Meggyűlölik Kínát a szomszédai – tüntetések több országban is

Káncz Csaba, 2019. november 13., 09:25

Közép-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában a lakosság komoly gyanakvással figyeli, ahogyan a kínai külpolitika egyik évről a másikra feltűnő magabiztossággal, sőt tolakodással lép föl a térség színpadán. Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek 45,5 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy „Kína revizionista hatalom lesz azzal a szándékkal, hogy Délkelet-Ázsiát saját befolyási övezetévé alakítsa”. Káncz Csaba jegyzete.

illusztráció
illusztráció

Közép-Ázsia stratégiai jelentőséggel bír Kína számára az Új Selyemúton (BRI). Többek között hidat képez Peking számára Európa felé, ahol ütemesen terjeszti ki gazdasági és politikai befolyását. De a közép-ázsiai országok többsége egyre ambivalensebb érzésekkel figyeli Kína térnyerését.

Közép-Ázsia panasza

Itt a legeklatánsabb példa Kazahsztáné, ahol a szovjet és a kínai csapatok már 1968-ban véres határkonfliktust vívtak. Ennek már csak az emlékei élnek, de az idei ősz mégis a Kína-ellenes tüntetésektől hangos Kazahsztánban. Az ország növekvő eladósodottsága Peking felé, a kínai vállalatok gombamódra gyarapodó száma, a megalázó „kazah olajat kínai technológiáért” metódus és a másfél millió muszlim vallású, kazah nemzetiségű személy meghurcoltatása Hszincsiang tartományban mind-mind hozzájárul a növekvő frusztrációhoz.

Kazahsztánban, Tádzsikisztánban és Kirgizisztánban a színfalak mögött attól is tartanak, hogy a megerősödő Kína egy szép napon határrevíziót követelhet. Kirgizisztán államadóssága Kína felé pedig napjainkban már meghaladja a GDP 25 százalékát. Tádzsikisztán államadósságának 53 százalékát Peking ellenőrzi. Márpedig, miközben az eladósodottság Peking felé az egek felé szárnyal, Kirgizisztán és Tádzsikisztán (Közép-Ázsia legkisebb és legszegényebb államai) exportja Kína irányába 2010 óta csökkenő trendet mutat.

Ellenállás Délkelet-Ázsiában

De Délkelet-Ázsiában is izzik a parázs. Vietnamban már évtizedek óta érzékelhető a feszültség, főként a Dél-kínai-tengeren fekvő Paracel- és a szomszédos Spratly-szigetek hovatartozásán megy a huzakodás. Tavaly tüntetéshullám fogadta a vietnámi kommunista párt azon döntését, hogy három különleges gazdasági övezetben lehetővé teszik a föld bérletét 99 évre – ezt sok vietnámi zöld lámpaként értékelte Kína felé a föld fölvásárlására.

Kambodzsában is egyre erősebb ellenállás tapasztalható az erőteljes kínai befektetési hullám ellen. Különösen igaz ez Szihanukvil-re, az ország egyik legnagyobb, tengerparti városára, amely a helyiek szerint „kínai tartomány” lett. Kambodzsában és Laoszban is az államadósság mértéke Kína felé már meghaladja a GDP 25 százalékát.

Félelem a kínai revizionizmustól

A Fülöp-szigeteken a lakosság körében egyre több a kérdőjel Rodrigo Duterte elnök külpolitikai vonalvezetésével kapcsolatban, amely közeli kapcsolatokhoz vezetett Kínával és megpróbálta elhessegetni az aggodalmakat a dél-kínai-tengeri területi vitákkal kapcsolatban. Egy friss felmérés szerint viszont a fülöp-szigetiek 93 százaléka követeli a kormányától, hogy foglalja vissza Kínától a vitatott szigeteket és tenger-szakaszokat, beleértve Scarborough Shoal-t. Peking sikeresen édesgette magához az ország elitjét nagy gazdasági megállapodásokkal, de ezek a lakosság ellenállása miatt egyre törékenyebbnek bizonyulnak.

Malajziban az uralkodó Harapan koalíció a tavaly májusi választásokat azzal az ígérettel nyerte meg, hogy visszaszorítja a kínai befektetéseket. A kormány azóta számos nagy megállapodást visszamondott, illetve újratárgyalt. Mahathir Mohamad miniszterelnök több alkalommal is „a gyarmatosítás új formájával” vádolta meg Pekinget.

Az ASEAN egy intézetének felmérése szerint a megkérdezettek 45,5 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy „Kína revizionista hatalom lesz azzal a szándékkal, hogy Délkelet-Ázsiát saját befolyási övezetévé alakítsa”. Ugyanazon felmérés szerint a megkérdezettek 47 százaléka szerint az Új Selyemút projekt túl közel viszi az ASEAN országokat Kínához. Nos, a jelek szerint az ázsiaiak egy jó része komoly gyanakvással figyeli, ahogyan a kínai külpolitika egyik évről a másikra feltűnő magabiztossággal, sőt tolakodással lép föl a térség színpadán.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Történelmi győzelmet aratott Boris Johnson, megvalósulhat a Brexit

Történelmi győzelmet aratott Boris Johnson, megvalósulhat a Brexit

Az előrejelzéseknek megfelelően a konzervatívok nyerték az előrehozott parlamenti választásokat az Egyesült Királyságban. Az exit pollok szerint Boris Johnson kormányfő pártjának kényelmes többsége lesz a parlament alsóházában, és ezt mutatják a folyamatosan frissülő tényleges eredmények is. Mindez azt jelenti, hogy január végéig valóban megvalósulhat a Brexit.