Több pénze lett az európaiaknak, és el is költik
Meichl Márton szerint jól látszik, hogy egy pozitív jövedelmi sokk keletkezett az európai országok háztartásainál: egyrészt a drasztikus olajárcsökkenés, másrészt az alacsony inflációs környezet következtében keletkezett pluszjövedelem a lakossági szektorban, amit úgy tűnik, hajlandó el is költeni a lakosság. Ez keresletoldali infláció kibontakozásához kezd vezetni.
Emelllett nagyon jó a nemzetközi befektetői hangulat, a DAX index történelmi csúcsokon van, szárnyalnak a tőzsdék, rózsaszín köd lepi el a piacokat. Akinek részvényei vannak, azok még jobb vagyoni pozícióban érzik magukat: nem csak a jövedelmük több, de a befektetéseik is jól teljesítenek. A tőzsdéken ráadásul komolyabb korrekciónak nem is látszik jele. A kérdés az, hogy a fogyasztás bővülése mennyire lesz tartós, és mennyire jelenik majd meg a tartós fogyasztási cikkek piacán, mennyire adhat lökést a gazdasági növekedésnek. A következő hónapok adatai megmutathatják, hogy lesz-e ebből tendencia.
Nálunk az április lesz az első teljes hónap, amikor a vasárnapi zárva tartás már megjelenhet az adatokban. Az OTP Treasury szakembere szerint ahogy Európában, úgy Magyarországon is javuló kisker-adatokra lehet számítani, ezen kicsit valóban ronthat a boltbezárás, de összességében minden bizonnyal jobb adatokat jelenthet a KSH.
Görögországtól még lehet félni - de már nem annyira
Görögország helyzete persze még nem oldódott meg, Németország keményebb hangot üt meg a tárgyalásokon is, nem sok mozgásteret hagynak Cipraszéknak. A választási kampányban lobogóra tűzött jelszavak miatt nagyon nehéz helyzetben van a görög vezetés, ha újabb hitelt kell felvenniük, azzal magukat csapják arcul - egyre komolyabban felmerül ehelyett a fizetésképtelenség, a szelektív csőd lehetősége is. A szakértő szerint emiatt a következő hónapok nagy kérdése a görög helyzet lesz, igaz, most már más a "leányzó fekvése", mint néhány évvel ezelőtt: a görög adósság többsége már nem bankok, hanem szuverén államok kezében van, amelyek jobban kibírnak egy esetleges ilyen sokkot.
Miért félnek a deflációtól?
Az EKB és minden gazdasági szereplő a deflációtól fél. Ha ez tartósan kialakulna, az árszínonal folyamatosan csökkenne, akkor a szereplők elhalasztanák fogyasztásukat, egy deflációs spirál alakulhat ki. A deflációnak emellett az eladósodottságra is nagy hatása van - a nagy adósságot alapesetben vagy kinőni, vagy elinflálni lehet, deflációs környezetben viszont épp ellentétes folyamat indul be, egyre többet kellene visszafizetni.
Sávban a forint, hol állhat meg?
Az euró árfolyama nem sokkal a beszélgetés kezdete előtt emelkedett ismét 300 forint fölé. Meichl Márton elmondta: egy ideje a 295-305 közötti sávban mozog az árfolyam, tegnap - igaz, csak percekre - a 295-ös szint alá is benézett a jegyzés, tehát az erős oldalon járt a forint. Itt sok piaci szereplő gondolta az, hogy érdemes megvenni az eurót a forint ellenében. Alapvetően több fontos tényező támogatja a forintot: a devizahitelek kivezetése a havonta megvásárlásra kerülő deviza kikerült a rendszerből, ez a nyomás már nem terheli a forintot. Másrészt a külkereskedelmi többlet, az importnál magasabb szinten alakuló export is a forintot is erősíti, ahogy az EKB mennyiségi lazítása is pozitívan hat a forintra.
Emiatt bármikor elképzelhető, hogy 295 környékére visszatér a jegyzés - igaz, Meichl Márton szerint az nem valószínű, hogy tartósan itt is ragadna a jegyzés. A kamatszint ugyanis nagyon alacsony, nem olyan drága a forint ellen spekulálni. A szakértő azt várja, 302-303 körül megállapodhatunk - igaz, akár a görögök, akár az oroszok, akár más külső sokk is megbolygathatja a piacokat.
A teljes beszélgetést a Gazdasági Rádió honlapján hallgathatja meg >>
A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, Bod Péter Ákos a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett versenyképességi stratégiát elemzi. 
