Hirdetés
Hirdetés

Újabb katasztrófa fenyeget: több százmillió menekült zúdulhat a világra

Kollár Dóri, 2018. március 09., 17:01

Minden reggel, mikor a Marshall-szigeteken visszahúzódik a dagály, a helyiek leellenőrzik, hogy az otthonukat óvó fal bírja-e még a terhelést. Egyelőre még igen, de évek kérdése, és egyre többen kényszerülnek majd menekülésre, csakúgy, mint ahogy a háborús övezetekből is menekülnek a civilek. Mégis, a klímamenekülteknek szinte nincsenek jogai.

A Csendes-óceán kis szigetein a klímaváltozás nem csupán egy megfoghatatlan fogalom, hanem a kőkemény valóság: Mikronézia és a Marshall-szigetek környékén az óceán vízszintje 12 milliméterrel növekszik évente, ez a nemzetközi átlag négyszerese. Ezt megállítani homokzsákokkal, betonnal és fémfalakkal igazi sziszifuszi munka.

A Google Streetview képe a szigetről:

Hirdetés

Az ENSZ-hez tartozó Egyesült Nemzetek Egyetemének kutatása szerint 2050-re több mint 200 millió embernek kell majd elmenekülnie az otthonából a klímaváltozás miatt, csakhogy nekik a jelenlegi jogrendszer szerint nem járna menekültstátusz úgy, mint a háború elől menekülőknek. De miért?

Nagyon kényes helyzet

Az ok egyrészt a bürokráciában keresendő, ugyanis az 1951-es, a menekültek helyzetét rendező genfi egyezmény nem terjed ki a klímaváltozás miatt menekülni kényszerülőkre. Ez nem meglepetés, a probléma akkor még lényegében nem létezett.

Ráadásul az ENSZ menekültekkel foglalkozó ügynökségei nem is kedvelik a „klímamenekült” kifejezést, ugyanis az UNCHR a jelenlegi mintegy 22,5 millió menekültet sem tudja megfelelő módon ellátni. A szakemberek attól tartanak, hogy a „menekült” szó kiterjesztésével sok ország kifarolna a program mögül, amely a források jelentős csökkenését jelentené.

A norvég menekültügyi tanács egy tagja szerint a létező menekültügyi egyezmények újratárgyalása évtizedekig tartana, ráadásul arra is van esély, hogy a jelenleg menekültellenes hangokkal teli politika kihasználná a saját céljaira az újratárgyalást, azaz például csökkentené az adható jogokat, és az egyes országok kötelezettségeit.

Másrészt a klímaváltozás miatt költözni kényszerülők egy része nem is akarja, hogy menekültként tartsák számon, például Kiribati volt elnöke szerint népe, ha eljött az idő, méltósággal kíván elköltözni az egyébként gyönyörű csendes-óceáni szigetről.

Akkor mi lehet a megoldás?

Mindeközben Új-Zélandon jelenleg is zajlik egy történelmi lépés előkészítése, ugyanis a szigetország lehet az első, ahol be lehet adni a menekültkérelmet a klímaváltozás hatásaira hivatkozva. Ugyan csak 100 vízumot lehet megszerezni majd évente, de mindenképpen egy előremutató intézkedésről van szó, amelyhez hasonlóak lehetnek a megoldások a klímamenekültek helyzetének rendezésére, mivel a nagy nemzetközi menekültügyi egyezmények újratárgyalása a közeljövőben szinte esélytelen.

Hasonló kezdeményezés a Platform on Disaster Displacement (PDD), amely a természeti katasztrófák miatt menekülni kényszerülőkön segítene a nemzetközi jogi szabályozás hiányának ellenére is. Bár a PDD-nek nincs akkora befolyása, mint az ENSZ szervezeteinek, azért így is komoly tényező, tagjai közt például ott van Németország és Franciaország is.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Balaton helyett a Velencei-tónál vennél nyaralót? Ennyiért találsz

Balaton helyett a Velencei-tónál vennél nyaralót? Ennyiért találsz

Az idei nyár egyelőre szeszélyes arcát mutatja, mégis ezekben a hetekben, hónapokban pörög leginkább a nyaralóvásárlás. A Balaton mellett kedvelt célterület a Velencei-tó környéke, amely elsősorban Budapesthez való közelségének köszönhető, így akár lakhatási szándékkal is megfontolandó lehetőség az ingatlanvásárlás.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szeretné, hogy elmélyítsék az Európai Unió integrációját?