Csökkentené Ausztria befogadási kvótáját és azonnal életbe léptetné a szükségállapotot Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter. Az oe24.TV-nek adott interjújában Kurz kijelentette: évente 20 ezernél több menekült befogadása már nagy terhet jelent Ausztria számára. Szerinte a problémát nem a menekültek elszállásolása, hanem integrációjuk jelenti.
Jöhet a szükségállapot
Az osztrák kormány korábbi döntése szerint a következő négy évben 127 500 menekülteljárás indítható Ausztriában, eszerint idén 37 500, jövőre 35 ezer, 2018-ban 30 ezer és 2019-ben 25 ezer. Tavaly mintegy 90 ezer kérelem érkezett be az osztrák hatóságokhoz, több mint háromszor annyi, mint az előző évben. A szükségállapotot Kurz megelőző intézkedésnek nevezte, amelyet szerinte már hónapokkal ezelőtt be kellett volna vezetni, hogy "már Ausztria határainál megállíthassák a menekültek áradatát".
Az osztrák kormány döntése értelmében a menekültügyi szükségállapotról szóló rendelet akkor lépne életbe, ha az idei évre meghatározott kvótánál, 37 500-nál több menekültügyi eljárás indulna meg Ausztriában. Ekkor a közrend és a belső biztonság fenntartásának érdekében ellenőrizhetnék a határokat, nem lehetne menedékkérelmet benyújtani a határon, valamint az embereket visszatoloncolnák az első biztonságos szomszédos országba.
Ezt elhibázta az EU
A külügyminiszter meglátása szerint az utóbbi évek menekültpolitikájának következménye Európa túlterheltsége, az embercsempészek virágzó üzlete és az is, hogy menekülő emberek ezrei fulladtak már a Földközi-tengerbe. "Ezért másfajta politikát kell folytatni" - jelentette ki a néppárti miniszter. Hangsúlyozta: a menekültek származási országában való támogatásának fontosságát, miszerint "abból az összegből, amelyből Európában ellátnak egy menekültet, Libanonban húsz emberen tudnának segíteni". "Európának be kell fogadni menekülteket, azonban ne az embercsempészek döntsék el, hogy ki érkezhet meg a kontinensre, hanem szervezett áttelepítési programokkal költöztessék át a háborús menekülteket" - jelentette ki Kurz.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
