A baleseti adó miatt is érheti kellemetlen meglepetés az ügyfeleket az idei kötelező-kampányban, de nemcsak erre kell idén figyelni, ha nem akarjuk magunkat felesleges kiadásokba verni. Tippek a kgfb-szezonra A baleseti adó miatt is érheti kellemetlen meglepetés az ügyfeleket az idei kötelező-kampányban, de nemcsak erre kell idén figyelni, ha nem akarjuk magunkat felesleges kiadásokba verni. Tippek a kgfb-szezonra.
A PSZÁF ajánlásaival együtt összeszedtük, mire kell figyelni az idei kgfb-kampányban. Nemcsak már sokat emlegetett baleseti adó okozhat majd fejfájást az autótulajdonosoknak ugyanis.
Kezdjük rögvest a még ki nem vetett adóval. A Parlament novemberben fogadhatja el a baleseti adóról (is) szóló törvényjavaslatot, ami egyben azt is jelenti, hogy januártól az üzembentartóknak adófieztési kötelezettsége keletkezik. A kampány azonban vasárnap indul, vagyis a most megjelenő árak vélhetően a nettó összeget takarják majd. Érdemes tehát odafigyelni rá, hogy a törvény elfogadáséig kalkulált árak nem a végső összeget jelentik, az alkuszok azon vannak, hogy minden fórumon felhívják erre az ügyfelek figyelmét, hogy ne érjék majd őket kellemetlen meglepetések.
Átszerződéssel, biztosítóváltással kapcsolatos tudnivalók
Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és a szerződést folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. A biztosítás megkötése nemcsak az üzemben tartó, hanem a biztosító számára is kötelező, a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében.
A biztosítók díjaikat egymástól eltérő, választásra is lehetőséget adó módon határozták meg. A következő naptári évre vonatkozó díjtarifáikat az érintett biztosítók minden évben két országos napilapban és a honlapjukon október 30-ig kötelesek közzétenni. Ez idén vasárnapra esik, a piac szereplői úgy döntöttek, hogy nem hozzák előrébb a díjhirdetés határidejét, bár erre lett volna lehetőségük. Így az első részletes tarifatáblázatok a vasárnap megjelenő Nemzeti Sportban és a Metropolban jelennek majd meg. De a biztosítók díjai ügyfélszolgálati irodáikban, internetes honlapjaikon, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján keresztül is megismerhetők.
Határidők és felmondás
A jelenlegi szabályozás szerint a biztosító az évforduló utolsó napját megelőző 50. napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról, és a következő biztosítási időszakra a díjtarifa szerint várható díjról.
Ha elégedett szolgáltatójával és a következő évre meghatározott díj nagyságával, semmit nem kell tennie: a szerződés a biztosító által közzétett új díjtarifával hatályban marad. A szolgáltatóval való elégedettséget a nyújtott szolgáltatások és a jelenlegi díj nagysága mellett befolyásolhatja a következő évre vonatkozó díj nagysága. A következő évi díj mértéke eltérhet az adott évben (jelenleg) fizetett díj mértékétől (például gépjármű kategóriájának változása, bónusz-maluzs osztály változása).
Amennyiben Ön – a biztosítók következő évi díjtarifáinak áttekintése után, a következő évi díjbesorolásának ismeretében – biztosítót kíván váltani, biztosításának felmondásához az alábbiakat ajánljuk figyelmébe.
A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
E-mailben nem lehet szerződést felmondani
A biztosítók a jogszabályi kötöttségek miatt a felmondás beérkezésének határidejét nagyon szigorúan veszik. A szerződés felmondása kizárólag írásban történhet. A szerződés elektronikus levél (e-mail) útján történő felmondását – a fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat kivételével - a biztosító nem fogadja el.
