|
| (Fotó: noventagrados.com.mx) |
Donald Trump bajor származású amerikai elnök néhány nappal az időközi választások előtt tervet jelentett be a migráció megfékezésére, amit elnöki dekrétummal vezetne be – írja a spanyol El País napilap honlapja. A jelenlegi szabályozás szerint bármely személy, akik az ország területére érkezik, kérhet menedékjogot, akár legálisan, akár illegálisan érkezett, ezt most szigorítani szeretné.
Az elnök azt is tervezi, hogy az ügyeik elbírálásáig a migránsok őrizetben lehessenek, de ennek komoly jogi akadályai lehetnek. Jelenleg a családokat húsz nap után szabadon kell engedni – derül ki a latin-amerikai ügyekben különösen járatos lap tudósításából.
“Trump démonizálta az illegális bevándorlást, és különösen a migránskaraván tagjait” – írja a spanyol lap. Az elnök utasításba adta, hogy ha a rendőrökre követ mernek dobni, azt úgy tekintsék, mintha puskát sütöttek volna el, és ennek megfelelően tűzfegyverrel válaszoljanak.
A trumpisták utolsó fegyvere
A lap emlékeztet rá, hogy az USA-ban jövő kedden választások lesznek, és a “trumpisták” legerősebb fegyvere a migráció. Annak érdekében, hogy a demokraták ne győzhessenek, a “pártjuk legmélyebb rétegeit” is mozgósítaniuk kell, és erre leginkább a migráció témája alkalmas.
A Közép-Amerika felől érkező migránskaraván tagjai nem menedékkérők és nem léphetnek be az Egyesült Államokba - közölte Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban, ahol bejelentette azt is, hogy a jövő héten elnöki rendeletet ad ki a migráció megfékezésére. Az elnök kifejtette: a legjobb, ha a migránskaraván tagjai visszafordulnak, mert csak vesztegetik az idejüket, az országba nem léphetnek be – állítja a migrációs ügyekben rendszeresen elfogult magyar MTI.
Nem legitim
Donald Trump válságnak nevezte az Egyesült Államok déli határain kialakuló helyzetet és megismételte, hogy kormányzata Mexikó területén sátortáborokat állít fel, ahol a migránsok várakozhatnak ügyük elbírálásáig. Hangsúlyozta, hogy a bevándorlásról és állampolgárságról szóló törvény menedékkérőkre vonatkozó záradéka értelmében mindenkinek, aki menedékkérelmet nyújt be az Egyesült Államokban, igazolnia kell, hogy hazájában üldöztetést szenved, vagy üldöztetéstől kell tartania.
“Nem legitim” menedékkérőknek nevezte a migránskaravánban menetelőket, mert elsöprő többségük úgy döntött, hogy nem fogadja el a Mexikó által felajánlott menedékstátuszt. Utalt arra is, hogy a karavánokat érzékelhetően profi módon szervezték meg és valószínűleg tetemes összeggel támogatják őket. Arra azonban nem tért ki, hogy szerinte kik állhatnak a háttérben – állítja a magyar állami MTI.
Trump attól tart, ha most ezeket a karavánokat beengedik az országba, akkor még nagyobb és még több karaván vág neki az amerikai határoknak.
Mi az oka?
Az El País nemrég “törött Hondurasról” írt, arról, hogy az országban a szegénység, az erőszak és a politikai instabilitás az úr. A “marcha” (vonulás, menetoszlop), vagy “caravana” (karaván) néven emlegetett, több ezer főre duzzadt csoport tagjainak többsége ugyanis hondurasi, kisebb része a közeli Guatemala, El Salvador vagy Nicaragua szülötte.
“A kontinens legveszélyesebb városnegyedeiről” írnak – Honduras egyébként világszinten vezeti a gyilkossági toplistát (a 2016-os ENSZ-adatok szerint). De a másik három említett ország is eléggé előkelő szinten áll ebben a kétes értékű sorrendben.
Egymilliárd embert érint
“Emberek ezrei gyűltek össze, hogy gyalogoljanak és a világnak kiáltsák, hogy itt nem lehet tovább éni, egyetlen napot sem” – írja a spanyol lap. Spanyolországban több millió lati-amerikai él, képgaléria a menetről itt látható. Arra viszont lényegében senki nem számít, hogy a menetet be is engedik az USA-ba.
Trump félelmei nem alaptalanok: Annak ellenére, hogy még az első karaván sem ért célt, a mellékelt videó arról tudósít, hogy egy második karaván is elindult El Salvadorból. Az említett országok egyenként viszonylag kicsik, körülbelül 6 és 20 millió közötti lakosságszámmal, de együtt már 40 millió emberről van szó. És ez még csak négy ország, Latin-Amerika összlakossága mintegy 631 millió fő volt 2016-ban. (Az USA körülbelül 327 millió fős.) Ez a potenciális válság így tehát lényegében, közvetlenül vagy közvetve, csaknem egymilliárd ember érint. (A venezuelai menekültekről legutóbb itt írtunk.)
A jobboldali ellenzék jelöltje Gordana Sziljanovszka-Davkova, szerezte meg a legtöbb szavazatot a szerdai északmacedón elnökválasztás első fordulójában. 
