Hirdetés
Hirdetés

Élettársi kapcsolat papír nélkül? Nagyot lehet bukni

2019. február 09., 14:56

Számos esetben azért nem kötnek a már együttélő felek házasságot, hogy megelőzzék a kapcsolat esetleges megszakadása esetén felmerülő jogi procedúrát vagy a közös vagyon megosztásával felmerülő problémákat. A házasságkötés hiánya azonban rendkívül kiszolgáltatottá teszi az élettársakat egy öröklési helyzetben. A tapasztalatok szerint a párok nem számolnak azzal, hogy a törvény nem biztosít megfelelő vagyoni védelmet a túlélő élettársnak.

A Trend FM elhozza Hollandiából Marco van den Akkert, a felhő-korszak utazó nagykövetét, aki rendhagyó módon mutatja be világszerte a cloud megoldások jelenét és jövőjét.
Részletek: konferencia.trendfm.hu >>

A házastársakkal szemben a be nem jegyzett élettársak a törvény alapján nem örökölnek egymás után, sőt a túlélő társnak akár a közösen lakott ingatlant is el kell hagynia megfelelő használati jogcím hiányában. Az élettársat a hagyatékból kizárólag az a vagyonszaporulat illeti meg, amelynek keletkezése a saját közreműködésére vezethető vissza (például az elhunyt élettárs cégében végzett munka eredményeként). Ennek a közreműködésnek az arányát az élettársnak bizonyítania kell, ami a vagyoni és érzelmi viszonyok bonyolultsága miatt a legtöbbször nehézségekbe ütközik.

Az adójogszabályok sem kímélik az élettársakat: míg a házastársak öröklési illeték-mentesen kapják meg az örökséget, addig az élettársnak 18 százalékos illetéket kell fizetnie a szerzett vagyon után – hívja fel a figyelmet a Deloitte.

Hirdetés

Miért jó a vagyonszerződés?

Megoldást jelenthet a kiszolgáltatott helyzet megelőzéséhez, ha a párok átfogó utódlás és vagyontervezés keretében élettársi vagyonjogi szerződést kötnek egymással. Ebben rugalmasan rendezhetik vagyoni viszonyaikat az együttélés idejére és az élettársi viszony felbomlása esetére is. Tisztázni tudják, hogy mit tekintenek külön és közös szerzeménynek és azt milyen arányban szeretnék megosztani egymás között. Rendezni tudják a közös lakás használatát és a közös gyermekkel való kapcsolattartás rendjét is.

„A vagyonjogi szerződés azonban csak a közösen szerzett vagyon megosztásában segít, nem oldja meg azt a problémát, hogy a nem bejegyzett élettársak semmit sem örökölnek egymás után. Ezért bír jelentőséggel a végrendelkezés az élettársak életében. A végrendeletben a párok szabadon meghatározhatják, hogy a vagyonból milyen vagyontárgy, milyen arányban kerüljön a másik félhez és a többi örököshöz. Megjegyezzük, hogy míg a házastársak írhatnak közös végrendeletet, addig az élettársaknál ez nem lehetséges. A külön megírt végrendelettel ugyanakkor maradéktalanul megvalósítható az élettárs öröklése” – mondta el dr. Takács Diána, a Deloitte Private szakértője.

Ajándékozás halál esetén

Megoldás lehet még az élettárs öröklési helyzetének biztosítására a végintézkedés egy ritkábban alkalmazott formája is, a halál esetére szóló ajándékozás. Ebben az esetben tételesen meghatározott vagyontárgyakról, például ingatlanról, autóról, műtárgyakról lehet rendelkezni bizonyos, a teljes hagyatékra vonatkoztatott, értékbeli korlátok figyelembevételével.

A hagyományos végintézkedési formák mellett érdemes megemlíteni a magyar jogban 2014 márciusa óta létező és egyre növekvő népszerűségnek örvendő bizalmi vagyonkezelés intézményét is, ami az öröklési jog eszközeihez képest rugalmasabb juttatási formaként funkcionálhat. Ennek keretein belül egy elkülönült vagyontömeg jön létre (például a közösen lakott ingatlan, használati tárgyak, pénzeszközök tekintetében), amelynek vagyonkezelője vagy kedvezményezettje lehet akár a túlélő élettárs is. Társasági részesedéssel rendelkező felek esetében fontos lehet, hogy a vagyonrendelés során – a végrendelettel ellentétben – nem csak azt lehet megjelölni, hogy ki örökölje a tulajdonosi részesedést, hanem külön lehet rendelkezni például a vagyonkezelő társaság vagy természetes személy szükséges kvalitásairól, az általa követendő üzletvezetési politikáról, a kedvezményezettek részére történő kifizetések gyakoriságáról vagy annak feltételeiről.

„A halál esetére szóló bizalmi vagyonkezelés intézménye – a megfelelő végrendeleti intézkedésekkel kiegészítve – alkalmas konstrukcióként szolgálhat, ha például a felek a tulajdonukban álló társaságok operatív vezetésében bekövetkező utódlásról is rendelkezni kívánnak (pl. végrendeleti végrehajtó kinvezésével). Az angolszász jogrendszerek öröklési célú, vagyonvédelmi trust-jainak bevett gyakorlatát és tapasztalatait is hasznosító magyar bizalmi vagyonkezeléssel megelőzhető az irányítás és a döntéshozatal megbénulása, illetve a társasági vagyon létét veszélyeztető elaprózódás is” – tette hozzá dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere.

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

A magyarok ötödét hidegen hagyja, hogy komoly lemaradásban vannak a nők

A magyarok ötödét hidegen hagyja, hogy komoly lemaradásban vannak a nők

A Pew Research Center közzétette felmérését arról, hogyan vélekednek egyes országok állampolgárai a mindennapjaikról. Ennek egyik legfontosabb eleme a nemi egyenlőtlenség kérdése, amelyből kiderült, hogy a férfiak sokkal inkább úgy vélik, hogy javult ebben a kérdésben a helyzet, mint a nők. Például a német férfiak 78 százaléka szerint jobb a helyzet most, mint a 90-es évek végén, míg csupán a nők 62 százaléka vélekedik a hasonlóan. De mi a helyzet Magyarországon?

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás eltörlését. Ön szerint a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben Magyarországon 2021-től?