A biztosítás felmondását tartalmazó írásbeli nyilatkozatot a fogyasztónak — levélben vagy faxon — meg kell küldenie az érintett biztosítóhoz. Javasoljuk, hogy a postán történő feladás esetén a postai átfutási időre is figyelemmel a felmondást, tértivevényes levéllel adják postára. Arra is van lehetőség, hogy a fogyasztók a biztosítás felmondását tartalmazó nyilatkozatukat személyesen nyújtsák be az érintett biztosító legközelebbi egységéhez. Lehetséges az is, hogy a felmondásra vonatkozó nyilatkozatot a fogyasztók az általuk a szerződés felmondása érdekében megbízott biztosítási alkuszhoz juttassák el és dokumentáltassák (érkeztető bélyegző, dátum, aláírás) annak átvételét az ügyintézővel.
A Polgári Törvénykönyv 2004. december 24-től hatályos módosítása szerint az írásbeli alakiság követelményének megfelelővé vált a faxon történő üzenetváltás. Így, ha a jogszabály a szerződés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltást, a táviratváltást, valamint a fax útján történt üzenetváltást, továbbá a külön törvényben meghatározott, maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás – így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat – útján létrejött megegyezést.
Lehetőség van tehát a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések fax-üzenet útján történő megkötésére, illetve felmondására is.
Szerződés az új biztosítóval
Mivel a közúti forgalomban gépjárművel csak érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet részt venni, felmondás esetén feltétlenül gondoskodnia kell új gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötéséről az újonnan választott biztosítónál. A biztosítási szerződés megkötésekor fokozottan ügyeljen arra, hogy amennyiben a díjtarifa szerint valamely kedvezmény igénybevételére jogosult, akkor a kedvezmény igénybevételéhez szükséges dokumentumot mellékelje az ajánlathoz.
Kánya - kérdezzen utána, ne bukjon tízezreket!
2011. július 1-től megszűnt a biztosítók azon kötelezettsége, amely alapján a szerződés megszűnését követően a kártörténetre vonatkozó adatokról illetve a bónnusz-malusz besorolásról igazolást kellett kiadniuk (kártörténeti igazolás). A papír alapú igazolásokat 2011. július 1-től felváltotta az elektronikus kárnyilvántartási rendszer, amelyről bővebben olvashat a bonus-malus besorolási rendszer fejezet alatt. A szerződés megkötésekor a legfontosabb változás, hogy a biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja. Ugyanakkor a korábbi gyakorlatból adódóan a biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást figyelembe venni, amennyiben az tartalmazza a releváns adatokat. A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap között lekérdezni a kárnyilvántartásból (kánya) a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat.
Az üzembentartó köteles biztosítóváltás esetén megadni az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító nevét és a biztosítást igazoló okirat számát, annak érdekében, hogy a biztosító az üzembentartó nyilatkozatában rögzített kárelőzményi adatok ellenőrzését lehetővé tegye.
A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott időponttal kezdődik, ennek hiányában a szerződés megkötésének időpontjával. A biztosítási díj a kockázatviselés időtartamára előre illeti meg a biztosítót. A biztosítás első és további díjrészletei a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a biztosítási szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díjrészletek pedig az adott fizetési időszak első napján esedékes. A díjfizetésre különösen akkor kell ügyelni, ha a szerződéskötés közvetítő útján történik és a biztosításközvetítő az ajánlattételkor nem vesz át díjat. A biztosítási szerződés megkötésekor meg lehet ugyan állapodni halasztott díjfizetésben, azonban vigyázni kell arra, hogy a díjfizetés (megállapodás szerinti) esedékességéig az aktuális díj kerüljön befizetésre. Erre a biztosítók általában külön csekket adnak vagy azt a szerződő fél is kérheti.
A díjfizetés követése, pontosabban a szerződés díjfizetéssel való hatályban tartása egyébként a későbbiek során is jogszabályban rögzített kötelessége a szerződőnek, még abban az esetben is, ha a biztosító nem küld felszólítást/csekket, vagy az késve érkezik meg. A díjfizetésre vonatkozó szabályokról bővebben a díjbefizetési csekkre vonatkozó szabályok fejezetben olvashat.
