|
| Mario Draghi, az EKB hamarosan leköszönő elnöke |
Pénteken az erős nyitás után végül minimális pluszban zártak a tengerentúli piacok. A 30 vezető iparvállalat Dow Jones indexe 69,31 ponttal, 0,26 százalékkal, 26 797,46 pontra emelkedett. Az S&P 500-as mutatója 2,72 ponttal, 0,09 százalékkal nőtt, 2978,72 ponton fejezte be a napot. A technológiai részvények Nasdaq Composite indexe 13,75 ponttal, 0,17 százalékkal csökkent, és 8103,07 ponton zárt.
Hétfőn az ázsiai piacok pluszban zártak és Európában is felfele indultak a tőzsdék, igaz nagyon kis mértékű az emelkedés. A befektetők hangulata törékeny, a gyengébb gazdasági adatok bizonytalanságot szülnek, ami lefele húzhatja a piacokat, másrészt viszont ezek miatt azt remélik, hogy a jegybankok még lazább monetáris politikát fognak folytatni.
Lássuk, ezek mellett, milyen információk hathatnak még a piacokra.
1; Gyengébb GDP adatok érkeztek Japánból
A japán gazdaság gyengébb ütemben bővült a második negyedévben, mint azt az első gyorsbecslésben feltételezték, mivel az amerikai-kínai kereskedelmi háború következményeként a vállalatok visszafogták beruházásaikat.
A japán kormány hétfőn közzétett, második becslésen alapuló adatai szerint április-júniusban 0,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző három hónaphoz képest, éves összevetésben pedig 1,3 százalékkal bővült a gazdaság, összhangban az elemzői várakozásokkal. Az augusztus 8-án nyilvánosságra hozott első becslés jóval kedvezőbb képest festett a japán gazdaságról, abban még 0,4 százalékos negyedéves és 1,8 százalékos éves szintű növekedés szerepelt.
Az adatokat azért módosították lefelé mert a tőkeberuházások a második becslés szerint mindössze 0,2 százalékkal nőttek az előző negyedévhez képest. Elemzők 0,7 százalékot vártak az első becslésben szereplő 1,5 százalékos növekedés után.
A háztartások fogyasztása, amely a GDP nagyjából 60 százalékát teszi ki, 0,6 százalékkal nőtt március-júniusban az első és a második becslés szerint is. A külkereskedelem viszont 0,3 százalékpontot vitt el a gazdasági növekedésből. A hazai fogyasztást visszavetheti, hogy a tervek szerint október 1-jén 8 százalékról 10 százalékra emelik az általános forgalmi adót. Az elemzők a mostani GDP adatok kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy a harmadik negyedévben akár zsugorodhat is a japán gazdaság.
2; Visszaesett a kínai export
Az elemzői előrejelzésekkel szemben csökkent Kína dollárban számolt exportja , míg a behozatal a várakozásokhoz képest kisebb mértékben csökkent augusztusban. A kínai vámszolgálat vasárnap közzétett adatai szerint éves összevetésben az ország kivitelének dollárban számított értéke augusztusban 1 százalékkal esett vissza, szemben a 2 százalékos növekedést jósló előrejelzésekkel. Szakértők a júliusi 3,3 százalékos bővülés után csupán a növekedés enyhe lassulására számítottak.
Az import esetében elemzők 6 százalékos visszaeséssel számoltak, a behozatal dollárban számított értéke azonban enyhébb mértékben, 5,6 százalékkal mérséklődött a tavalyi év azonos időszakához képest, ezzel megismételve a júliusban mért adatot. Az import április óta, immár negyedik hónapja folyamatosan csökken.
A kínai külkereskedelmi mérleg 34,84 milliárd dolláros többlettel zárt augusztusban, a júliusi 45,06 milliárd dolláros szufficit után. A külkereskedelmi többlet ezzel a tavalyi év azonos időszakához képest 32,5 százalékkal emelkedett. A politikailag érzékeny amerikai relációban a külkereskedelmi többlet Kína javára 26,95 milliárd dollár volt a múlt hónapban, ezzel az év első nyolc hónapjában összesen 195,45 milliárd dollárt ért el. Jüanban számolva az export értéke éves összevetésben 2,6 százalékkal emelkedett, míg az import értéke ugyanennyivel csökkent augusztusban. A külkereskedelmi aktívum 239,6 milliárd jüant ért el, 41,8 százalékkal bővülve a tavalyi év azonos időszakához képest.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az első elemzői reakciók alapján mindkét várnál rosszabb adatsorra a befektetők inkább pozitívan reagáltak. A várakozás most az, hogy Japánban és Kínában is gazdaságösztönző lépésekkel reagálnak a történtekre.
