Hirdetés
Hirdetés

Tévedés volt a keleti nyitás? Magyarországgal példálóznak

2019. szeptember 04., 20:22

A nyugati és a kínai beruházásokat, befektetéseket veti össze a német Bertelsmann Alapítvány a kínai Új Selyemút mentén. Szerintük a Nyugatnak nincs mit szégyenkeznie, nagy összegeket fektet be a térségben, egyes országok számára sokkal jobb partner, mint Kína. Iskolapéldának pont Magyarországot választották.

Nyugati pénzügyi források az Új Selyemút mentén (Bertelsmann Alapítvány)
Nyugati pénzügyi források az Új Selyemút mentén (Bertelsmann Alapítvány)

A kínai “Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezés – más néven Új Selyemút – mentén fekvő országokba menő tőkeáramlásokat vizsgálta a német Bertelsmann Alapítvány tanulmánya. Fő megállapításuk, hogy a nyugati és a kínai pénzügyi áramlások összehasonlítása alapján a Nyugat ugyanannyit fektet be a Selyemút mentén, és sok ország számára “a jobb partner”.

A nyugati, főleg az EU-ból és a DAC országokból – az OECD fejlesztési szervezetéből – származó pénzáramlások értéke legalább 290 milliárd dollár. Ez legalább annyi, mint amennyit Kína fordít az “Egy Övezet, Egy Út” térségre.

Hirdetés

A legtöbb országban a nyugati pénzek értéke meghaladja a kínaiakét. Kivéve Kazahsztánt, Pakisztánt és Laoszt. A kutatók azt is állítják, hogy a kínai pénzáramlások értéke jóval alacsonyabb, mint amit általában a nyilvános viták során feltételezni szoktak. Kína befolyása jelentős részben intenzív diplomáciai aktivitásának, a kínai vállalkozások és technológiák hozzáértő pozicionálásának és intézményi megoldásoknak köszönhető.

A kínaiak érdekei

A vizsgált, 2013 és 2017 közötti időszakban a Bertelsmann szerint egyes országok függővé váltak a nyugati és a kínai tőkeáramlásoktól. Példának Afganisztánt, Laoszt, kisebb mértében Kenyát és Pakisztánt nevezték meg. Azt írják, a kínai transzferek sokkal kevésbé klasszikus fejlesztési források formáját öltik, mint a nyugatiak. Inkább gazdasági érdekek mentén áramlanak.

Átveheti Kína az EU szerepét Magyarországon?

Magyarországot az Új Selyemút európai tagjának nevezik, és külön fejezetet szentelnek neki. Megállapítják, hogy a nyugati finanszírozási források sokkal fontosabb szerepet játszanak az országban, mint a kínaiak. Elképzelhetőnek, bár nem túl valószínűnek tartják, hogy hosszú távon az EU szerepét átveszi Kína, ha Magyarország viszonya az EU-val drasztikusan romlik és az EU felfüggeszti a pénzügyi transzfereket.

Kínai pénzügyi források az Új Selyemút mentén (Bertelsmann Alapítvány)
Kínai pénzügyi források az Új Selyemút mentén (Bertelsmann Alapítvány)

A Magyarországról szóló fejezet azt írja, hogy az ország a múltban többször is figyelmen kívül hagyta az EU közös döntéseit és saját utakra lépett. Azt gyanítják, hogy pénzügyi forrásokért cserébe veszítette el lojalitását, és vett részt az Új Selyemút projektben. Például a Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítésével.

Eltörpülnek nálunk a kínai pénzek

A szoros magyar-kínai kapcsolatok szerintük régebbre nyúlnak vissza, mint az Új Selyemút, egészen 2010-ig, a “keleti nyitás” politikájáig. Ám 2013 és 2017 között a nyugati tőkeáramlás a magyar GDP 1,1 százalékát tette ki éves átlagban, a kínaiaké csak 0,03 százalékot. Ami eltörpül a nyugati pénzek mellett. (Ez az államháztartás kiadásainak 5,6, illetve 0,15 százaléka.)

Kínai tőke, nyugati tőke Magyarországon. (Bertelsmann Alapítvány)
Kínai tőke (sötétvörössel), nyugati tőke Magyarországon. (Bertelsmann Alapítvány)

Igaz, 2017-ben volt jele némi változásnak, a nyugati pénzek értéke visszaesett (a GDP 0,75 százalékára), a kínaiaké nőtt (a GDP 0,15 százalékára).

Alternatívát kínálhatnak

Konklúzióként a Bertelsmann megállapítja, hogy a Nyugat, különösen az EU és Németország a jelentős pénzügyi forrásai miatt sokkal határozottabb partnerséget tarthatna fenn a feltörekvő országokkal. Alternatívát kínálhatnának Kína Új Selyemút programjának.

Raiffeisen CIB Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Az eltévedt lovas – a Magyar Honvédség a ködben

Az eltévedt lovas – a Magyar Honvédség a ködben

Magyar katonai doktrína hiányában nincs mérce, ami alapján mérni lehetne, hogy hol is tartunk, merre kell fejlődni, mit kell hatékonyabbá tenni? Márpedig a jelenlegi elavult rendszer újra-felfegyverzése nem emeli a magyar védelmi képességet a 21. század követelményeinek szintjére. Jegyzet.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön mennyit tervez karácsonyi ajándékokra költeni?