Egyre többen mennek el - a sötétben tapogatózunk, hogy miért

Mint közleményükben írták, tavaly mintegy 230 ezer hivatalosan bejelentett magyar állampolgár élt az európai országokban. Harmaduk Németországban, ötödük az Egyesült Királyságban, 13 százalékuk pedig Ausztriában. Számos új célországban is (Spanyolország, Olaszország, Hollandia) jelentős volt a növekedés - tették hozzá.

Emlékeztettek arra, hogy a 2011-es népszámlálás szerint akkor 143 ezer magyar állampolgár élt egy évnél hosszabb ideig külföldön, további 70 059 pedig egy évnél rövidebb ideig. Ez a szám azonban csak "a külföldön élők minimum létszámának tekinthető" - fogalmaztak.

Nem tudjuk, visszajönnek-e

Rámutattak, hogy nincs pontos adat az elvándoroltak nemére, életkor szerinti összetételére, iskolai végzettségére, elvándorlási motivációjára, külföldön szerzett tapasztalataira és hazaköltözési szándékaira vonatkozóan. Ezeket a hiányosságokat igyekszik pótolni a nyolc délkelet-európai ország összefogásával megvalósuló SEEMIG-projekt kísérleti jellegű elvándorlókutatása, amely statisztikai hivatalok, kutatóintézetek, önkormányzatok részvételével kísérli meg feltárni a térség migrációs trendjeit.

Az első körben a KSH csaknem 50 ezer 15-74 éves ember országosan reprezentatív munkaerő-felvételi mintáját felhasználva mérték fel az elvándoroltak számát. A második adatfelvételnél közvetlenül a külföldön élőktől gyűjtenek majd adatot e-mailes és telefonos kérdőív segítségével külföldre költözésük okáról, a külföldön szerzett tapasztalataikról és hazatérési szándékukról.

A KSH hangsúlyozta, a felmérés sikeréhez az szükséges, hogy azok a külföldön élők, akikhez hozzátartozóik elérhetőséget adtak meg, készek legyenek válaszolni a vizsgálati kérdésekre, illetve azokból a háztartásokból, ahol a kérdezők úgynevezett SEEMIG válaszadói kártyát hagytak, a kártyák eljussanak a külföldön élőkhöz, és ők regisztráljanak a megadott kutatási honlapon.