Hirdetés
Hirdetés

Befenyítik a Facebookot és a Google-t, mert szórakoztak az adatainkkal

2019. január 07., 20:20
Cimkék
USA
, Google
, facebook
, adatvédelem
, GDPR

2018-ban sorra derült fény olyan esetekre, amikor a Facebook, a Google és társaik visszaéltek a felhasználók személyes adataival. Ez az egyre erősebb európai ellenállás után most oda vezetett, hogy idén maga az amerikai vezetés rántja meg a pórázt, és importál bizonyos elemeket az EU GDPR-törvényéből.

Úgy tűnik, 2019 lesz az év, amikor az USA kormánya végre odaszigorít a Szilícium-völgy techóriásainak. Az amerikai vezetés ugyanis látszólag megelégelte a Facebook, Google és társaik adatkezelési botrányait, melyek szépen kitöltötték a tavalyi évet: alig, hogy lecsengett az egyik, már robbant is a másik, köztük a különféle adatlopásokkal és azokkal a gyakorlatokkal, melyek a felhasználók megkérdezése nélkül húztak hasznot azok személyes adataiból.

Most Richard Blumenthal demokrata szenátor pendítette meg - hol másutt, mint a Facebookon - , hogy a fentiek miatt az USA-ban is szükséges egy szigorúbb adatvédelmi törvény bevezetése, mely javaslatát még 2019 korai szakaszában várhatóan be is terjesztenek. Az új szabályokat részben az Európai Unióban tavaly tavasszal élesedett GDPR-törvényből (Európai Általános Adatvédelmi Rendelet - a szerk.) emelik át, a másik iránymutató pedig Kalifornia állam tavaly nyáron elfogadott, 2020-ban életbe lépő adatvédelmi törvénye.

Hirdetés

Európai import, fenntartásokkal

A republikánus és demokrata politikusok egyetértenek a lobbistákkal abban, hogy a techcégeknek több és világosabb információt kell szolgáltatnia arról, hogyan tárolják és használják fel a felhasználói adatokat. Az enyhébb hangok csak érthetőbb felhasználói szerződéseket akarnak, a kritikusabbak viszont, élükön Mark Warner demokrata szenátorral, arra köteleznék a techóriásokat, hogy hozzák nyilvánosságra a pontos monetáris értékét az általuk birtokolt adathalmaznak.

A vállalatok megregulázása mellett azt is el kell dönteni, hogy a felhasználók pontosan milyen jogokat gyakorolhatnak az adataik felett. Az egyik javaslat szerint egy bizonyos, a cégeknek fizethető díj ellenében nagyobb védelmet és bizalmasabb kezelési gyakorlatot lehetne vásárolni. Mint hogy a vállalatok képesek az adatokat beárazni, a speciális kezelésük forintosítása sem okozhat nekik problémát. A techipar egyes szereplői azonban már alkalmazzák ezt a gyakorlatot, és sok kritika is éri őket emiatt, így valószínűleg a pénzért vásárolható adatvédelem nem emelkedik majd törvényerőre.

A szigorúbb álláspont megtiltaná a cégeknek a felhasználói adatokkal való kereskedést, kivéve, ha arra a user engedélyt ad. Az amerikai döntéshozók ugyanakkor nem mennének el addig, hogy importálják az Európában élő elfeledtetéshez való jogot, vagyis azt, hogy kérvényezhető legyen, hogy a keresőoldalak bizonyos információkat ne jelenítsenek meg a felhasználóról. Ez ugyanis ütközne az USA első alkotmánykiegészítésében foglaltakkal.

Adatlopások esetén a kaliforniai törvény lehetővé teszi a felhasználónak, hogy pert indítson az adott techcég ellen, amennyiben bizonyítani tudja, hogy illetéktelenek is hozzáférhettek az adataihoz. Ezt kiterjeszthetik az egész USA-ra - nem meglepő módon közben a techcégeket védő lobbiszervezetek pont a pénzügyi felelősségre vonhatóságot igyekeznek elkenni.

Közös padló, nem közös plafon

A formálódóban lévő szövetségi adatvédelmi törvény kapcsán a techipari szereplők abban reménykednek, hogy enyhébb lesz, mint a kaliforniai szabályzat, és hogy felül is fogja írni azt. A felhasználói oldal pont az ellenkezőjében bízik: az ő lobbistáik azt szeretnék, ha a központi törvény olyan egységes, közös alapot teremtene, melyet aztán állami szinten még tovább lehetne szigorítani. Az egyik lobbiszervezet vezetője ezt így foglalta össze: a szövetségi törvény a padló kell, hogy legyen, nem pedig a plafon.

(Financial Times)

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Krízis Amerikával – Erdogan nagyon szeretné elterelni a figyelmet valamiről

Krízis Amerikával – Erdogan nagyon szeretné elterelni a figyelmet valamiről

Mégpedig a stagflációba süllyedt gazdaságról. Erdogan iszlamista uralma alatt az ország mára csak papíron a NATO tagja. A március 31-i önkormányzati választást az egész ország egy népszavazásnak tekinti Erdogan 16 éves uralmáról. Ha az AKP elveszti a nagyvárosokat, akkor olyan szinten megnő a politikai nyomás a kormányzaton, hogy annak előrehozott általános választás lehet a vége. Káncz Csaba jegyzete

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX41851.06-0.27%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?