Hirdetés
Hirdetés

Tíz éve volt a válság – rossz irányból várjuk a következő fenyegetést?

2018. szeptember 20., 08:13

Szinte hihetetlen, hogy már egy teljes évtized telt el azóta, hogy a Lehman Brothers összeomlása megindította az eszközök áresését, amely nem csak a globális részvénypiacokat rázta meg, hanem – és ez volt a súlyosabb probléma – a lakáspiacokat és a reálgazdaságot is. Mivel a válság utóhatásai a politikától a befektetői lélektanig azóta is mindenhol érezhetőek, ma is úgy tűnik, mintha a 2008-as események csak épp a minap történtek volna. A befektetők és a döntéshozók megtanulták a leckét, de lehet, hogy nem jó irányból várják a következő fenyegetéseket.

Paras Anand, a Fidelity International szakértője szerint a kerek évforduló alkalmából érdemes hátrébb lépni egyet, hogy a piacok mindennapi zaját figyelmen kívül hagyva tudjuk felmérni, mi is változott meg azok óta a végzetes napok, hetek óta. Bekövetkezhet-e egy újabb hasonló esemény, és jogosan érzik-e a befektetők bizonytalannak a világgazdaság egyensúlyát?

Küszöbön az újabb válság?

A Lehman Brothers összeomlása által előidézetthez hasonló, újabb pénzügyi világégés nem tűnik valószínűnek. Először is, sikerült kiküszöbölni a válságot kiváltó fő okokat. A bankok azóta sokkal nagyobb tőketartalékkal biztosítják a kihelyezett hiteleiket, a hitelfelvétel feltételei megszigorodtak, az eszközök árfolyama magához tért, és a pénzügyi rendszer elemei jóval kevésbé szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az elmúlt években lezajlott erőteljes árfolyam-emelkedés ellenére a befektetők továbbra is óvatosak, és nem engedik, hogy úrrá legyen rajtuk az az optimizmus, mely oly sokakat csábított arra, hogy akár hitelből próbáljanak hasznot húzni az árfolyamok emelkedéséből. Emellett a pénzügyi rendszer már kevésbé belterjes, mint a válság idején volt, amelynek következtében csökkent az esetleges problémák továbbterjedésének veszélye, még ha továbbra is vannak – és lesznek is – fejtörésre okot adó makrogazdasági és geopolitikai gócpontok.

Hirdetés

Kilengett az inga

Al-Hilal István
Al-Hilal István

Érdekes fejlemény, hogy a mai piaci résztvevők a befektetési stratégiájuk kialakítása során a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeznek a makrogazdasági és geopolitikai elemzésre. Ezek a szempontok a válságot megelőző időszakban nem játszottak különösebben fontos szerepet, de ma mindenki ezekről beszél, ami a 2008-as és az azóta bekövetkezett pénzügyi válságok – az európai államadóssági válság, a törökországi zűrzavar és az egyéb feltörekvő piacokon tapasztalható problémák – egyenes következménye.

Anand szerint azonban az inga túl messze lendült ebben az irányban. Hosszú távon a makrogazdasági, a geopolitikai és a politikai fejlemények és az eszközpiacok által követett irány közötti összefüggés jó esetben is csak laza. Az efféle felfordulások nem ritkán látszólag ellentmondásos következményekkel is járnak, gondoljunk csak 2016-ra, amikor a Brexit-népszavazás és Donald Trump elnökké választása ellenére mind a kötvény-, mind a részvénypiacok jól teljesítettek.

Végül ne feledjük, hogy nem minden medvepiac egyforma. Amikor 2000-ben kipukkadt a technológiai lufi, a befektetőknek csak egy viszonylag kis része volt érintett (ilyenek voltak például a részvénypiaci kitettséggel rendelkező spekulátorok, a technológia vállalatok korai részvényopciós programjainak résztvevői, stb.). A gazdasági növekedés lelassult, de a lufi kipukkanását követően az USA gazdaságának egésze mégsem zsugorodott össze – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International magyarországi és romániai értékesítési vezetője.

2008-ban viszont a zuhanó árfolyamoknak való egyéni kitettség szinte mindenkire hatással volt, és ez sokkal nagyobb arányú keresletcsökkenést eredményezett. A Lehman-válságot követően a reálgazdaság és az eszközárak esése közötti kapcsolat szokatlanul erős volt. Ez az oka annak, hogy a jelenlegi körülmények között az értékeltség és az egyes értékpapírok hosszú távú értékeltsége jobban izgatja a befektetőket, mint a Fed hangulata vagy a legfrissebb európai inflációs adatsor.

Történetek a gazdasági összeomlás frontvonalából - eddig megjelent részek A nap, amikor bekövetkezett az elképzelhetetlen - Király Júlia, az MNB korábbi alelnöke

Apa eltűnt a pénzzel, a válság meg elvitte a házat - Julia, amerikai kisvállalkozó

A férfi, aki majdnem belehalt a válságba - Karim Ullah, brit vállalkozó

A fizetése kevesebb lett, mint valaha, de megérte - Kaori Shigiya, a Lehmann akkori alelnöke

Mit lesz egy 13 évesből, ha letarolja országát a válság? - Joanna Ntoukaki, egyetemi hallgató

Egyáltalán nem féltem, sőt örültem - aztán megtanultam, mi az igazi piaci félelem - Zsiday Viktor, portfóliómenedzser

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Panamai helyett mikor lesz magyar dinnye a boltokban? Megnéztük, milyen lesz az idei szezon

Panamai helyett mikor lesz magyar dinnye a boltokban? Megnéztük, milyen lesz az idei szezon

Míg tavaly a korán jött nyár, most a hűvös és csapadékos május okozott gondot a magyar dinnyetermelőknek, de állítják: a minőséggel idén nem lesz probléma. A boltok zöldséges standjain a görög görög és új vetélytársként megjelenő marokkói import mellett lassan felbukkan a magyar is, elsőként a sárgadinnye, míg a görögdinnye július közepére várható. Az áruházláncok ígérik, ha már lesz magyar is, leállnak az importtal.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?