Mi van, ha nem fizetünk?
Ha a biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított 30. nap elteltéig – az esedékességtől számított 60 napos póthatáridővel – igazolható módon fizetési felszólítást küld. A 60 napos türelmi idő elteltével amennyiben a biztosítóhoz nem érkezik meg a díj összege, a biztosítási szerződés – az esedékességtől számított 60. napon - megszűnik. A megszűnés tényéről a biztosító az üzemben tartót 15 napon belül, igazolható módon, írásban értesíti.
E 60 napos biztosítói utófedezet ideje alatt, a biztosító kockázatviselési kötelezettsége fennáll, vagyis a károsult követelését a biztosító akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset ezen időszakon belül történt. Ekkor azonban a biztosító a kifizetett összeg megtérítését követelheti a károkozó üzembentartótól. Az adott biztosítási évre vonatkozóan, az üzemben tartó még hátra lévő időre fedezetet nyújtó szerződésre vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító köteles elfogadni, amelynél a szerződés díjnemfizetés következményeként szűnt meg. Ugyanakkor ez a biztosító a szerződő következő biztosítási időszakra vonatkozó új ajánlatát nem köteles elfogadni. A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés esetében az alábbi példa szemlélteti a biztosítók ajánlat-elfogadási kötelezettségét: amennyiben az ügyfél 2011. december 31-i évfordulójú szerződése 2011. augusztus 31-én díjnemfizetés miatt megszűnt, úgy a 2011. szeptember 01. - 2011. december 31. időszakra vonatkozóan kizárólag az a biztosító fogadhatja el az ügyfél ajánlatát, ahol a szerződés díjnemfizetés miatt szűnt meg.
Amennyiben azonban az ügyfél például csak 2012. március 1. napján köti újra a fenti, 2011. augusztus 31. napján díjnemfizetéssel megszűnt szerződését, bármely biztosítónál megkötheti a szerződését, azonban figyelemmel kell lennie arra is, hogy az új biztosító fogja kiszámolni és beszedni a 2011. szeptember 1-től az új szerződés megkötéséig terjedő időszakra vonatkozó fedezetlenségi díjat, amely lényegesen magasabb lehet a biztosítási díjnál. Az új biztosítónál 2012. március 1. napjával kötött szerződés esetében a biztosító a 2011. október 30. napjáig meghirdetett díjtarifák szerint jogosult szerződést kötni.
Javasoljuk, hogy az új szerződés megkötése esetében az ügyfelek kellő körültekintéssel járjanak el, és törekedjenek arra, hogy a szerződés díját befolyásoló adatok felhasználásával — akár a biztosítók vagy az alkuszok honlapján elérhető tarifáló programok alkalmazásával — pontosan számítsák ki a konkrét élethelyzetükre vonatkozó díjat, és ennek ismeretében tegyenek ajánlatot a választott biztosítónak.
A gumiszabály
A gumiszabály alkalmazásával, tehát amikor a biztosító díjtarifáját oly módon teszi közzé, hogy adott ügyfélcsoport számára – pl. konkrétan meg nem határozott kedvezmények meghirdetésével – a következő évi díj előre, pontosan nem határozható meg, az ügyfeleket a biztosító elzárja attól a lehetőségtől, hogy a saját körülményeikre szabott díjat előre pontosan megállapítsák és így megalapozottan dönthessenek a szerződésük fenntartásáról vagy az esetleges biztosítóváltásról. A Felügyelet a díjak ilyen módon való meghirdetését nem tartja elfogadhatónak és hatósági eszközökkel szerez érvényt a jogszabályi előírásoknak. A kedvezményeket minden esetben úgy kell meghatározni, hogy minden egyes ügyfél saját magára nézve előre és pontosan meg tudja határozni a következő évben fizetendő díjat.
