Advertisement
Hirdetés
Hirdetés

Szakadék tátong a washingtoni elit és az amerikai polgárok világlátása között

Káncz Csaba, 2019. szeptember 11., 13:22

A 2017-es Nemzetbiztonsági Stratégia óta újra a nagyhatalmi versengés lett Washington első számú biztonságpolitikai prioritása, de ez nem találkozik a közvélemény értékítéletével. Miközben az amerikai külpolitikai elit 95 százaléka válaszcsapást követelne egy NATO-tagállam elleni orosz támadásnál, az amerikai polgároknak csak 54 százaléka tenné ugyanezt. Káncz Csaba jegyzete.

(Fotó: depositphotos.com)
(Fotó: depositphotos.com)

A Pentagon egyesített vezérkara júniusban 14 év után először hozta nyilvánosságra a nukleáris műveletek új doktrínáját. Eszerint a nukleáris fegyverek használatával el lehet érni „a stratégiai stabilitás visszaállítását” és be lehet fejezni a konfliktust „az USA és szövetségesei legjobb elérhető feltételei szerint”.  Moszkva a maga részéről szándékos homályosan fogalmaz abban a tekintetben, hogy mikor vet be nukleáris fegyvereket. Miközben Oroszország 6500, az USA pedig 6185 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, ez a hozzáállás nem igazán megnyugtató a világ számára a két vezető katonai nagyhatalom részéről.

Másfele néz az elit és a köz

Hirdetés

A 2017 decemberi Nemzetbiztonsági Stratégia óta hivatalosan is újra a nagyhatalmi versengés lett Washington első számú biztonságpolitikai prioritása, de a jelek szerint ez bizony egyáltalán nem találkozik az amerikai közvélemény értékítéletével. A Globális Ügyek Chicagói Tanácsa a múlt héten hozta nyilvánosságra átfogó felmérését. A megkérdezett polgárok az orosz veszélyt csupán kilencedik helyre sorolták be az amerikai érdekeket veszélyeztető tételek között, míg Kína még ennél is lejjebb, a 11-ik helyre került. A válaszadók kétharmada szerint a felemelkedő Kínát inkább baráti együttműködéssel kellene kezelni és csak 30 százalék gondolta, hogy határt kell szabni a hatalmának. Megdöbbentő a felmérés azon adata is, miszerint mind a republikánusok, mind a demokraták 1998-ban és 2002-ben nagyobb veszélyt láttak a kínai hatalomban, mint napjainkban.

S bizony a fenti felmérés eredménye belesimul a többi, hasonló tematikájú kutatások eredményébe. A Pew Kutatóintézet július végén hozta nyilvánosságra azt a felmérést, amelyben 7 különböző veszélyre kérdeztek rá Irántól Észak-Koreáig, valamint a klímaváltozástól az Iszlám Államig. Nos, ebben a listában Kína a negyedik helyen végzett, Oroszország pedig az utolsó helyen.

Észak-Korea mindent visz

Káncz Csaba
Káncz Csaba

Az elmúlt évtizedben az amerikai polgárok következetesen a terrorizmust és a kibertámadásokat nevezték meg a két legégetőbb nemzetbiztonsági veszélyforrásnak és a chicagói tanács fenti felmérése is erre az eredményre jutott. A klímaváltozás egyre feljebb kapaszkodik az emberek veszélyérzetében, de a nemzetközi biztonságpolitikában az amerikaiak konzekvensen Észak-Koreát nagyobb veszélyforrásnak tekintik, mint Kínát vagy Oroszországot.  Amikor pedig a Reagan Intézet tavaly novemberben megkérdezte, hogy az USA hova fókuszálja fegyveres erejét a világban, akkor a válaszadók többsége nem Európát, vagy Ázsiát jelölte meg, hanem a Közel-Keletet.

Miközben az amerikai külpolitikai elit 95 százaléka válaszcsapást követelne egy NATO-tagállam elleni orosz támadásnál, egy februári Eurázsia Csoport Alapítvány felmérés szerint az amerikai polgárok csak 54 százaléka tenné ugyanezt. Összességében ezek a felmérések azt mutatják, hogy az amerikai köznépet sokkal jobban foglalkoztatják olyan veszélyforrások (például Észak-Korea), amelyeket a politikai elit hátrasorolt és sokkal kevésbé olyanok (nagyhatalmi vetélkedés), amelyeket a washingtoni politikai elit hajszol és amelyeknek ráadásul globális nukleáris katasztrófa lehet a végkimenetele.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Raiffeisen CIB Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

11,2 milliárdra büntették a Quaestor vezérét

11,2 milliárdra büntették a Quaestor vezérét

A 2015 márciusában kipattant botrány - amelynek felgöngyölítése során kiderült, hogy a Quaestor 32 ezer egykori ügyfelének különösen jelentős, 77 milliárd forint kárt okozott - miatt indult bírósági ügyekben először született ítélet. A Fővárosi Törvényszék megállapította Tarsoly Csaba személyes felelősségét abban a perben, amelyet a Quaestor-csoport anyacége, a Quaestor Pénzügyi Zrt. ellen a társaság felszámolója, a Kvantál Kft. indított.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Vettél már a szuper-államkötvényből (MÁP Plusz)?