Kifulladt a növekedési modell.

A minisztérium háttérbeszélgetésén azt is megtudtuk, mikor fogadhatják el a 2027-es költségvetés tervezetét. 

Először Varga Mihályék döntenek, utána jönnek a fontos számok.

Az országot hosszú napokig beterítő brutális hőkupola nemcsak az embereket állította súlyos kihívások elé, hanem az energiaellátást és a gazdaságot is. Vajon el tudjuk-e fogadni, hogy nem lehet mindig csutkára tekerni a klímát, mert az méregdrágává és instabillá teszi a rendszert? Mindeközben már a GDP 9 százalékára nőtt a kormányzati szektor hiánya. Az Orbán-kormány súlyos örökséget hagyott a Tiszára, de vajon lehet-e ezt kezelni megszorítások nélkül? Miből lesz növekedés, és hozzá mer-e nyúlni Magyar Péter az örökölt jóléti juttatásokhoz? Eközben a kormány sorra cseréli le a nagy állami cégek vezetőit – de kik jönnek majd a helyükre?

1999 óta csak háromszor mért magasabb eredményszemléletű (vagyis ESA-módszertan szerinti) költségvetési hiányt az első negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint idén januártól márciusig. Az egész éves előrejelzéseket jelentős bizonytalanság övezi, az elemzők a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium pótköltségvetésére várnak. Eközben a piac már inkább a 2027-es és a még hosszabb távú, az euró bevezetése szempontjából is kulcsfontosságú tervekre kíváncsi.

Magyar Péter: „Az előző kormány tevékenysége miatt akár 7-8 százalék is lehet az idei költségvetési hiány.”

Itt vannak a májusi államháztartási adatok.

Az Európai Bizottság szerint Magyarországon továbbra is fennállnak a makrogazdasági egyensúlyhiányok, különösen a versenyképesség, az államháztartás finanszírozási szükségletei és a lakásárak alakulása terén – derült a brüsszeli testület szerdán közétett, 2026-ra vonatkozó európai szemeszter tavaszi csomagjából.

Április végéig az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 3849,8 milliárd forint hiánnyal zárt. A központi alrendszer négyhavi hiánya az egész évre tervezett összeg 91,3 százalékát teszi ki és 31,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – jelentette részletes tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium.  

A héten az államháztartási hiány, a turizmus és a foglalkoztatottság helyzetéről is többet tudhatunk meg, az MNB pedig dönt a kamatról.

Az államháztartás központi alrendszere tavaly 5738,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, 4123 milliárd volt az eredeti terv.

A jövő héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a munkaerőpiacról közöl adatokat, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az államháztartás tavalyi részletes adatait teszi közzé.

A kormányzati szektor III. negyedévi hiánya 909 milliárd forint volt, a GDP 4,2 százaléka. Az egyenleg 95 milliárd forinttal, 0,2 százalékponttal kedvezőtlenebb az egy évvel korábbinál – írja a KSH.

Mire számíthatunk jövőre a magyar gazdaságban? Az OTP elemzői szerint főleg a választás előtti osztogatás fűtheti a növekedést.

Jelentősen növekszik a költségvetési hiány, miközben ugrásszerű növekedésre aligha lehet számítani.

A parlament gazdasági bizottsága előtt beszélt a miniszter, a GDP szerinte a német gazdaság szenvedése miatt nem növekszik eléggé. A bankoktól plusz 180 milliárd forintot tervez beszedni jövőre a kormány.

Költségvetési hiány? Munkanélküliség? Ezekről is többet megtudhatunk hétfőtől.

Október végéig az államháztartás központi alrendszere 3667,7 milliárd forintos hiánnyal zárt.

Nőttek az adóbevételek, érkeznek a brüsszeli források, időarányosan jók voltak a számok augusztusban. 

Június végéig az éves hiány 58,1 százalékát érte el az államháztartás. Ehhez ki kellett venni az állami cégekből 200 milliárdnyi osztalékot, és több adót kellett beszedni.

Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány az idei első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévvel összevetve, miközben nőtt az államadósság aránya – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.

Megjelent az Európai Bizottság gazdasági előrejelzése, amely szerint idén 0,8, jövőre pedig 2,5 százalékkal nőhet a magyar bruttó nemzeti össztermék (GDP).

Európai szinten csökkent az államháztartási hiány, de nőtt az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva. Miként teljesítettek az egyes országok?

Pedig nem szokott. Az állampapírok kamatait az inflációkövető adóemelések sem tudták ellensúlyozni.

