Szeptemberben az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya 92,8 milliárd forint volt, 210,4 milliárd forinttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban – erősítette meg csütörtökön kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).
Az első kilenc havi deficit 5261,9 milliárd forint volt. A kumulált hiányt augusztusban 2186,9 milliárd forinttal növelték a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felhasználásából fakadó előfinanszírozások. Enélkül az első kilenc havi hiány 3075,0 milliárd forint volt, 253,7 milliárd forinttal kisebb, mint a múlt év azonos időszakában.
A tavalyinál kisebb szeptemberi hiányt többek között az okozta, hogy a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 61 százalékkal csökkentek tavaly szeptemberhez képest, amiben szerepet játszottak átmeneti tényezők is. A közüzemi szolgáltatások támogatása 154 milliárd forinttal lett alacsonyabb az egy évvel korábbinál, amit a kifizetések hónapok közötti eltérő ütemezése okozott – közölte a PM.
A központi alrendszer szeptember végi 30 218,1 milliárd forint bevételei az előző év azonos időszakához képest 1001,1 milliárd forinttal, 3,4 százalékkal magasabbak lettek. A bevételből csaknem 500 milliárd forint az uniós fejlesztések fejezeten belüli technikai átutalásának tekinthető, ami az RRF támogatási keretrendszer törvényi soráról az MFB Zrt. részére augusztusban átutalt összeghez kapcsolódik – ismertette a minisztérium.
A központi alrendszer szeptember végi 35 480,0 milliárd forint összegű kiadásai 2934,3 milliárd forinttal, 9,0 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát. Figyelembe véve az augusztusi RRF megelőlegezéseket és a hozzájuk kapcsolódó technikai átutalásokat, a szeptember végi kiadások 248,4 milliárd forinttal, 0,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának adatát.
Adóbevételek
Társasági adó jogcímen 714,8 milliárd forint folyt be az év első kilenc hónapjában, 52,9 milliárd forinttal maradt el a tavalyitól. A pénzügyi szervezetek befizetései 372,6 milliárd forintot tettek ki, ez 123,3 milliárd forinttal haladta meg az előző évit. Az útdíjakból 528,6 milliárd forint költségvetési bevétel teljesült, 59,7 milliárd forinttal több az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az általános forgalmi adóból (áfa) 6319,3 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 239,1 milliárdforinttal haladja meg. A jövedéki adóból származó bevétel 1139,8 milliárd forint volt, 44,3 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbi bevételnél. Az üzemanyagok utáni bevételek 62,6 milliárd forinttal csökkentek.
A személyi jövedelemadó-bevétel 110,1 milliárd forinttal 3738,5 milliárd forintra nőtt.
Az uniós programok bevételei szeptember végéig 557,9 milliárd forintot értek el, az egész évre előirányzott összeg 29,5 százalékát.
Kifizették az önkormányzatokat és a nyugdíjasokat is
A kiadások között közüzemi szolgáltatások támogatására fordított kiadások szeptember végéig 641,0 milliárd forintot tettek ki, ami a kifizetések eltérő ütemezése miatt 183,3 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyinál.
Lakástámogatásokra fordított kiadások összege szeptember végéig 223,8 milliárd forinttal 347,7 milliárd forintra nőtt.
A helyi önkormányzatok részére összesen 1180,9 milliárd forint kifizetés történt, 151,7 milliárd forinttal több a tavalyinál és a növekedés mintegy 40 százaléka a hivatali dolgozók és tanárok béremeléséből, valamint a minimálbér, garantált bérminimum emeléséből fakadt.
Az uniós programok kiadásai mérlegsoron szeptember végéig 1695,3 milliárd forint összegű kifizetés történt, amely a törvényi előirányzat 61,4 százalékos teljesítését jelenti.
A Nyugdíjbiztosítási Alap nyugellátási kiadásai szeptember végéig 5560,7 milliárd forintban teljesültek, ami 556,4 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának teljesítési adatait.
Az Egészségbiztosítási Alapból gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás 2270,4 milliárd forintot tett ki, ami az előző év azonos időszakát 69,4 milliárd forinttal haladja meg.
Kamatos adósságok
A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 1879,1 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 962,7 milliárd forinttal lett alacsonyabb az előző évhez képest, amit az eltérő hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyaráz a PM jelentése.
A jelentésből kiderül, hogy a központi költségvetés adóssága szeptember végéig 7227,3 milliárd forinttal nőtt ebben az évben. A nettó forintkibocsátás 6039,8 milliárd forinttal növelte az adósságot, amivel segítette a költségvetési hiány egy részének finanszírozását. A nettó devizakibocsátás 2150,7 milliárd forinttal járult hozzá a hiány finanszírozásához és a devizabetétállomány növekedéséhez. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése 953,9 milliárd forinttal csökkentette az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét – közölte a Pénzügyminisztérium.
(MTI)
Kiadták a részletes adatokat a költségvetés helyzetéről. 