3; Jön az EKB ülése, majd jövő héten a Fed
A hét legfontosabb történése várhatóan az EKB csütörtöki ülése lesz, ahol a piacok monetáris lazítást várnak. Ez előzetesen azt sugallja, hogy erre reagálva erősödés jöhet a tőzsdéken, a helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű.
A Bloomberg ma reggeli gyorselemzésében ugyanis arra világított rá, hogy sem az Európai Központi Bank, sem a Federal Reserve döntéshozói nincsenek könnyű helyzetben, e hét csütörtökön az EKB, míg jövő hét szerdán a Fed tart kamatdöntő ülést, írta reggeli hírlevelében az Equilor. A piaci várakozások olyan mértékben beépültek az árfolyamokba, hogy nagyon könnyen csalódást okozhatnak, amennyiben a várttól elmaradó bejelentéseket tesznek, vagy akár csak a kommunikációjuk nem felel meg az előzetes várakozásoknak. Az eurózónában sokkal inkább strukturális reformokra és fiskális ösztönzésre lenne szükség, a jegybank intézkedései csak korlátozott hatást tudnak elérni.
Az amerikai jegybanknak pedig egyensúlyozni kell a piac, Donald Trump elvárásai, és a realitások között. Néhány jegybankár szerint ebben a hónapban nincs is szükség kamatvágásra, míg mások egyenesen 50 bázispontos lazítást sürgetnek. Az EKB esetében arra számítunk, hogy bejelentik az új eszközvásárlási programot, mely már október 1-től indulhat egyelőre 9 hónapig, a havi keretösszeg pedig 40-60 milliárd euró lehet. Az amerikai jegybank valószínűleg 25 bázispontos lazítást hajt majd végre, azonban itt sok múlik a kommunikáción, melyből következtetni lehet majd a várható kamatpályára.
4; Végre egy pozitív adat Németországból
A várakozásokkal ellentétben nem csökkent, hanem emelkedett Németország exportjának értéke júliusban, a harmadik negyedév stabil indítása azt jelezheti, hogy az euróövezet legnagyobb gazdasága ki tudja védeni a kereskedelmi vitákból és a brit uniós tagság megszűnését övező bizonytalanságokból fakadó negatív hatások egy részét.
A német statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn közzétett előzetes adatai szerint júliusban az előző hónaphoz képest, szezonális és naptári hatással kiigazítva, a kivitel értéke 0,7 százalékkal, 111,2 milliárd euróra nőtt. Elemzők 0,3 százalékos csökkenésre számítottak a júniusban mért 0,1 százalékos visszaesés után.
A behozatal értéke 1,5 százalékkal, 91,0 milliárd euróra csökkent júliusban, miközben elemzők 0,3 százalékos csökkenést vártak a júniusi 0,7 százalékos növekedés után. A kereskedelmi mérleg többlete 20,2 milliárd eurót tett ki, szemben az elemzők által várt 17,5 milliárd, illetve a júniusban elért 18 milliárd eurós szufficittel.
A kiigazítatlan adatok szerint az idei év hetedik hónapjában Németország exportja 115,2 milliárd eurót, importja pedig 93,7 milliárd eurót tett ki. Tavaly júliushoz képest a kivitel értéke 3,8 százalékkal nőtt, míg a behozatalé 0,9 százalékkal csökkent. A kereskedelmi mérleg 21,5 milliárd eurós többlettel zárt, míg egy évvel korábban 16,4 milliárd euró volt a szufficit.
5; Visszafoghatja a kínálatot az OPEC
Szaúd-Arábia új energiaügyi miniszterétől azt várja a piac, hogy támogatja az olajkitermelésre vonatkozó csökkentést. Az ország a világ legnagyobb olajexportőre, így jelentős befolyással vannak az olajárak alakulására, olvasható az Equilor hírlevelében. A spekulációk hatására a Brent és a Crude típusú kőolaj árfolyama is több mint 1 százalékot emelkedett ma.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy hiába próbálkoznak a szaúdiak, az utóbbi időben mindez nem igazán volt hatással az olajárra: az továbbra is 60-70 dollár között mozog, ami azt jelenti, hogy a szaúdi uralkodó fiának, Mohamed bin Szalmán koronahercegnek nem lesz elég pénze nagyra törő tervei megvalósításához. Emiatt a 2016 óta hivatalban lévő szaúdi energiaügyi miniszter most elveszíti állását. A Financial Times forrása szerint ez további növeli majd a feszültségeket a világ energia-piacán. A posztot a szaúdi uralkodó egy másik fia, Abdulaziz herceg veszi át, aki már hosszú ideje dolgozik a tárcánál. Abdulaziz korábban átvette a Saudi Aramco felügyeletét is, amelyet szeretnének még az idei évben bevezetni a New York-i tőzsdére.
