi parlamenti választásoknak. A jóléti modell megkérdőjeleződött, a társadalom megosztott, ami a nyíltan bevándorlás-ellenes Svéd Demokraták malmára hajtja a vizet. Bár néhányan válságról beszélnek, tapasztalataink szerint az ország még így is kifejezetten élhető hely.

Stockholm, Svédország. Fotó: Wéber Balázs
Stockholm választások előtt. Fotó: Wéber Balázs

Egyre nagyobb feszültségek terhelik Svédországot, amely hosszú évtizedekig a jóléti társadalom, a befogadó és gondoskodó állam mintapéldája volt. A Financial Times elemzése szerint a társadalom egyre inkább megosztott, és egyre nagyobb a szakadék a jómódúak és a szegények között.

Nagyobb az egyenlőtlenség  

A jobbközép Mérsékelt Párt miniszterelnök-jelöltje, Ulf Kristersson szerint az ország válságban van, a választók mintegy fele pedig úgy véli, hogy rossz irányban haladnak a dolgok.

A társadalmi problémák egyik jele a növekvő anyagi egyenlőtlenség, ami a 80-as évek közepe óta gyorsabban nőtt, mint bármely más OECD-országban. Azoknak az embereknek az aránya, akiket szegénység fenyeget – azaz kevesebbet keresnek a nemzeti átlagbér hatvan százalékánál –, szintén gyorsabban emelkedett, mint az uniós államok többségében.

2016-ban a Svédországban született lakosok 13 százalékát, a külföldön születetteknek pedig egyharmadát fenyegette a szegénység, azaz ez a probléma elsősorban a bevándorlókat sújtja.

Egyre több a bevándorló

Hirdetés

A migráció az elmúlt évtizedekben szinte folyamatosan és jelentősen növekedett: míg 1999-ben 40 ezer, addig tavalyelőtt már több mint 140 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki a hatóságok. Mintegy húsz év alatt tehát több mint megháromszorozódott a legálisan az országba érkező bevándorlók száma.

Igaz, a menekültek száma drasztikusan csökken a 2015-ös migrációs hullám óta. Három évvel ezelőtt még 163 ezer ember adott be menedékkérelmet a tízmilliós lakosú államban, tavaly már csak mintegy 25 ezer.

Sokan hagyják ott az iskolát

Az érkezők integrációja jelentős kihívások elé állítja a svéd államot. Míg a Svédországban születettek között egyre csökken a munkanélküliség a gazdasági válság vége óta, addig a munkanélküli bevándorlók száma egyre növekszik.

Ennek fő oka az, hogy a külföldiek közül egyre többen szakítják félbe tanulmányaikat. Míg a svéd nemzetiségűek csaknem 90 százaléka jár középiskolába, addig a nem svédeknek csupán kétharmada.

Az ország nem csak társadalmi szempontból megosztott, hanem politikailag is. A svédek fele szerint rossz irányba haladnak a dolgok, a bevándorlás-ellenes, radikális jobboldali Svéd Demokraták szavazóinak pedig 92 százaléka osztja ezt a véleményt. A baloldali szavazók csaknem kétharmada viszont úgy véli, hogy jó irányba megy az ország, derül ki a brit gazdasági lap által idézett felmérésből.

Mi lesz szeptemberben?

Az őszi választások legfőbb esélyese még mindig a kormányzó Szociáldemokrata Párt, amely a voksok mintegy 25 százalékára számíthat. A második helyért a Mérsékelt Párt és a Svéd Demokraták küzdenek majd meg: közvélemény-kutatók szerint támogatottságuk 15-20 százalék.

Mellettük négy pártnak van jelentősebb, több mint öt százalékos támogatottsága. A fő kérdés tehát tehát nem az, hogy melyik párt nyer, hanem hogy létrejön-e kormányzóképes koalíció, és ha igen, milyen összetételű lesz.

Nem kell temetni a svédeket

Ugyanakkor – tesszük hozzá – a „svéd válság” relatív, és egyelőre felesleges lenne megkongatni a vészharangokat. Ottjártunkkor Svédország a szebb arcát mutatta: Stockholm utcáin nagyobb a tisztaság, kisebb a szegénység és nyugodtabb az élet, mint Budapesten általában, és abban a bevándorlónegyedben, ahol jártunk, teljes nyugalom honolt.

Bár azt nem állítjuk, hogy minden negyed problémamentes – hazatértünk után néhány nappal gyújtottak fel például egy szociális irodát az egyik stockholmi külvárosban –, az mégis csak beszédes tény, hogy rácsokat még a földszinti ablakokon sem láttunk.

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Csődöt mond a közegészségügy, rengeteget költünk magánorvosokra

Csődöt mond a közegészségügy, rengeteget költünk magánorvosokra

5 év alatt 20 százalékponttal nőtt a magánorvosi szolgáltatásokat igénybe vevő magyarok száma - most már többen vannak azok, akik maszekhoz (is) járnak, mint azok, akik beérik a közegészségüggyel. Évi 200 ezret költünk saját zsebből orvosokra, többet, mint a régió többi országának lakosai. Az egészségbiztosítók kaptak egy ütést, de így is hasítanak.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön kiirtanád a magázást a magyar nyelvből?