Csökkent a GDP-hez mért államháztartási hiány és államadósság az euróövezetben és az EU-ban.

Napok kérdése, hogy az Egyesült Államok tényleges államadóssága mikor éri el a szövetségi adósságplafont. Onnantól kifizetési zavarok állhatnak be, hacsak nem emelik meg addigra a korlátot. Logikus lenne a realitások tudomásul vétele, és a költségvetési kiadási plafon módosítása, ezzel a szelektív fizetésképtelenség veszélyének az elhárítása. Csakhogy ahhoz kétpárti egyetértés kellene. Annak elérése viszont roppant bizonytalan a mai Amerikában.

A Fitch már beárazta az Egyesült Államok fizetésképtelenségének veszélyét.

Új adatokat közölt a KSH.

A korábbi jegybankelnök azt a kérdést járja körbe heti elemzésében, hogy mi történhet a magyar gazdasággal az uniós források tartós kimaradása esetén?

Jelentette be hétfői Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter.

Kijöttek a tavalyi friss adatok.

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint a magyar gazdaság kedvező folyamatai miatt a leminősítéseket felminősítések fogják követni.

Márciusban már lehet költségvetés, az árstopok addig maradnak, amíg több a pozitív, mint a negatív hatásuk, szokatlan őszinteség napelem-ügyben.

A magyar kormány immár három egymást követő évben hagyta elszaladni a költségvetési hiányt, ami miatt a nominális adósságállomány látványosan nőtt. A megváltozott inflációs környezetben világszerte jelentősen megugrottak a kamatok, ráadásul a magyar adósság után fizetendő kamatfelár is nőtt. Mindezek következtében a következő időszakban a kormány mozgástere látványosan szűkülni fog Bod Péter Ákos szerint.

Noha látványosan, közel 19 százalékkal nőttek tavaly a költségvetés bevételei az egy évvel korábbiakhoz képest, a hiány a különleges földgázkészlet-felhalmozást is számítva 6,1 százalékos lehetett 2022-ben, derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből.

A közbeszéd is felkapta azt a kijelentést, hogy a magyar az egyik legsérülékenyebb gazdaság a világon. Bod Péter Ákos a politikai és közéleti felhangoktól mentesen szakmai szempontból elemzi, hogy milyen kockázatok láthatók. A jegybank korábbi elnöke írásában azt is feltárja, hogy milyen nehézségekkel nézhet szemben 2023-ban a kormány.

Szeptemberhez képest Ukrajna államadóssága 5 milliárd dollárral, 103,1 milliárd dollárra nőtt októberben - az adatot Danyiil Getmancev a Verhovna Rada (parlament) pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának a vezetője ismertette a Telegram csatornáján.

Mélypontra került a magyar államadósság.

Egy negyedév alatt 3 százalékkal csökkent a távol-keleti nagyhatalom külső adóssága. Ezzel párhuzamosan 1 százalékpontot csökkent a közép- és hosszú lejáratú kötelezettségek teljes adóssághoz viszonyított aránya is.

Tíz év alatt a bruttó államadósság megduplázódott, ráadásul az elmúlt hónapokban a kamatok is felrobbantak. Ez a kombináció nem sok jóval kecsegtet állandó szerzőnk, Bod Péter Ákos szerint.

Úgy tűnik a korábbi fenyegetésüket nem váltották be az oroszok, és az aktuális kötvénykamat fizetési kötelezettségüknek euróban tettek eleget.

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 3980 milliárd forint volt tavaly, és a GDP 7,3 százalékát tette ki. Az államháztartás névértéken számított konszolidált bruttó adóssága 42 527 milliárd forint volt az év végén, ami a GDP 78,2 százalékának felel meg, 1,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Elérte a 10 ezer milliárd forintot a lakossági állampapírok állománya - jelentette be keddi Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter.  A friss adatokból jól látszik, hogyan lett 12 év alatt az állam egyik legnagyobb hitelezője a magyar lakosság.

Hiába csökkent az államadósság mértéke.

Felülvizsgálná az államháztartási hiányra és az államadósságra vonatkozó előírásokat az Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország gazdasági minisztere.

Komoly hiánycsökkentésre készül jövőre az Orbán-kormány, legalábbis Varga Mihály pénteki bejelentése szerint. Hol tud spórolni és milyen plusz bevételekre tehet szert a kormány? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában kollégánk, Király Béla.

