Az államadósság és a múlt héten végrehajtott devizakötvény kibocsátások álltak a Trend FM Reggeli monitor című adásában elhangzó beszélgetés fókuszában. A dollárban és euróban kibocsátott értékpapírokból közel 4,5 milliárd euró értében vont be forrásokat a magyar állam, ami a heves közéleti vitát is kiváltott.

Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója egy interjúban elmondta, hogy miért bocsátottak ki dollárkötvényeket, és a tranzakció motivációi kapcsán is árnyalta a képet.

Június végén az államháztartás bruttó adóssága 39 406 milliárd forint, a bruttó hazai termék 77,6 százaléka volt.

A napokban megjelent OECD ajánlások rávilágítanak arra, hogy a magyar gazdaságnak komoly szerkezeti problémái vannak. A szervezet által adott ajánlásokat ugyanakkor aligha fogja Magyarország megfogadni, véli aktuális írásában Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, egyetemi tanár.

A járvány miatti gazdasági élénkítés, és a már 2021-ben is választásinak titulálható költségvetés sok pénzbe kerül, ráadásul a tervek szerint a kormány csak lassan térne vissza a 3 százalékos hiányhoz. Ebben a helyzetben bukkant fel egyfajta csodafegyverként az autópályák koncesszióba adása, ami finoman szólva is rossz emlékeket idéz fel.

Közel 100 százalékos.

Kell az uniós pénz Magyarországnak, és a közösség nem is fukarkodik, hiszen óriási összeg érkezik a következő EU-s költségvetési ciklusban. Sőt, a válságot orvosolni szándékozó NextGeneration EU terv keretében is óriási összegek várnak elköltésre, egy része elől azonban Magyarország elugrani készül. Ennek okát igyekszik aktuális írásában Bod Péter Ákos feltárni.

A szemünk előtt zajlik a magyar államháztartás megcsúszása, egyre rizikósabb pályán. Gazdaságunk remélhetőleg gyorsan adaptálódik, a hiány és az adósságállomány vonatkozásában azonban mind több a lefelé mutató kockázat. Az uniós válságkezelő alap, amely olcsó hitelforrás, már a meghirdetésével stabilizálta a térségi viszonylatban erősen eladósodott magyar állam pénzügyi megítélését, viszont a kamatmentes forrásokról való lemondás, a mögöttes politikai számítás, valamint a gazdaságilag kétes orosz és kínai megahitelek felvétele még nyugodt pénzügyi, kereskedelmi és geopolitikai viszonyok között is komolyan növelné Magyarország kockázatosságát. Most azonban egyik vonatkozásban sem várható nyugalom.

Hosszú távon is növelheti Magyarország államadósságát a NextGenerationEU alap (NGEU), más néven európai helyreállítási terv hitelből finanszírozott része - többek között erre hívják fel a figyelmet az Állami Számvevőszék elemzői kedden közzétett elemzésükben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden online sajtótájékoztatón mutatta be a 2020-as fizetési mérleg adatait. Ebből egyebek mellett az is kiderült, hogy a járvány okozta bevételek kiesése és az egészségügyi terhek miatt jelentkező többletkiadások ellenére is kedvezően alakultak a külső egyensúlyi folyamatok.

Az elmúlt hónapokban fontos gazdaságpolitikai téma lett a meglóduló deficit és az ezzel párhuzamosan megugró államadósság kérdése. Pogátsa Zoltán elemzésében azt vizsgálja, mennyiben megalapozottak az aggodalmak az aktuális helyzetben, illetve egy ilyen mértékű gazdasági visszaesés esetén milyen mozgástere van a kormánynak?

Az elmúlt tíz év munkájának köszönhetően a járvány miatti válság ellenére a magyar gazdaság ütésállóképessége jó, a fundamentumok - államháztartás, infláció, növekedés, kereskedelmi egyenleg és kamatlábak - stabilak maradtak - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában.

A magyar gazdaság szempontjából kulcskérdés, hogy a növekedés milyen ütemű lesz, az ugyanis erősen fog hatni a GDP arányos államadósságra. Utóbbira pedig többek között a hitelminősítők is figyelnek, amelyek közül a napokban a Moody’s döntése, illetve jelen esetben elmaradt döntése kapcsán osztja meg gondolatait az MNB korábbi elnöke, Bod Péter Ákos.

A múlt év végén rekordszintre emelkedett a globális adósság, miután a koronavírus-járvány miatt növelték kiadásaikat a kormányok és a vállalatok.

