A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
Azóta viszont alig maradt valami a hálózatból, a jelek szerint mindössze három bolt. Ami az üzleteket korábban működtető 10 céget illeti, egyet megszűntnek nyilvánított a hatóság, három ellen kényszertörlési, további hárommal szemben felszámolási eljárás indult.
Ennél azonban érdekesebb, hogy az állam (az adófizetők) és a beszállítók élőben nézhetik, ahogy minimum százmilliós, de valószínűleg inkább milliárdos nagyságrendű kár éri őket. Formálisan offshore tulajdonosok, illetve az általuk megbízott vezetők döntései miatt, de ahogy korábban írtam, naivitás kell annak feltételezéséhez, hogy a világ teljesen különböző részén lévő tulajdonosok tényleg a végső haszonhúzók voltak, miközben az azonos székhelyen működő cégeiknél rendre ugyanaz a néhány magyar személy volt a könyvvizsgáló, könyvelő, tulajdonosi képviselő, kézbesítési megbízott és jogász. Mégis, ha senki nem esik ki a szerepéből, akkor könnyen lehet, hogy jogilag pontosan ez lesz a helyzet.
Ez az állam oldaláról pikánsabb helyzet abból a szempontból, hogy a jogalkotóról van szó. A hálózatban a nagykereskedelmi tevékenységet 2016 végéig végző, egykor One Euro-Market (OEM), ma már ZKKTS Kft. névre hallgató cég 2018 eleje óta szerepel a 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozást felhalmozó cégek listáján, és egyéb eljárások, elmarasztalások után idén augusztusban a felszámolását is elrendelték.
Ha nem történik valószínűtlen fordulat, akkor a cég anélkül tűnik el a süllyesztőben, hogy az állam egyetlen forintot is viszontlátna. A felszámoló arról tájékoztatta a G7-et, hogy
„az ügyvezető a felszólító leveleinket nem vette át, a felszámolóval nem vette fel a kapcsolatot, tevékenységet lezáró számviteli beszámolót, zárómérleget, főkönyvi kivonatot, vagyonleltárt, adóbevallásokat és iratjegyzéket, iratot nem adott át. A cég történetére, gazdálkodására vonatkozóan csak a közhiteles cégtörténetben szereplő információkkal rendelkezünk. Jelenlegi ismereteink szerint a Cstv. 63/B §-ban foglaltaknak megfelelően egyszerűsített eljárás keretében kényszerülünk lefolytatni az eljárást.”
Erre akkor kerül sor, ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárást nem lehet az általános szabályok szerint lebonyolítani.
Mennyit bukik várhatóan az állam? A megismert legnagyobb tartozás, amelyet a NAV megpróbált (sikertelenül) behajtani, 335 millió forint volt, de hallottam olyan becslést, amely alapján bőven a milliárdos nagyságrendben van az állam követelése. Miközben egyáltalán nem ért véget a hálózat működése, mert a nagykereskedelmet átvette egy másik cég, a One Euro Group. Ez azonban hivatalosan csak nevében kötődik elődjéhez, tulajdonosi – és egyéb, az eset jogi megítélése miatt fontos – szempontból nem volt köze a képen kívülre került OEM/ZKKTS-hez. Ahogy a boltokat üzemeltető cégeknek sem, amelyek így – ha egyre csökkenő számban is – tovább működhettek.
Valamekkora összeggel a beszállítóknak is adósa maradt az OEM/ZKKTS, de számukra a hálózat nagykereskedelmét 2017-ben végző One Euro Group bedőlése az igazán fájdalmas. Összesen sok százmillió forintjuk ragadt benn ugyanis, sőt, könnyen elképzelhető, hogy itt is milliárdos nagyságrendű az összeg. És sajnos ez a cég sem néz ki az ő szempontjukból jobban, mint a ZKKTS: idén március eleje óta felszámolás alatt áll, augusztusban pedig az áfabevallást be nem nyújtók listájára került fel.
|
| Vevőnap a bicskei One Euro boltban. (Forrás: oneeuro.hu) |
A One Euro Group felszámolója nem adott tájékoztatást a részletekről, de úgy tudom, hogy a helyzet jelen állás szerint a ZKKTS-éhez hasonló, vagyis itt is az a legvalószínűbb, hogy a hitelezők nem jutnak egy fillérhez sem. A másik oldalon viszont komolyabb következménytől senkinek sem kell tartania, végül is a tulajdonos egy Seychelle-szigeteki cég, az pedig, hogy ki a kézbesítési megbízott vagy a tulajdonosi képviselő, nem számít.
