|
| MTI Fotó: Mihádák Zoltán |
November 6-án tartják az első tárgyalást a Kun-Mediátor-ügyben, erről az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék szerdai előkészítő ülésén döntött - közölte a törvényszék sajtócsoportja.
A tárgyalást november 6-ára, 9-ére és 16-ára tűzte ki a bíróság az előkészítő ülésen, ahol meghallgatták az ügyészt, a vádlottat és a védőt is a bizonyítás keretének, terjedelmének és a bizonyítási sorrend meghatározása érdekében.
| A Kun-Mediátorról írt valamennyi korábbi cikkünket itt találja >>>> |
Az elsőfokú ítéletet - a bíróság tervei szerint havi három, esetenként négy tárgyalási nap megtartása mellett - a leghamarabb 2018 őszén hozhatják meg.
Az ügyész a vádlott meghallgatása mellett több mint kétszáz tanú személyes meghallgatására és csaknem hatszáz tanú nyomozati vallomásának felolvasására tett indítványt.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 2017. június 9-én üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a karcagi D. S-né ellen.
A vád szerint a nő a budapesti székhelyű Kun-Mediátor Kft. önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselőjeként, az ügyfeleket tévedésbe ejtve a cég 15 éves működése alatt 768 embernek összesen 10 milliárd forintot meghaladó kárt okozott.
Mindenki ismerte és szerette Marcsikát
A vádirat szerint a Karcagon sokak által ismert és köztiszteletben álló nő a társaság nevében 1999 nyarától egészen 2015 tavaszáig pénzügyi befektetési lehetőséget kínált és a cég nevében havi rendszerességgel kötött szerződéseket. Ezek alapján az ügyfelek pénzt utaltak, illetőleg adtak át neki, ő pedig a cég nevében eljárva vállalta, hogy azt havi 1,5-1,75 százalékos hozamot garantálva pénzintézeteknél köti majd le.
A nő azonban megtévesztette ügyfeleit, mert a cégnek pénzügyi szolgáltatói tevékenység folytatására nem volt engedélye, a vádlottnak a gazdasági és pénzügyi viszonyokra tekintettel nem volt reális lehetősége az ígért hozam garantálására, és a befektetés céljából átvett pénzösszegeket nem helyezte el pénzintézeteknél. Ehelyett a pénzt részben saját és családtagjai életvitelének költségeire, részben a sértetti kifizetések fedezésére fordította.
Az ügyben a vádirat 1700 oldalas, a nyomozati anyag pedig mintegy 60 ezer oldalas.
Az iráni külügyminiszter fenyegette meg a zsidó államot. 
