|
| Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszédet mond a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén az Unicredit Bank székházában 2018. április 20-án. Előtte Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Unicredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója, Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója (b-j). Forrás: MTI/Kovács Attila |
Májusban, a jövő évi költségvetés összeállításakor újra megvizsgálhatja a Pénzügyminisztérium a pénzügyi tranzakciós illeték csökkentését - derült ki lapunk érdeklődésére Varga Mihály pénzügyminiszter mai sajtótájékoztatóján.
Mint az mfor korábban megírta, a tárca egy olyan javaslatot nyújtott be a parlamenthez, amelynek értelmében a 20 ezer forint feletti utalások esetén egységesen 800 forint éves díjat vetettek volna ki a számlatulajdonosokra, függetlenül a tranzakciók számától. Ezt a javaslatot azonban megfúrta a parlament gazdasági bizottsága - melynek vezetője a kormánypárti Bánki Erik - arra hivatkozva, hogy kell a pénz a családvédelmi akciótervre. Így jelen állás szerint marad a hatályos szabályozás: minden, 20 ezer forintot meghaladó tranzakció esetén a 20 ezer forint feletti részre 0,3 százalékos illetéket vetnek ki, de maximum 6000 forintot.
Bánki egy nyilatkozatban kijelentette, hogy nem került le végleg a napirendről a pénzügyi tárca javaslata, csak egy átmeneti időre, amíg kiderül, hogy az akciótervnek milyen költségvetési vonzata van.
Kormányzati nyilatkozatok szerint mindenesetre évi 150 milliárd forintba kerül a csomag. A tranzakciós illeték csökkentése néhány milliárd forint bevételkiesést okozott volna, ami nem rengeti meg a büdzsét. Például azért nem, mert az idei költségvetésbe - mint azt a mai tájékoztatón többször is hangsúlyozták - jelentős, több százmilliárdos tartalékot építettek be, ráadásul a gazdasági növekedéssel és a dinamikus bérkiáramlással összefüggésben hasonló nagyságrendű többletbevételre is számítani lehet.
Ilyen mozgástér mellett vajon miért volt szükség az illeték csökkentésének elhalasztására, és mikor kerülhet sor a bevezetésére? - firtattuk a miniszternél.
Varga Mihály egy eddig nem ismert érvet hozott elő: azért döntöttek végül az intézkedés leállítása mellett, mert az állampapírok után biztosított adókedvezmények is ekkoriban lépnek hatályba, és úgy ítélték meg, hogy egyelőre egy jelentős kedvezményt - az államkötvények adómentességét - tudnak biztosítani az érintettek számára a nyáron.
Hozzátette, hogy még nem tudja megmondani, esetleg 2020-tól vagy más időpontban mégis napirendre kerülhet az illeték átalakítása, ez majd a jövő évi költségvetés májusi összeállításakor derül ki.
Vélemény: Azt már mi tesszük hozzá, hogy a tranzakciós illeték csökkentésével érintett ügyfélkör nem fedi le teljesen a lakossági államkötvényekkel rendelkezők körét, azaz nem rendelkezik minden számlatulajdonos államkötvénnyel. Vagyis egy jelentős számlatulajdonosi kör nem élvezi az államkötvényekre kiterjesztett adómentesség áldásos hatását (az erről szóló törvényjavaslat itt található) és a jelek szerint az alacsonyabb illeték hasonló hatását sem fogja.
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
