Az Európai Unió egészét tekintve az egészségügyre fordított, GDP-arányos költés a szociális védelem után (19,2 százalék) a közkiadások második legnagyobb tétele. Ezt az általános közszolgáltatások (6,2 százalék), majd az oktatás (4,9), a gazdasági ügyek (4,3), a közrend és a biztonság (1,8), a védelem (1,4), a szabadidő, kultúra és vallási felekezetek támogatása (1 százalék), a környezetvédelem (0,8), végül a lakhatás és a közösségi szolgáltatásokra fordított költségek (0,6) követik.
Ezt az Eurostat infografikáján így van ábrázolva >>
Az egészségügyi költésék legnagyobb részét olyan tételek adják ki, mint az orvosi termékek, készülékek és berendezések beszerzése, a járóbeteg-ellátás, a kórházi szolgáltatások, és a közegészségügyi szolgáltatások.
Magyarország keveset költ
Az Európai Unió statisztikai hivatalának közlése szerint a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva, az egészségügyre fordított állami kiadás Cipruson (2,6 százalék), Lettországban (3,8 százalék), Romániában (4,2 százalék), Görögországban (4,5 százalék), Luxemburgban (4,6 százalék) és Lengyelországban (4,7 százalék) és Magyarországon (5,3) volt a legkevesebb a vizsgált 2015-ös évben. Ezzel szemben Dánia (8,6 százalék), Franciaország (8,2 százalék), Ausztria és Hollandia (mindkettő 8 százalék) az unió átlagánál többet fordított az egészségügyre.
Egy személyre jutó költés
A kutatás kiértékelésében megjegyzik, hogy a rangsor egészen más, ha az egészségügyre költött összeg az egyes tagállamok lakosságszámával áll összehasonlításban. A vizsgált időszakban az egy személyre jutó egészségügyi kiadások az EU-ban átlagosan 2000 eurót tettek ki.
Az egy főre jutó, 3000 eurót meghaladó, egészségügyre fordított tagállami kiadás Luxemburgban volt a legtöbb (4112 euró), majd a sorban Dánia (4094 euró), Hollandia (3194 euró), Svédország (3170 euró), Ausztria (3149 euró), Írország (3138 euró) és az Egyesült Királyság (3020 euró) következik. A lista másik végén Románia (340 euró), Bulgária (343 euró), Lettország (468 euró), Lengyelország (520 euró), Ciprus (532 euró) és Magyarország (592 euró) sorakozik.
Egyenletes a növekedés
Az államháztartás egészségügyi kiadásai az Unióban 2002 és 2015 között viszonylag egyenletesen nőttek: 2002-ben az összes kiadás 13,7 százalékát, 2009-ben a 14,7 százalékát és 2015-ben 15,2 százalékát tették ki. A GDP-hez viszonyított arányt tekintve 2009, a válság miatt egy kiugrás volt: míg 2002-ben a GDP 6,2 százalékát, 2015-ben pedig a GDP 7,2 százalékát tették ki az egészségügyi költések, 2009-ben a GDP 7,4 százaléka volt a kiadás (ez a nominális GDP csökkenése és nem az állami kiadások szokatlan növekedése miatt következett be).
Gazdaságilag csakis a NER visszabontása segíthet alkalmazkodni új kihívásokhoz. 