Elektronikus üzenet útján történő üzenetváltás
A biztosítási szerződés esetén kötelező írásbeliséget csak a biztosítási kötvény kiállítása valósítja meg.
A piaci szereplők ugyanakkor a kötvény kiállítását megelőzően az ügyfelek tájékoztatásának érdekében sms-ben, vagy email üzenetben is adhatnak tájékoztatást az ajánlat tartalmára, vagy a szerződés körülményeire vonatkozóan. E tájékoztatások ugyanakkor nem pótolják a kötvény kiállítását, amely a biztosítási szerződés létrejöttének írásbeli tanúsítására szolgál. Emiatt a sms-ben, továbbá az email üzenetben adott tájékoztatások nem alkalmasak a szerződés létrejöttének igazolására.
Egyesülettel történő szerződéskötés
A biztosító egyesületekkel történő szerződéskötés során az ügyfeleknek tudatában kell lennie annak, hogy a biztosító egyesület tagjává válásával a biztosítási díj megfizetésén túlmenően a biztosító egyesület alapszabályában foglaltaktól függően tagdíjfizetési kötelezettségük is fennállhat. Továbbá a biztosító egyesületek legfelsőbb szerve (közgyűlés, küldöttgyűlés) – ha ezt az alapszabály lehetővé teszi – jogosult pótlólagos befizetési kötelezettség előírására, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére.
Díjbefizetési csekkre vonatkozó szabályok
Kiemelést érdemel, hogy a bírói gyakorlat csak abban az esetben tekinti kötelezetti, tehát biztosítói késedelemnek – amely kizárja a szerződő késedelmét – a csekk megküldésének elmaradását, ha a biztosító a csekk megküldését az adott díjfizetési időszakokra megfelelő határidővel a szerződésben kifejezetten vállalta. Előfordulhat tehát, hogy az ügyfélnek nincs birtokában a következő időszakra vonatkozó csekk, azonban – mivel fizetési kötelezettségének egyéb elérhető módon is eleget tudott volna tenni – fizetési késedelme esetén a szerződése az esedékességtől számított 60. napon díjnemfizetéssel megszűnik, tehát hátrányos helyzetbe kerül. Mindezekből következően, ha a csekkes befizetést választó ügyfelek azt észlelik, hogy az adott időszakra vonatkozó csekk a díjfizetésre előírt határidőt megelőzően nem érkezett meg részükre, a vitás esetek elkerülésére célszerű, ha a díj befizetésének egyéb módját (pl. rózsaszín csekk) választják, illetőleg megfelelő időben személyesen vagy egyéb módon jelzik a hiányosságot a biztosító ügyfélszolgálatánál.
A díjfizetés időzítésénél figyelembe kell venni, hogy a fizetési kötelezettség az érintett Biztosító bankszámláján történő jóváírással a jóváírás napján minősül pénzügyileg teljesítettnek, ezért a díjfizetésről legkésőbb nem az esedékességtől számított 60. napon, hanem - a díjfizetési formától függően - már napokkal e határidő előtt kell intézkedni.
Kártörténeti igazolás és kárnyilvántartás rendszeréről a bónusz-malusz rendszer és a kártörténeti igazolás menüpont alatt olvashat részletes információkat vagy a MABISZ oldalán.
A PSZÁF ajánlásaival együtt összeszedtük, mire kell figyelni az idei kgfb-kampányban. Nemcsak már sokat emlegetett baleseti adó okozhat majd fejfájást az autótulajdonosoknak ugyanis.
Kezdjük rögvest a még ki nem vetett adóval. A Parlament novemberben fogadhatja el a baleseti adóról (is) szóló törvényjavaslatot, ami egyben azt is jelenti, hogy januártól az üzembentartóknak adófieztési kötelezettsége keletkezik. A kampány azonban vasárnap indul, vagyis a most megjelenő árak vélhetően a nettó összeget takarják majd. Érdemes tehát odafigyelni rá, hogy a törvény elfogadáséig kalkulált árak nem a végső összeget jelentik, az alkuszok azon vannak, hogy minden fórumon felhívják erre az ügyfelek figyelmét, hogy ne érjék majd őket kellemetlen meglepetések.