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a tavalyi negyedik negyedévben 2114 milliárd forint, a negyedéves GDP 15,8 százalékát tette ki, ezzel együtt 2020-ban 3832 milliárd forintra, a GDP 8,1 százalékára nőtt a hiány - tette közzé szerdán a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Valahányszor a nagy nemzetközi hitelminősítők közzéteszik államadóssági besorolásunkat, egy ideig él a téma az újságokban, aztán elhalnak a kommentárok, amelyek egyébként gyakran félreértésen alapulnak. De miért is könnyű félreértelmezni a minősítői osztályzatot? Van-e tényleges jelentősége a besorolásnak?

A hosszú évekig megdönthetetlen mantraként szajkózott költségvetési fegyelem és az eladósodottság megállítása a koronavírus-járvány miatt margóra került, és úgy tűnik, ez továbbra sem lesz a döntéshozók fókuszában. A kérdés az, hogy a hiány és az adósság valóban olyan axióma, mint amilyennek korábban beállították, vagy porhintés volt, amit eddig láttunk.

Tavaly óriási mértékben nőtt az államadósság összege, amit skerült hazai forrásokból és devizakötvény kibocsátásból finanszírozni. Bod Péter Ákos írásában azt vizsgálja, hogy az államháztartási hiány hogyan alakulhat a jövőben, és azt miként lehet majd finanszírozni.

Sutba dobhatjuk a közgazdaság-tankönyveket? A koronavírus-járvány miatt kirobbant gazdasági válságra új típusú monetáris és fiskális válaszokat adott a világ. Olyan lépések lettek "természetesek", amelyeket az eddig uralkodó közgazdasági főáram képviselői eretnek gondolatoknak tartottak, véli tanulmányában Pogátsa Zoltán. A közgazdász alábbi írásában arra is választ ad, hogy szerinte az új körülmények között mi lesz a társadalombiztosítási rendszerekkel, így például a  nyugdíjjal.

Az államadósság finanszírozásában jövőre az elmúlt évek trendjeihez térne vissza a kormány, így a hazai lakossági befektetőket célozzák meg a devizakibocsátások helyett. Emellett igyekeznek a futamidőt is nyújtani.

A magyar jegybank elnöke a közelmúltban publikált írásában és előadásában is azt jelezte, hogy a fiskális és monetáris ösztönzőkkel át kell lendíteni a gazdaságot a válságon, utána lehet majd a költségvetést konszolidálni és az adósságot csökkenteni. Némileg meglepő módon a restrikció világából korábban kilépni nem tudó IMF is azt mondja, hogy amelyik kormány megteheti, az most csak költekezzen.

A Moody's már pozitívabban látja gazdaságunk jövőjét. Varga Mihály szerint az elismerés egyedülálló.  

Év végére még magasabb lehet a hiány, mert a gazdaság újraindítása további forrásokat igényel, és a járvány második hullámára is lehet számítani Varga Mihály pénzügyminiszter szerint.

A járvány sújtotta gazdagabb államok vaskos gazdasági mentőcsomagokat állítottak össze annak érdekében, hogy a járvány lecsengését követően a gazdasági élet mihamarabb visszatérjen a korábbi kerékvágásba. A tűzoltás elmúltával viszont óriás adóssághegy marad, amelynek kezelése komoly kihívással járhat.

Rekordszintre, 24,5 ezer milliárd dollárra emelkedett az amerikai államadósság, részben a koronavírussal kapcsolatos állami intézkedések hatására.

A magyar kormány ugyan hangzatos gazdasági akciótervet kommunikált a koronavírus apropóján, ám ennek a döntő többsége csupán korábbi döntések és források újraértelmezése és átcímkézése. Valójában meglehetősen alacsony összeget mozgósít Orbán Viktor kabinetje, amely hátterében az állhat, hogy a költségvetési fegyelem megtartását fontosabbnak ítélik, mint a gazdaság fiskális támogatását.

A GDP-arányos államháztartási hiány pedig 2020-ban 2,9 százalékos lesz, áll a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében, melyet az EU statisztikai hivatalának küldtek el.

A most fellángoló pánik, illetve a körvonalazódó recesszió, úgy tűnik, megint zárójelbe teheti a hitelminősítők szerepét, ahogy a CDS felárakat is. A járvány elmúltával viszont az adósságfinanszírozásban újra előtérbe kerülhetnek a piaci szereplők, és könnyen kiderülhet, hogy a szakértők által ostorozott MÁP Plusz bevezetése nagyon bölcs húzásnak bizonyult az állam részéről.

Tegnap este egész Olaszországra kiterjesztették a karantént. Ezek után kezelhető marad-e az olasz államadósság? Káncz Csaba jegyzete.

