Hirdetés
Hirdetés

Tartósan velünk maradhat-e a magasabb infláció?

Fellegi Tamás, 2018. november 09., 06:07
Cimkék
infláció

A tegnapi 3,8 százalékos inflációs adat meglepőnek tűnhetett, mivel már érdemben a jegybank 3 százalékos célja felett van. Kétségkívül részben az üzemanyagár növekedése a felelős, ami az olajárat elnézve rövidesen lefelé fogja húzni a szintet, ugyanakkor más okot is látunk, ami miatt hosszabb távon is kissé magasabb lehet az adat.

Az előző évtizedekben, nagyjából 7-8 évvel ezelőttig a magas infláció állandó problémája volt a magyar gazdaságnak. A magas nem azt jelenti, mint most, hogy kissé a jegybanki cél fölött van, hanem 7-8 százalékot, sőt másfél évtizeden keresztül 10 százalék fölötti mértéket ért el, a csúcs 30 körül volt. Ez akkor a szocialista rendszerben meglévő torz áralakulás kiegyenlítődése, majd a rendszerváltás utáni súlyos egyensúlytalanságok miatt volt, így a folyamat már rég véget is ért.

Meglepő jelenség

Nagyjából három évvel ezelőtt az európai trenddel párhuzamosan egy meglepő jelenség bontakozott ki: nem csak, hogy a kívánatos cél alá esett az infláció, hanem egyenesen meg is szűnt, esetenként még negatív is volt. Elsőre azt gondolnánk, hogy ez akár jó is lehet, de a jegybankok egy viszonylag alacsony, de stabil, jellemzően 2-3 százalék körüli inflációt szeretnek, mivel azt veszélyesnek tartják, ha 0 alá kerül, ekkor ugyanis a régebbi tapasztalatok szerint a gazdaságot lassító, recessziós hatása lehet.

Hirdetés

Bérnövekedés, forintárfolyam

Hogy az inflációt visszatornázzák erre a szintre, a jegybankok soha nem látott módon 0-ig, esetenként negatív tartományba tolták kamataikat, vagy ennek megfelelő különleges eszközöket alkalmaztak. Igen ám, de úgy az eurózónában, mint nálunk már helyreállt a kívánt infláció, a jegybankok mégsem állítják helyre az ennek megfelelő, semleges monetáris politikát. Az eurózónában ez legfeljebb csak az olasz adósságszinttel indokolható, nálunk viszont kissé más a helyzet: a gyors bérnövekedés és az alulértékelt forint miatt kevésbé tűnik károsnak a magasabb infláció.

Tény, hogy ha valahol éveken át kétszámjegyű bérnövekedési ütem van, akkor ott elkerülhetetlenül növekedni kezd az infláció is a vásárlóerő gyors növekedése következtében. Ilyenkor cél szokott lenni a bérnövekedés visszafogása, nálunk viszont szó sincs erről, mivel olyan nagy a bérlemaradásunk azokkal a fejlett országokkal szemben, ahol szabadon munkát vállalhat a magyar munkaerő, hogy egyelőre inkább kívánatos a minél magasabb béremelkedés.

Béremelési kényszer

A kérdés kezelésére lenne egy másik lehetőség is: ha erősödne a forint. Ekkor az árszínvonal és persze a bérek is közelednének a fejlett országok szintjéhez, a hazai valuta azonban nem, hogy nem erősödik, de idén még érdemben gyengült is. Ilyen körülmények között a piac kikényszeríti a rendkívül erős béremelkedést, ez óhatatlanul magával húzza valamennyire az inflációt is, de ez átmeneti jelenség, ha a bérfelzárkózás elér egy adott szintet, a folyamat óhatatlanul lelassul.

Egyszeri és tartós hatások

Így arra gondolunk, hogy átmeneti ideig a jegybankot kevésbé zavarja, ha magasabb kissé az infláció a kitűzött 3 százalékos szintnél, mintha alacsonyabb, ezért csak késleltetve, az Európai Központi Bankkal szinkronban hajtja végre a monetáris szigorítást. A jelenlegi inflációban kétségkívül vannak egyszeri tételek, mint az üzemanyagok és a jövedéki termékek (dohányáru, szeszes italok) drágulása. Utóbbiakat az indokolja, hogy a jövedéki adó közelít az európai szinthez, az előbbit viszont az elmúlt egy év meredek olajár emelkedése.

Ez azonban úgy tűnik, egy hónapja véget ért, az olajár meredeken esik, így a hatás kikerülhet az inflációból, sőt, az üzemanyagárak csökkenhetnek, és akkor még negatív hatást is kifejthet. Ha ezek a hatások kikerülnek, nem lesz magasabb az infláció 3 százaléknál, de nem kizárt, hogy az erős kereslet miatt újra fölé fölé kerül. Összességében, amíg kétszámjegyű béremelkedés van, kevésbé zavaró a magasabb infláció, feltehetőleg az MNB-t sem nyugtalanítja egy kis többlet.

Indítsd be az évet 1,5 millió forinttal

Ne fizess feleslegesen többet a kölcsönért, csak mert nagyobb összegre lenne szükséged. Személyi kölcsön kalkulátorunkkal megtalálod a legkedvezőbb kölcsönajánlatokat! Nézzük a törlesztőrészlet nagysága alapján, mit kínálnak a bankok, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapos futamidővel: a törlesztőrészlet-alapú rangsor szerint az egyik legkedvezőbb ajánlatot a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsöne jelenti, hiszen itt a törlesztőrészlet havonta 30 327 forint (THM: 8,17%), és csak pár forinttal kell havonta többet fizetni a Raiffeisen Bank személyi kölcsönéért, hiszen itt 30 379 forint a törlesztőrészlet (THM: 8,97%), míg a Budapest Bank Online Prémium kölcsöne havonta 32 128 forintba kerül (THM: 10,50%), az Erste Most Extra személyi kölcsön pedig 32 606 forintos törlesztőrészlet mellett igényelhető (THM: 12,35%). További ajánlatok érdekelnek? Használd személyi kölcsön kalkulátorunkat és találd meg a legjobb ajánlatot!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mekkorát bukik, aki 40 év után nyugdíjba megy? Attól függ, dolgozik-e mellette

Mekkorát bukik, aki 40 év után nyugdíjba megy? Attól függ, dolgozik-e mellette

Aki megteheti, hogy 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonul és csak a családi feladatainak él, annak jó lehetőség lehet a Nők40 program, aki azonban nem akar sok pénzt bukni, jobban teszi, ha pár évvel tovább dolgozik. A harmadik opció, hogy nyugdíjba vonulunk, de tovább dolgozunk mellette - ezt a megoldást most már akár úgy is intézhetjük, hogy nem szólunk róla előre a munkáltatónak.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint mi lesz a Brexitből?