A kurdok igen aktívak mostanában: úgy tűnik, Szíria lényegében teljes Törökországgal határos részét elfoglalják, pontosabban inkább felszabadítják, mert jórészt ők laknak ezen a területen, bár néhol szunnita arab városok és falvak is előfordulnak. Hétfőn Haszaka városát szerezték vissza az Aszadhoz hű szír kormányerőktől: vidáman pózolnak az Aszad szobrok és plakátok előtt, ahogy az ilyenkor minden diktatúra alól felszabadított helyen szokás.
Fékeznék a kurdokat
A szíriai kurdok az iraki határtól kezdve 400 kilométeren át ellenőrzik már a török határt, ami roppant mód aggasztja Ankarát, miután úgy véli, hogy a kurd haderő, az YPG a törökországi kurd fegyvereseket is támogatja. Ráadásul Törökország abban bízott, hogy az Eufrátesz keleti oldalán megállnak a kurdok, de úgy tűnik, a folyó nyugati partján lévő Dzsarablusz városát is készültek megrohamozni, kiűzve az Iszlám Állam maradványait a török határról.
A törököket nyugtalanítja a kurd előretörés, ezért lőni kezdték az Iszlám Állam erőit Dzsarablusz körül, hogy utat nyissanak a Törökországból induló ellenzéki szunnita szír fegyveres erőnek, hogy ők szabadíthassák fel a várost. Igen ám, de 20 lövedéket a kurd erők is kaptak, mégpedig az általuk nemrég felszabadított Manbidzs városánál. A törökök jelezték: szeretnék, a ha a kurdok visszavonulnának onnan az Eufrátesz keleti partjára, de a kurdoknak feltehetően eszük ágában sincs török utasításoknak eleget tenni.
Mindenki barátja, Amerika
A helyzetet bonyolítja, hogy a kurdokat erősen támogatja Amerika, hisz ők voltak az a szervezett erő, amely amerikai támogatással képes volt az Iszlám Államtól jelentős területeket visszaszerezni, mint Irakban, mind Szíriában (Oroszország ugyanez okból támogatja Aszad rezsimjét). Ugyanakkor Amerika Törökország stratégiai, NATO tag szövetségese is, ám a viszony az utóbbi időben meglehetősen hűvösre fordult. Amerika nem fogadja el a törökországi puccsot követő kiterjedt megtorlást, Törökország pedig követeli Fethullah Gulen kiadatását Amerikától, miután őt vádolja a puccs szervezésével.
Ma Törökországba utazik Joe Biden amerikai alelnök, hogy enyhíteni próbálja a két ország közti feszültséget. A látogatás mindössze egynapos lesz, de ezalatt Biden Erdogan elnökkel és Binali Yildrim miniszterelnökkel egyaránt találkozni fog. Az amerikai alelnök hangsúlyozni fogja, hogy országának semmi köze a puccshoz, még ha a török vezetők időnként ezt is sugallják a nép felé. Ugyanakkor szeretne javítani a két ország kapcsolatán, miközben a Reuters szerint a török fél továbbra is Gulen kiadatása miatt fogja rágni a fülét.
Gulen kell nekik
Azt akarják elérni, hogy a kiadatási folyamat felgyorsuljon, és addig is tartóztassák le Gulent Amerikában. Yildrim azt állítja, hogy már a puccs előtt 84 dossziényi adatot küldtek Gulenről és szervezetéről, azóta pedig még 4-et. Az ügy érdekessége, hogy Törökország eddig csak korábbi cselekmények miatt kérte Gulen kiadatását. A puccsal kapcsolatos konkrét vádak alapján még nem nyújtottak be hivatalos kérelmet. Amerikából mindenesetre egy szakértői csoport is érkezik, hogy a török igazságügyi szervekkel egyeztessenek a kérdésben.
Elbukott a francia nemzetgyűlésben szerdán a centrista Francois Bayrou által vezetett kormány elleni újabb bizalmatlansági indítvány. 