Bár a 2024-es költségvetést eredetileg 2,9 százalékos hiánycéllal tervezték meg, még messze vagyunk a teljesítésétől. A GDP-arányos hiány 2024. III. negyedévben 3,0 százalékos volt, az első három negyedévben pedig 3,5 százalékos lett.

De nőtt az államadósság az idei első negyedévben.

Az ikerdeficit okozza a legnagyobb fejfájást keleti szomszédunkban.

Az utolsó pillanatban hozták nyilvánosságra a dokumentumot, amelyben fontos számok szerepelnek az idei évre vonatkozóan.

Csökkent a GDP-hez mért államháztartási hiány és államadósság az euróövezetben és az EU-ban.

Pedig még még csak az áprilisi adatokat közölte Varga Mihály minisztériuma.

Kijöttek a tavalyi friss adatok.

Noha látványosan, közel 19 százalékkal nőttek tavaly a költségvetés bevételei az egy évvel korábbiakhoz képest, a hiány a különleges földgázkészlet-felhalmozást is számítva 6,1 százalékos lehetett 2022-ben, derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből.

Itt a kormányzati szektor friss egyenlege, ami nagyon tetszik Varga Mihálynak.

Ha megnézzük, mi volt a terv és mi lett a tény, illetve hányszor kellett év közben költségvetési átrendezéskről beszámolnunk, sok jelentősége nem látszik a tavasszal beterjesztett, nyáron elfogadott következő évi büdzséknek Magyarországon. Ez hatványozottan igaz a 2023-as évre... Ha a tervezésben nem is, névadásban mindenképp világbajnokok vagyunk - a Matolcsy-érában indult gyakorlat a mai napig fennáll. Folytatjuk évente megjelenő sorozatunkat a büdzsé-keresztelőkről, ezúttal egy eddig példátlan csavarral: még hatálybalépése előtt átkeresztelték a 2023-as költségvetést.

A Pénzügyminisztérium szerint augusztusban 236 milliárd forint volt a központi alrendszer hiánya és a nyolchavi adat is brutális növekedést mutat.

Az államháztartás központi alrendszere 2892,3 milliárd forintos hiánnyal zárta az első fél évet.

Májusban 101,4 milliárd forint hiánnyal zárt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere, ami mindössze 37,7 százaléka az egy évvel korábbi 269 milliárd forintnak. 

De a kormány tartja a hiánycélt és folytatja a fegyelmezett költségvetési politikát.

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 326,2 milliárd forint hiánnyal zárt áprilisban.

De nem írta meg, hogy ez rekord mélység az áprilisokat nézve.

A tavalyi negyedik negyedévben 2,452 milliárd euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg és ezzel az éves deficit 4,736 milliárd euróra nőtt a 2020-as 1,558 milliárd és a 2019-es 1,018 milliárd euró hiány után.

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 3980 milliárd forint volt tavaly, és a GDP 7,3 százalékát tette ki. Az államháztartás névértéken számított konszolidált bruttó adóssága 42 527 milliárd forint volt az év végén, ami a GDP 78,2 százalékának felel meg, 1,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Uniós összehasonlításban is jelentős lett volna a tervezett GDP-arányos hiánycél, a kormány ezért újabb kiigazításokat jelentett be. A választások közeledtével nem a lakosságot közvetlenül érintő pénzköltéseket fogják vissza, hanem beruházásoktól vonnak el forrást.

A jövő héten érkezik a részletes tájékoztató az államháztartás október végi helyzetéről, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) publikálja a harmadik negyedévi beruházási adatokat.

Az önkormányzatok nélkül számoltva a központi alrendszer 2292 milliárd forintos hiánnyal zárta az első kilenc hónapot.

A járványügyi védekezés, a vakcinabeszerzések és a gazdaság újraindítását szolgáló intézkedések következtében 1144,1 milliárd forintos hiánnyal zárt március végén az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere - közölte pénteken kiadott gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).

Az előzetes adatok szerint 3870 milliárd forint, a GDP 8,1 százaléka volt a kormányzati szektor tavalyi hiánya. Az egyenleg az előző évhez képest 2882 milliárd forinttal, GDP-arányosan 6,0 százalékponttal romlott. A jelentős romlás a koronavírus okozta járvány gazdasági hatásainak és az azok enyhítésére hozott intézkedéseknek a következménye - erősítette meg csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Ez az első két hónap mérlege. Ha csak a februári deficitet nézzük, az 738,5 milliárd forintos - második havi hiány még nem volt ilyen nagy, amióta elérhető a vonatkozó adat.