Átszerződéssel, biztosítóváltással kapcsolatos tudnivalók
Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és a szerződést folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. A biztosítás megkötése nemcsak az üzemben tartó, hanem a biztosító számára is kötelező, a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében.
A biztosítók díjaikat egymástól eltérő, választásra is lehetőséget adó módon határozták meg. A következő naptári évre vonatkozó díjtarifáikat az érintett biztosítók minden évben két országos napilapban és a honlapjukon október 30-ig kötelesek közzétenni. Ez idén vasárnapra esik, a piac szereplői úgy döntöttek, hogy nem hozzák előrébb a díjhirdetés határidejét, bár erre lett volna lehetőségük. Így az első részletes tarifatáblázatok a vasárnap megjelenő Nemzeti Sportban és a Metropolban jelennek majd meg. De a biztosítók díjai ügyfélszolgálati irodáikban, internetes honlapjaikon, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján keresztül is megismerhetők.
Határidők és felmondás
A jelenlegi szabályozás szerint a biztosító az évforduló utolsó napját megelőző 50. napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról, és a következő biztosítási időszakra a díjtarifa szerint várható díjról.
Ha elégedett szolgáltatójával és a következő évre meghatározott díj nagyságával, semmit nem kell tennie: a szerződés a biztosító által közzétett új díjtarifával hatályban marad. A szolgáltatóval való elégedettséget a nyújtott szolgáltatások és a jelenlegi díj nagysága mellett befolyásolhatja a következő évre vonatkozó díj nagysága. A következő évi díj mértéke eltérhet az adott évben (jelenleg) fizetett díj mértékétől (például gépjármű kategóriájának változása, bónusz-maluzs osztály változása).
Amennyiben Ön – a biztosítók következő évi díjtarifáinak áttekintése után, a következő évi díjbesorolásának ismeretében – biztosítót kíván váltani, biztosításának felmondásához az alábbiakat ajánljuk figyelmébe.
A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
| Kampány és évközi váltók Biztosítóváltással kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy a fent ismertetett határidők, szabályok egy részénél el kell különíteni a január elsejei, illetve az év közbeni évfordulós szerződéseket. Az év végi szokásos kampányban csak azok az üzemben tartók (üzemben tartó hiányában tulajdonosok) élhetnek a január elsejei hatályú biztosító váltás lehetőségével, akik gépjárművüket 2010. január 1. előtt vásárolták, vagy a legutóbbi üzemben tartó váltásra 2010. január 1. előtti hatállyal került sor. Ha egy 2010. január 1-jét követően vásárolt gépjármű üzemben tartója a meglévő kgfb-szerződését tévedésből december 31-i hatállyal mégis felmondja, és helyette január elsejei hatállyal új szerződést köt, akkor számítania kell arra a számára kedvezőtlen jogkövetkezményre, hogy a szabálytalanul újonnan kötött kgfb-szerződése nem tekinthető érvényesnek. Az év közbeni évfordulós szerződések esetében a következő példa szemlélteti a biztosítóváltást: a 2011. augusztus 31-én kötött szerződés esetén - ahol a biztosító kockázatviselése is ekkor kezdődik - 2012. augusztus 30-ra lehet a szerződést felmondani, és a felmondásnak 2012. július 31-ig kell a biztosítóhoz beérkeznie. A 2011. október 30-án meghirdetett díjtarifa az év közbeni évfordulós szerződések díjelőírását 2012. január 01-jétől nem módosítja, azokra továbbra is a 2010. október 30-án meghirdetett díjtarifa fog vonatkozni a biztosítás 2012. augusztus 31. napjára vonatkozó évfordulójáig, vagy a szerződés biztosítási évforduló előtti esetleges megszűnéséig vagy a felek közös megegyezésével történő megszüntetéséig. Az előbbiek szerint a 2011. október 30. napjáig meghirdetett díjtarifa a 2012. szeptember 1-jei kockázatviselési kezdetű szerződésre fog vonatkozni. |
E-mailben nem lehet szerződést felmondani
A biztosítók a jogszabályi kötöttségek miatt a felmondás beérkezésének határidejét nagyon szigorúan veszik. A szerződés felmondása kizárólag írásban történhet. A szerződés elektronikus levél (e-mail) útján történő felmondását – a fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat kivételével - a biztosító nem fogadja el.