Ez talán rendben is lenne, ha egy cég egyszerűen rossz vezetői döntések, elhibázott üzletpolitika miatt megy tönkre; a beszállítók vigyázzanak, hogy milyen vállalattal üzletelnek. Ebben az esetben azonban vannak arra utaló jelek, hogy valami más történhetett.
Van olyan beszállítói vélemény, amely szerint a hálózat és benne a One Euro Group helyzete azért alakult így, mert a boltokat üzemeltető cégek a befolyt bevétel tekintélyes részét nem a nagykereskedő kifizetésére használták fel, hanem a tulajdonosuknak juttatták tőkeleszállítás és tagi kölcsön formájában.
A tíz boltüzemeltető cég mindegyikből jelentős tőkét vont ki tulajdonosa, esetenként 40 millió forintot, gyakrabban viszont 95 milliót. A 10 cégnél összesen 840 millió forintot vontak ki a tulajdonosok. (Korábbi cikkemben nem számoltam az egykor szintén boltüzemeltető, One Euróról STKKZ Kft.-re átnevezett céggel, ezzel együtt 860.) Pedig a tőkehelyzet a társaságok többségénél siralmas volt, a beszámolókban rögzített állapot szerint a saját tőke jó pár esetben negatív a tőkekivonás és a veszteség következtében. A legutóbbi elérhető beszámolók szerint a 11 (részben már csak egykori) boltüzemeltető cég összesített saját tőkéje -521 millió forint.
Ezt fejelte meg, hogy közülük hat adott kölcsön tulajdonosának, összesen 1,21 milliárd forintot. Négy másik cég esetében az látszik, hogy összesen 583 millió forintot adott kölcsön, de az nem derül ki, hogy kinek. További egy cégnél a hibásan feltöltött kiegészítő melléklet miatt csak a követelések összege látszik, ez 129 millió forint. Az utóbbi két tételről sem zárható ki, hogy jórészt a tulajdonosnak adott kölcsön, amelyek összege így már 1,9 milliárd körüli lehet.
Ebből 283 millió már biztosan nem térül meg, mert azt az STKKZ leírta értékvesztésként. Nem csoda, hiszen tulajdonosa a ZKKTS. A hálózat helyzetét elnézve a többi megtérülésére is csekély az esély. Ha az ebből és a tőkeleszállításokból származó pénz megvan valahol, akkor azt az offshore tulajdonosoknál kellene keresni.
Közben a mérlegadatok arról árulkodnak, hogy ezek az összegek nagyon is hiányoztak akkor, amikor a beszállítót, a One Euro Groupot kellett volna kifizetni.
A cég követelésállománya 2017 végén 1,88 milliárd forint volt, és mivel ebben az évben ez a társaság volt a One Euro hálózat nagykereskedője, életszerű az feltételezni, hogy ezzel az összeggel a boltokat üzemeltető cégek tartoztak neki. Ezt megerősíti, hogy ezek a cégek 2017 végén hasonló összeggel tartoztak, miközben árut főszabály szerint csak a hálózat nagykereskedőjén keresztül szerezhettek be.
Tehát a boltokat üzemeltető cégekből százmilliós nagyságrendben vettek ki pénzt a tulajdonosok, miközben ezek a cégek a (szintén a hálózathoz tartozó) saját nagykereskedőjüket sem tudták kifizetni.
Az előzmények alapján az sem lenne teljesen meglepő, ha a One Euro Group is megjelenne a 100 millió forintnál több adóval 180 napon túl tartozó cégek listáján. De a történet enélkül is szomorú, mert a hálózat – egyre zsugorodva ugyan – a jelek szerint két nagykereskedő cég bukásán is túltette magát, miközben az elsőnél főképp az állam, a másodiknál a beszállítók égették meg magukat valószínűleg milliárdos nagyságrendben.
(G7)
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
