Hirdetés
Hirdetés

Nyugdíjcélú megtakarítások helyett inkább MÁP Pluszba mennek a pénzek

Csabai Károly, 2019. november 12., 11:05

Egyebek mellett ez derül ki a Front Page Communications és a Kapolyi Ügyvédi Iroda által befektetési szakemberek körében október közepétől november elejéig elvégzett online felméréséből.

Korántsem meglepő, hogy a megkérdezett részvénykibocsátók, vagy részvénykibocsátást tervezők, az eszközkezelők, az értékpapírszámla-vezetők, elemzési, üzletfejlesztési, oktatási és kockázati tőkealap-kezelési területen dolgozók a Magyar Állampapír Pluszt és a Prémium Magyar Állampapírt tartották a hosszú távú megtakarításokra ösztönző leghatékonyabb konstrukcióknak, mivel mindkettővel öt éven keresztül kockázatmentesen éves átlagban 4-5 százalék körüli hozam érhető el.

A lista végén

Hirdetés

Mellettük még a tartós befektetési számlák (tbsz) rúgtak labdába. Ugyanakkor az öngondoskodás szempontjából kedvezőtlen, hogy az egyik legfontosabb hosszú távú megtakarítási célhoz, a nyugdíjhoz és az egészséghez kapcsolható konstrukciók közül egyik sem került az élmezőnybe, a lista hátsó felében végzett a nyugdíj-előtakarékossági számla, a nyugdíjpénztár, az életbiztosítás és az egészségpénztár.

Nincsenek túl jó véleménnyel a befektetési szakemberek a magyarok pénzügyi tudatosságáról. Nem gondolják ugyanis, hogy az elmúlt öt évben fokozódott volna a lakosság érdeklődése a tőzsdei részvények iránt. S ennek megváltozása a közeljövőben sem várható, lévén, hogy a részvényvásárlás költségei nem segítik az ilyen típusú eszközökben történő hosszú távú megtakarításokat – olvasható ki a befektetési szakemberek válaszaiból. Akik úgy vélik, ma leginkább a tőzsdei cégek eredménye, gazdálkodása vihet rá valakit egy részvény vételére, miközben figyelmeztető, hogy az egyik legfontosabb tőzsdei tulajdonságot, az átláthatóságot nem tartották fontosabb szempontnak.

Számít az alacsony kamat

A makrogazdasági tényezők közül pedig a megkérdezettek a hosszú távú befektetésre ösztönzőnek főként az alacsony kamatszintet nevezték meg. A BUX-index és az ingatlanpiaci áremelkedés egyaránt közepes, „egyet is értek, meg nem is” pontszámot kapott.

A befektetési szakemberek értékítélete szerint a magyarok nem ismernek sokféle megtakarítási terméket, a pénzügyi tudatosságuk nemzetközi összehasonlításban sem jó. Ezért tartják a pénz- és tőkepiacokon tevékenykedők fontosnak, hogy erősödjön az oktatás szerepe.

Nem világosak a szabályok

Kifejezetten kedvezőtlenül ítélik meg viszont a befektetésekkel kapcsolatos szabályozások érthetőségét.  Ami azért is elgondolkodtató, mert az Országgyűlés idén júniusban egy uniós direktíva alapján új törvényt fogadott el a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről. Ennek rendelkezéseit a kibocsátóknak, az intézményi befektetőknek, az eszközkezelőknek és az értékpapír-számlavezetőknek a törvény kihirdetését követő üzleti évtől kell elfogadniuk és azokat az azt követő évtől alkalmazniuk.

Az a cél, hogy a menedzsment, a vezető tisztségviselők számon kérhetők legyenek, feleljenek a döntéseikért – foglalta össze a törvény lényegét Szalay Rita, a Budapesti Értéktőzsde igazgatója a Front Page Communications és a Kapolyi Ügyvédi Iroda mai konferenciáján.

Az egyik legizgalmasabb kérdés a vezető tisztségviselők javadalmazása. Fontos újdonság, hogy a javadalmazott személyek körébe a vezérigazgató és a helyettese(i) is bekerültek. Az az ajánlás, hogy javadalmazási bizottság működjön egy társaságnál. A törvény teljesítményalapú javadalmazást javasol alkalmazni, ennek során nézik a feladat- és a felelősségkört, azt, hogy az illető tevékenysége hogyan járul hozzá a társaság eredményéhez és milyen a cég pénzügyi helyzete. A társaság igazgatóságának figyelembe kell vennie a javadalmazási bizottság véleményét, mielőtt dönt a részvényopciókról, illetve -juttatásokról.

Raiffeisen CIB Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Elképesztő mennyibe került az Orbán-kormánynak egy új sportoló

Elképesztő mennyibe került az Orbán-kormánynak egy új sportoló

Ha már a kormány az egyes nyilatkozatai szerint inkább mennyiségben méri a TAO-támogatások eredményességét, akkor érdemes megnézni, vajon egy új sportoló mennyibe is került az államnak. Vagy az adófizetőknek.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Advertisement

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Vettél már a szuper-államkötvényből (MÁP Plusz)?