A biztosítás felmondását tartalmazó írásbeli nyilatkozatot a fogyasztónak — levélben vagy faxon — meg kell küldenie az érintett biztosítóhoz. Javasoljuk, hogy a postán történő feladás esetén a postai átfutási időre is figyelemmel a felmondást, tértivevényes levéllel adják postára. Arra is van lehetőség, hogy a fogyasztók a biztosítás felmondását tartalmazó nyilatkozatukat személyesen nyújtsák be az érintett biztosító legközelebbi egységéhez. Lehetséges az is, hogy a felmondásra vonatkozó nyilatkozatot a fogyasztók az általuk a szerződés felmondása érdekében megbízott biztosítási alkuszhoz juttassák el és dokumentáltassák (érkeztető bélyegző, dátum, aláírás) annak átvételét az ügyintézővel.
A Polgári Törvénykönyv 2004. december 24-től hatályos módosítása szerint az írásbeli alakiság követelményének megfelelővé vált a faxon történő üzenetváltás. Így, ha a jogszabály a szerződés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltást, a táviratváltást, valamint a fax útján történt üzenetváltást, továbbá a külön törvényben meghatározott, maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás – így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat – útján létrejött megegyezést.
Lehetőség van tehát a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések fax-üzenet útján történő megkötésére, illetve felmondására is.
Szerződés az új biztosítóval
Mivel a közúti forgalomban gépjárművel csak érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet részt venni, felmondás esetén feltétlenül gondoskodnia kell új gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötéséről az újonnan választott biztosítónál. A biztosítási szerződés megkötésekor fokozottan ügyeljen arra, hogy amennyiben a díjtarifa szerint valamely kedvezmény igénybevételére jogosult, akkor a kedvezmény igénybevételéhez szükséges dokumentumot mellékelje az ajánlathoz.
Kánya - kérdezzen utána, ne bukjon tízezreket!
2011. július 1-től megszűnt a biztosítók azon kötelezettsége, amely alapján a szerződés megszűnését követően a kártörténetre vonatkozó adatokról illetve a bónnusz-malusz besorolásról igazolást kellett kiadniuk (kártörténeti igazolás). A papír alapú igazolásokat 2011. július 1-től felváltotta az elektronikus kárnyilvántartási rendszer, amelyről bővebben olvashat a bonus-malus besorolási rendszer fejezet alatt. A szerződés megkötésekor a legfontosabb változás, hogy a biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja. Ugyanakkor a korábbi gyakorlatból adódóan a biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást figyelembe venni, amennyiben az tartalmazza a releváns adatokat. A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap között lekérdezni a kárnyilvántartásból (kánya) a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat.
Az üzembentartó köteles biztosítóváltás esetén megadni az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító nevét és a biztosítást igazoló okirat számát, annak érdekében, hogy a biztosító az üzembentartó nyilatkozatában rögzített kárelőzményi adatok ellenőrzését lehetővé tegye.
A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott időponttal kezdődik, ennek hiányában a szerződés megkötésének időpontjával. A biztosítási díj a kockázatviselés időtartamára előre illeti meg a biztosítót. A biztosítás első és további díjrészletei a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a biztosítási szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díjrészletek pedig az adott fizetési időszak első napján esedékes. A díjfizetésre különösen akkor kell ügyelni, ha a szerződéskötés közvetítő útján történik és a biztosításközvetítő az ajánlattételkor nem vesz át díjat. A biztosítási szerződés megkötésekor meg lehet ugyan állapodni halasztott díjfizetésben, azonban vigyázni kell arra, hogy a díjfizetés (megállapodás szerinti) esedékességéig az aktuális díj kerüljön befizetésre. Erre a biztosítók általában külön csekket adnak vagy azt a szerződő fél is kérheti.