A globális járvány kínálati sokkot okoz, aláássa a gazdasági szereplők bizalmát és leállítja a hitelezést – éppen akkor, amikor a kormányok, a vállalatok és a háztartások nagy része nyakig ül az adósságban. Valójában már a járvány kitörése előtt megfogalmazódott a kérdés: mikor fog fog kitörni az újabb globális hitelválság? Káncz Csaba jegyzete.

Jelentős mértékben, 2018 végéig 6093 milliárd forinttal nőtt az állami vagyon, az adósságállomány pedig évről-évre kisebb - fejtette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A Pénzügyminisztérium közzétette a frissített makrogazdasági prognózisát, mely az eddigieknél kedvezőbb gazdasági folyamatokról árulkodik.

A jövő héten vizsgálja Magyarország államadós-besorolását a Moody's Investors Service. Ezzel befejeződik Magyarország idei hitelminősítői felülvizsgálati sorozata.

Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2019 első felében a GDP -1,4 százalékára rúgott – tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi számlák előzetes adatai szerint. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított 66,5 százalékos GDP-arányos adóssága 5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Egyesek nevettek, mások szörnyülködtek rajta két évvel ezelőtt, amikor Ausztria és Argentína száz éves lejáratú államkötvényeket bocsátott ki. A vészmadarak nagy veszteségektől óvták a vásárlókat. Azóta viszont 70-100 százalékkal felment az osztrák kötvények ára, és felére esett a másiké. Kinek van még ilyenje? Nálunk miért nincs?

A MÁP+ Varga Mihály szerint Magyarország egyik legeredményesebb befektetésévé vált.

Történelmi mélységben a magyar tíz éves államkötvény-hozam, ahogy a német is és még több más ország kötvényhozama. A külföldiek kezében levő forintos államkötvények állománya négy éves csúcson van, az átlagos futamidő pedig minden eddiginél magasabb. Annak ellenére, hogy az állam inkább a lakossági befektetőket édesgeti magához, a külföldiek is vesznek.

0,7 százalékpontot sikerült faragni az első negyedév végére a múlt év végi értékből.

A GDP 78 százalékáról a 144 százalékára nőhet.

Az elmúlt hónapokban volt egy heves forinterősödés, ami felélesztette a reményt, hogy az árfolyam visszatér a korábban évekig érvényes sávba, ahonnan tavaly nyár elején zuhant ki. A remény elszállóban, túl sok tényező szól az erősödés ellen, ugyanakkor a tartós gyengülés sem következhet be, hisz akkor összeomlik az önfinanszírozási program.

Minden eddiginél egyszerűbb, kedvezőbb hozamot biztosító és könnyebben elérhető új lakossági állampapír elindításáról döntött a kormány.

Varga Mihály szerint a vártnál jobban alakultak a számok.

Az utóbbi évek egyik fő kormányzati és jegybanki törekvése az volt, hogy csökkenjen az ország adósságának külső finanszírozása, vagyis minél nagyobb arányban belföldiek legyenek az állam hitelezői. 50-ről le is csökkent 20 százalékra a külföldiek aránya, de jó-e, ha teljesen kiszorulnak a finanszírozásból?

Meg lehet-e duplázni öt év alatt a lakosságnál levő állampapírok állományát? – teszik fel a kérdést az MNB-nél. Alighanem igen, egyszer már sikerült, sőt talán többször is. Az eddig módszerek, mint a kamat emelése, választékbővítés és kényelmi szolgáltatások, egyszer már beváltak. Kérdés, mibe fog ez nekünk, adófizetőknek kerülni.

A pénzügyminiszter elégedett: a magyar gazdaság 2018-ban is jól teljesít.

Az államháztartás finanszírozási többlettel zárta a harmadik negyedévet.

A miniszterelnök 17 jegybankár csúcstalálkozóján tartott nyitóbeszédében számos érdekességre figyelhetett fel a szemfüles hallgató. Például amikor a jegybankokat arra buzdította, hogy vegyenek részt infrastrukturális beruházások finanszírozásában, vagy amikor deklarálta: nincs gond azzal, ha diktátorokkal kell üzletelni. Devizakötvényt csak keleti devizában adunk el, Matolcsy György kormányzó, a migránsozás pedig örök.

Először fordult elő, hogy az Európai Unió nem fogadja el az eurózóna egy tagállamának költségvetési tervezetét. Ez azonban elkerülhetetlené vált, hisz közös pénzügyminisztérium hiányában valakinek fiskális politika szempontból is védenie kell a közös fizetőeszközt, most már nem húzhatja le egy tagállam a többit.