Nem tévéreklám kell
A BÉT Öngondoskodás Alapítványát 2003-ban hozták létre a pénzügyi kultúra fejlesztésére, mert minél magasabb a lakosság pénzügyi kultúrája, annál többen használják majd a modern pénzügyi eszközöket, a tőkepiacot – mondta el Tóth Attila, a BÉT vezérigazgató-helyettese. Arról persze nincs szó, hogy a hárommillió spekuláns országa akartunk volna lenni .
|
| Tóth Attila a Privátbankár.hu konferenciáján |
A kezdeti kiadások egy része azonban kidobott pénznek bizonyult. A pénzügyi kultúra fejlesztése ugyanis a tapasztalatok szerint reklámokkal nem lehetséges, másrészt a médiazajban nem pár millió, hanem inkább pár milliárd forint szükséges ahhoz, hogy az emberek figyelmét felkeltsék – mondta el. Ezért munkaigényesebb módszerhez kellett folyamodniuk.
Irány az iskola!
Az USA-ban egy olyan programot találtak, amely óvodáskortól kezdve kísérte végig a emberek pénzügyi kultúráját, például versenyeken keresztül. Ennek alapján létrehozták a POP-ot, azaz a Pénzügyi Oktatási Programot, amely tananyagokat és módszertant, tanári segédleteket is tartalmaz, lényegében egy komplex tantárgy. Az első 1-2 év elteltével 80-100 iskolát értek el vele. A tanárok visszajelzései alapján is fejlesztették tovább a programot.
Összefogással többre jutna a sok jó kezdeményezés
A legnagyobb kérdés az volt, hogy innét hogyan lehet tovább jutni. Rengeteg hasonló kezdeményezés van az országban, de ezek szétszórtan, kis szigetekként működnek. Sokan dolgoznak, de koordinálatlanul – látták be, ezért lényegében megszüntették az alapítványt, és csatlakoztak az MNB Pénziránytű Alapítványához. További nyitott kérdések, hogy a középiskolai tananyagba belefér-e a pénzügy, kompatibilis-e a jelenlegi, poroszosnak mondott oktatási rendszerrel, és ki fogja tanítani? – vetette fel Tóth Attila.
|
A Pénziránytű iskolahálózat elsődleges célja a pénzügyi kultúra, illetve a gazdasági nevelés minél eredményesebb megvalósítása, szakmai és anyagi támogatása, illetve az ilyen típusú kezdeményezések összefogása, összehangolása és a tapasztalatok megosztása. Az iskolahálózat keretében megvalósult eddigi legfontosabb kezdeményezés a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Nemzeti Bank támogatásával kifejlesztett Pénzügyi Oktatási Program (POP) létrehozása, melynek központi elemét egy olyan 28 pénzügyi-gazdasági témakört átfogó, gyakorlati fókuszú oktatási anyag képezi, amelyet esettanulmányok, feladatlapok, tanári segédlet és valós tőzsdei szimulációs játék egészítenek ki. A „Pénziskola” honlap egyrészt a POP-ban korábban résztvevő diákok és tanárok számára a program legfontosabb, internet alapú bázisa, másrészt az iskolahálózat korábbi tagjainak és a téma iránt érdeklődőknek is hasznos információkat tartalmaz. |
Csak tisztességtelenül lehet meggazdagodni?
Akinek pénze van, az biztosan lopott és csalt – ezt a szomorú képet lehet leszűrni sok internetes fórumból, cikkek kommentárjaiból, ami utal arra, hogy alapvető gondolkodási problémák vannak a társadalomban a pénzzel kapcsolatban – mondta a vezérigazgató-helyettes. Amikor például ellopnak egy drága autót, sokan arra gondolnak, hogy nem tisztességes úton szerezte a gazdája. Egy másik típushiba, hogy rövid távon gondolkodnak az emberek, míg például az USA-ban akár évtizedekre is. Persze ez annak is köszönhető, hogy nálunk túl gyakran változik a környezet.
A „rendszerszintű bizalmatlanság” is gond Tóth Attila szerint, a lakosság nem bízik az államban, az állam sem mindig a lakosságban. A felelősségvállalással is vannak gondok: nem azt kell megtanítani a gyerekeknek, hogy milyen befektetési eszközök vannak, hanem az egyéni felelősséget. Ne azt tanulják, hogy ha gond van, az állam mindig megmenti őket.
A G7-ek külügyminiszteri találkozóján erről is szó volt.