A díjfizetés követése, pontosabban a szerződés díjfizetéssel való hatályban tartása egyébként a későbbiek során is jogszabályban rögzített kötelessége a szerződőnek, még abban az esetben is, ha a biztosító nem küld felszólítást/csekket, vagy az késve érkezik meg. A díjfizetésre vonatkozó szabályokról bővebben a díjbefizetési csekkre vonatkozó szabályok fejezetben olvashat.
Mi van, ha nem fizetünk?
Ha a biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított 30. nap elteltéig – az esedékességtől számított 60 napos póthatáridővel – igazolható módon fizetési felszólítást küld. A 60 napos türelmi idő elteltével amennyiben a biztosítóhoz nem érkezik meg a díj összege, a biztosítási szerződés – az esedékességtől számított 60. napon - megszűnik. A megszűnés tényéről a biztosító az üzemben tartót 15 napon belül, igazolható módon, írásban értesíti.
E 60 napos biztosítói utófedezet ideje alatt, a biztosító kockázatviselési kötelezettsége fennáll, vagyis a károsult követelését a biztosító akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset ezen időszakon belül történt. Ekkor azonban a biztosító a kifizetett összeg megtérítését követelheti a károkozó üzembentartótól. Az adott biztosítási évre vonatkozóan, az üzemben tartó még hátra lévő időre fedezetet nyújtó szerződésre vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító köteles elfogadni, amelynél a szerződés díjnemfizetés következményeként szűnt meg. Ugyanakkor ez a biztosító a szerződő következő biztosítási időszakra vonatkozó új ajánlatát nem köteles elfogadni. A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés esetében az alábbi példa szemlélteti a biztosítók ajánlat-elfogadási kötelezettségét: amennyiben az ügyfél 2011. december 31-i évfordulójú szerződése 2011. augusztus 31-én díjnemfizetés miatt megszűnt, úgy a 2011. szeptember 01. - 2011. december 31. időszakra vonatkozóan kizárólag az a biztosító fogadhatja el az ügyfél ajánlatát, ahol a szerződés díjnemfizetés miatt szűnt meg.
Amennyiben azonban az ügyfél például csak 2012. március 1. napján köti újra a fenti, 2011. augusztus 31. napján díjnemfizetéssel megszűnt szerződését, bármely biztosítónál megkötheti a szerződését, azonban figyelemmel kell lennie arra is, hogy az új biztosító fogja kiszámolni és beszedni a 2011. szeptember 1-től az új szerződés megkötéséig terjedő időszakra vonatkozó fedezetlenségi díjat, amely lényegesen magasabb lehet a biztosítási díjnál. Az új biztosítónál 2012. március 1. napjával kötött szerződés esetében a biztosító a 2011. október 30. napjáig meghirdetett díjtarifák szerint jogosult szerződést kötni.
Javasoljuk, hogy az új szerződés megkötése esetében az ügyfelek kellő körültekintéssel járjanak el, és törekedjenek arra, hogy a szerződés díját befolyásoló adatok felhasználásával — akár a biztosítók vagy az alkuszok honlapján elérhető tarifáló programok alkalmazásával — pontosan számítsák ki a konkrét élethelyzetükre vonatkozó díjat, és ennek ismeretében tegyenek ajánlatot a választott biztosítónak.
