A Nemzetgazdasági Minisztérium szokás szerint így kezdi közleményét: a 2014. év I-IV. havi központi költségvetési egyenlege összhangban van a bevételek és a kiadások idei évre tervezett időbeli lefutásával.Az államháztartás központi alrendszerének első négyhavi hiánya 951,1 milliárd forint lett.
Ezen belül a központi költségvetés 1031,5 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 44,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 35,6 milliárd forintos szufficittel zártak.
|
Miért nem kell kongatni a vészharangot? Bár a költségvetési hiány négy hónap alatt elérte az egész évre tervezett deficit 96,6 százalékát, ez önmagában még nem jelent veszélyt az államháztartás számára. A rengeteg egyedi, illetve évről évre változó lefutású tétel (pl. kamatfizetés, állami beruházások) miatt az évközi hiányszámnak nincs igazán információtartalma. Annak érdekében, hogy értékelni lehessen az államháztartás évközi helyzetét, az egyenleg helyett az egyes tételek részletes vizsgálatára van szükség. Korábbi elemzésünk az előzetes adatokról >> |
Korai fizetés és pedagógus-béremelés: ezért rosszabb a helyzet, mint tavaly
|
Államosít a kormány, így háromszáz milliárddal több állampapírt kell eladni „Bizonyos vagyonelemek”, mint a közszolgáltató vállalatok kormány általi megvásárlása miatt átírták az éves állampapír-kibocsátási terveket. Most úgy tűnik, 300 milliárd forinttal több állampapírt kell kibocsátani, mint a januárban terezett mennyiség. Ám a lejáró devizaadósság egy részét is forintosítanák, így ennél jóval több állampapír áramlik a hazai piacra. Részletek >> |
Tavaly, az év I-IV. hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje jóval alacsonyabb, 528,6 milliárd forint volt. A minisztérium azt írja: a két év első négyhavi egyenlegének eltérő alakulását olyan egyedi tényezők eredményezték, melyek a központi alrendszernek az év egészére vonatkozó pénzforgalmi hiányára nincsenek hatással, vagyis nem veszélyeztetik a kitűzött hiánycél teljesülését.
- a Magyar Államkincstár a május eleji szünnapok miatt már április végén átutalta a családtámogatásokhoz és a bérek kifizetéséhez szükséges fedezetet azért, hogy minden érintett a szokásos időben megkaphassa a fizetését és a járandóságát. A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak bére és a családi támogatások (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) együttesen több mint 130 milliárd forintot tettek ki, mely összeg értelemszerűen megnövelte az áprilisi kiadásokat, ugyanakkor a májusit csökkenti.
- a két év azonos időszakának összehasonlítását befolyásolták a 2013 szeptemberétől megvalósuló pedagógus-béremelés hatásai, illetve a 2013. április 1-jétől költségvetési szervként működő volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai.
Az uniótól nem jön pénz, és az önkormányzatok is rontják a képet
A fejezeti kezelésű előirányzatoknál az uniós programokhoz kapcsolódó bevételek és kiadások időbeni lefutásában is számottevő a különbség, amelynek oka az uniós forráslehívás folyamatának elhúzódása. Jelentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai is.
Rontotta a központi alrendszer egyenlegét a tavalyi év azonos időszakához képest a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja keretében idén április végéig kifizetett 68,6 milliárd forint törlesztési célú támogatás. Ez ugyanakkor javítja az önkormányzati alrendszer egyenlegét.A kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása nem időarányos: az év elején a kiadások – a fenti okok miatt a korábbi éveknél nagyobb mértékben – meghaladják a bevételeket. Az éves uniós módszertan szerinti hiánycél ugyanakkor nem változik, az továbbra is a GDP 2,9 %-a.
Így teljesítettek az alrendszerek
Központi költségvetés
A központi költségvetés április végi bevételei az előző év azonos időszakához képest 231,9 milliárd forinttal alakultak nagyobb összegben. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt a főbb adóbevételek – társasági adó, általános forgalmi adó, jövedéki adó, pénzügyi tranzakciós illeték, személyi jövedelemadó - előző évet meghaladó befizetései, valamint a 2013. július elsejével bevezetett elektronikus útdíjból származó többletbevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek idei magasabb összegű bevételei állnak.A központi költségvetés április végi kiadásai 595,3 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában, amely növekedés elsősorban a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok idei nagyobb összegű kifizetéseivel függ össze. Emellett meghaladták a tavalyi év azonos időszakának kiadásait az egyedi és normatív támogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai - ideértve az adósságuk törlesztéséhez nyújtott támogatásokat is -, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2014. I-IV. hónapban 426,1 milliárd forintot tettek ki, 21,5 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 49,8 milliárd forintos szintet értek el, 20,1 milliárd forinttal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (376,3 milliárd forint) így összességében 41,6 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év hasonló időszakához képest, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
Társadalombiztosítási alapok
A társadalombiztosítási alapok 2014. április végi 44,8 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 49,2 milliárd forintos többletéből, valamint az Egészségbiztosítási Alap mintegy 4,4 milliárd forintos hiányából tevődik össze. 2013. április végén az Alapok együttes többlete 98,5 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban kiadási oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátásai, melynek oka az, hogy a május eleji munkaszüneti napok torlódása miatt az egészségügyi intézmények/szolgáltatók részére 44,5 milliárd forint összegű, május hónapról előrehozott finanszírozás kiutalására került sor. Az előrehozott finanszírozással lehetőség nyílt arra, hogy az egészségügyi intézmények/szolgáltatók eleget tegyenek a május havi bérfizetési kötelezettségüknek.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok I-IV. havi 35,6 milliárd forintos többlete az előző év azonos hónapjához képest alacsonyabb lett. Az alapok összes bevételei 8,0 milliárd forinttal, kiadásai 13,4 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. A kiadások közül elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram kiadásai teljesültek nagyobb összegben az előző év azonos hónapjához képest.
Jelentős eséssel zárt a budapesti tőzsde. 
