Hirdetés
Hirdetés

2060-ig tud csak elegendő nyugdíjat fizetni az állam

2019. április 11., 11:33

Elhangzott egy elég erős mondat a PM egyik államtitkárától.

Lassan, de teret nyer az öngondoskodási készség a lakosság körében, a sebességet azonban célszerű fokozni - mondta Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a Napi.hu Magyar Öngondoskodás 2019 konferenciáján.

A lakossági megtakarítások több mint fele, 57 százaléka jelenleg egy évnél rövidebb lejáratú megtakarításokban van. Először annak érdekében kellene lépéseket tenni, hogy a lakosság pénzügyi előrelátása nőjön - mondta Balogh.

Hirdetés

Javában folyik a munka a kormányzati színfalak mögött annak érdekében, hogy megvalósuljon a Varga Mihály által 2018 végén megjelölt cél. Részletek korábbi cikkünkben. >>>

A kormány elfogadott egy, a lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő hétéves stratégiát, amelynek címe: Okosan a pénzzel!"-  ez 2017 decemberében jelent meg a Magyar Közlönyben. Az ebben található hét kiemelt cél közül az egyik az öngondoskodási szemlélet erősítése.

Gondot jelent, hogy kevés háztartásban készítenek rendszeresen költségvetést, jelenleg csak a családok negyede tervezi meg a kiadásait. A pénzügyi tervezésbe a hosszú távú stratégiák, a nyugdíjaskori megélhetés és az egészségügyi kiadások fedezése is bele kellene, hogy tartozzon - tette hozzá az államtitkár.

A magyar állami nyugdíjrendszer 2060-ig képes megfelelő nyugdíjat biztosítani - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint az öngondoskodásra azért van szükség, mert a nyugdíjba vonulók egyre fiatalosabbak, más igényeik vannak, mint korábban. „Szeretnének utazni, minőségi szolgáltatásokat igénybe venni, mindez többe kerülhet, mint amire az állami nyugdíjból futja majd.”

Új állami eszközök

Mint mondta, első lépésben az állam a rövid távú gondoskodást szeretné ösztönözni az új Nemzeti Kötvénnyel, amelyet június 1-jétől bocsát ki az Államadósság Kezelő Központ. Arra ösztönzik a lakosságot, hogy minél tovább tartsa meg a megtakarítást.

Kamatadót már nem kell fizetni az állampapírok hozamára, az értékesítés pedig széles körű lesz. Kapható lesz az állampapír a bankokban, a postákon, a kincstárban és a lakás-takarékpénztárak ügynökei is árulhatják majd. Nem csak dematerializált formában lehet majd megvásárolni értékpapírszámlára, de materializált, nyomtatott formában is megvásárolható majd a Nemzeti Kötvény.

A kamatozása lépcsőzetes lesz. Az első félévben 3,5 százalékot fizet majd, majd 4 százalékot, végül évente 0,5 százalékponttal növekszik majd. A futamideje öt év, az utolsó évben pedig 6 százalékos lesz a kamata. A kamat automatikusan tőkésedik, és állampapírban fizetik majd ki.

Állami nyugdíjkötvény is lesz

Várhatóan ősszel dobja a piacra az állam a nyugdíjcélú állampapírt - jelentette be Balogh. Ezek nem ötéves, hanem jóval hosszabb kifutású értékpapírok lesznek. A kamatozás az inflációhoz igazodik majd, hiszen több évtizedre ez a célszerű. Az ÁKK azt a kört szeretné megszólítani, akiknek nincs még semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása. Az állam célja ezzel is az, hogy a lakosság még nagyobb mértékben vegyen részt a magyar államadósság finanszírozásában, ezen belül pedig a lejárati idő is nőjön. A részleteken jelenleg még dolgoznak, hiszen az államapparátus jelenleg főképp a Nemzeti Kötvény bevezetésével foglalkozik.

Benchmark – jegyzetsorozatunk első cikke is a témába vág

A kiemelkedően magas kamattal kínált új lakossági állampapírok miatt borulnak a dominók – a bankok szerepe nem csak a megtakarítások piacán zsugorodik, hanem a folyamat végén csökken a szerepük a jegybanki politika közvetítésében is. Sőt: még magának a jegybanknak is csökken a szerepe a kamatok meghatározásában - azonban nagyon úgy tűnik, hogy ez nem a jegybank szándékai ellenére történik. Mindez a spekulatív célú ingatlanvásárlásokra és a forint árfolyamára is hatással van. Barlai Róbert tőkepiaci szakember jegyzete. >>>

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Megfúrnák az EU egyik legdemokratikusabb vívmányát

Megfúrnák az EU egyik legdemokratikusabb vívmányát

Az EU azért vezette be a csúcsjelölti rendszert 2014-ben, hogy demokratikusabbá tegye az Európai Bizottság vezetőjének megválasztási folyamatát. Az volt a cél, hogy az új elnök személye ne csupán hatalmi alkuk eredménye legyen, hanem az uniós polgárok is beleszólhassanak a választásba. Ezt a rendszert rúgná fel most az Európai Tanács egy része.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?