A gumiszabály
A gumiszabály alkalmazásával, tehát amikor a biztosító díjtarifáját oly módon teszi közzé, hogy adott ügyfélcsoport számára – pl. konkrétan meg nem határozott kedvezmények meghirdetésével – a következő évi díj előre, pontosan nem határozható meg, az ügyfeleket a biztosító elzárja attól a lehetőségtől, hogy a saját körülményeikre szabott díjat előre pontosan megállapítsák és így megalapozottan dönthessenek a szerződésük fenntartásáról vagy az esetleges biztosítóváltásról. A Felügyelet a díjak ilyen módon való meghirdetését nem tartja elfogadhatónak és hatósági eszközökkel szerez érvényt a jogszabályi előírásoknak. A kedvezményeket minden esetben úgy kell meghatározni, hogy minden egyes ügyfél saját magára nézve előre és pontosan meg tudja határozni a következő évben fizetendő díjat.
Elektronikus üzenet útján történő üzenetváltás
A biztosítási szerződés esetén kötelező írásbeliséget csak a biztosítási kötvény kiállítása valósítja meg.
A piaci szereplők ugyanakkor a kötvény kiállítását megelőzően az ügyfelek tájékoztatásának érdekében sms-ben, vagy email üzenetben is adhatnak tájékoztatást az ajánlat tartalmára, vagy a szerződés körülményeire vonatkozóan. E tájékoztatások ugyanakkor nem pótolják a kötvény kiállítását, amely a biztosítási szerződés létrejöttének írásbeli tanúsítására szolgál. Emiatt a sms-ben, továbbá az email üzenetben adott tájékoztatások nem alkalmasak a szerződés létrejöttének igazolására.
Egyesülettel történő szerződéskötés
A biztosító egyesületekkel történő szerződéskötés során az ügyfeleknek tudatában kell lennie annak, hogy a biztosító egyesület tagjává válásával a biztosítási díj megfizetésén túlmenően a biztosító egyesület alapszabályában foglaltaktól függően tagdíjfizetési kötelezettségük is fennállhat. Továbbá a biztosító egyesületek legfelsőbb szerve (közgyűlés, küldöttgyűlés) – ha ezt az alapszabály lehetővé teszi – jogosult pótlólagos befizetési kötelezettség előírására, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére.
Díjbefizetési csekkre vonatkozó szabályok
Kiemelést érdemel, hogy a bírói gyakorlat csak abban az esetben tekinti kötelezetti, tehát biztosítói késedelemnek – amely kizárja a szerződő késedelmét – a csekk megküldésének elmaradását, ha a biztosító a csekk megküldését az adott díjfizetési időszakokra megfelelő határidővel a szerződésben kifejezetten vállalta. Előfordulhat tehát, hogy az ügyfélnek nincs birtokában a következő időszakra vonatkozó csekk, azonban – mivel fizetési kötelezettségének egyéb elérhető módon is eleget tudott volna tenni – fizetési késedelme esetén a szerződése az esedékességtől számított 60. napon díjnemfizetéssel megszűnik, tehát hátrányos helyzetbe kerül. Mindezekből következően, ha a csekkes befizetést választó ügyfelek azt észlelik, hogy az adott időszakra vonatkozó csekk a díjfizetésre előírt határidőt megelőzően nem érkezett meg részükre, a vitás esetek elkerülésére célszerű, ha a díj befizetésének egyéb módját (pl. rózsaszín csekk) választják, illetőleg megfelelő időben személyesen vagy egyéb módon jelzik a hiányosságot a biztosító ügyfélszolgálatánál.
A díjfizetés időzítésénél figyelembe kell venni, hogy a fizetési kötelezettség az érintett Biztosító bankszámláján történő jóváírással a jóváírás napján minősül pénzügyileg teljesítettnek, ezért a díjfizetésről legkésőbb nem az esedékességtől számított 60. napon, hanem - a díjfizetési formától függően - már napokkal e határidő előtt kell intézkedni.
Kártörténeti igazolás és kárnyilvántartás rendszeréről a bónusz-malusz rendszer és a kártörténeti igazolás menüpont alatt olvashat részletes információkat vagy a MABISZ oldalán.
Privátbankár
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