350 milliárd forintos megszorításról döntött a kormány, az erről szóló rendelet már meg is jelent a közlönyben. A pénzügyminisztérium és Varga Mihály sikerként kommunikálja a lépést. Nem az, de mégis pozitív, hogy a költségvetési fegyelem javul.

6,9 százalékos magyar gazdasági növekedéssel számol 2021-ben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) – áll a legfrissebb, mai napon publikált ’Economic Outlook’ című kiadványában. Az idei évre vonatkozó előrejelzés több mint 2 százalékponttal haladja meg a májusi OECD-prognózisban foglalt növekedési értéket. 2022-re 5 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít a kiadvány.

Az Állami Számvevőszék ugyanakkor figyelmeztet: egy esetleges zárás visszavetheti a karácsony előtti fogyasztást, de a beruházásokra is kedvezőtlen hatást gyakorolhat.

Az európai feltörekvő térség gazdaságai, köztük Magyarország az eddig vártnál valószínűleg jóval gyorsabb ütemben lábalnak ki a koronavírus-járvány sokkjából - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön Londonban ismertetett friss előrejelzésében. Az EBRD várakozása szerint a magyar gazdaság növekedési üteme az idén megközelíti a 8 százalékot.

Az államadósság és a múlt héten végrehajtott devizakötvény kibocsátások álltak a Trend FM Reggeli monitor című adásában elhangzó beszélgetés fókuszában. A dollárban és euróban kibocsátott értékpapírokból közel 4,5 milliárd euró értében vont be forrásokat a magyar állam, ami a heves közéleti vitát is kiváltott.

Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója egy interjúban elmondta, hogy miért bocsátottak ki dollárkötvényeket, és a tranzakció motivációi kapcsán is árnyalta a képet.

Június végén az államháztartás bruttó adóssága 39 406 milliárd forint, a bruttó hazai termék 77,6 százaléka volt.

A napokban megjelent OECD ajánlások rávilágítanak arra, hogy a magyar gazdaságnak komoly szerkezeti problémái vannak. A szervezet által adott ajánlásokat ugyanakkor aligha fogja Magyarország megfogadni, véli aktuális írásában Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, egyetemi tanár.

A járvány miatti gazdasági élénkítés, és a már 2021-ben is választásinak titulálható költségvetés sok pénzbe kerül, ráadásul a tervek szerint a kormány csak lassan térne vissza a 3 százalékos hiányhoz. Ebben a helyzetben bukkant fel egyfajta csodafegyverként az autópályák koncesszióba adása, ami finoman szólva is rossz emlékeket idéz fel.

Közel 100 százalékos.

Kell az uniós pénz Magyarországnak, és a közösség nem is fukarkodik, hiszen óriási összeg érkezik a következő EU-s költségvetési ciklusban. Sőt, a válságot orvosolni szándékozó NextGeneration EU terv keretében is óriási összegek várnak elköltésre, egy része elől azonban Magyarország elugrani készül. Ennek okát igyekszik aktuális írásában Bod Péter Ákos feltárni.

A szemünk előtt zajlik a magyar államháztartás megcsúszása, egyre rizikósabb pályán. Gazdaságunk remélhetőleg gyorsan adaptálódik, a hiány és az adósságállomány vonatkozásában azonban mind több a lefelé mutató kockázat. Az uniós válságkezelő alap, amely olcsó hitelforrás, már a meghirdetésével stabilizálta a térségi viszonylatban erősen eladósodott magyar állam pénzügyi megítélését, viszont a kamatmentes forrásokról való lemondás, a mögöttes politikai számítás, valamint a gazdaságilag kétes orosz és kínai megahitelek felvétele még nyugodt pénzügyi, kereskedelmi és geopolitikai viszonyok között is komolyan növelné Magyarország kockázatosságát. Most azonban egyik vonatkozásban sem várható nyugalom.

Hosszú távon is növelheti Magyarország államadósságát a NextGenerationEU alap (NGEU), más néven európai helyreállítási terv hitelből finanszírozott része - többek között erre hívják fel a figyelmet az Állami Számvevőszék elemzői kedden közzétett elemzésükben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden online sajtótájékoztatón mutatta be a 2020-as fizetési mérleg adatait. Ebből egyebek mellett az is kiderült, hogy a járvány okozta bevételek kiesése és az egészségügyi terhek miatt jelentkező többletkiadások ellenére is kedvezően alakultak a külső egyensúlyi folyamatok.

Az elmúlt hónapokban fontos gazdaságpolitikai téma lett a meglóduló deficit és az ezzel párhuzamosan megugró államadósság kérdése. Pogátsa Zoltán elemzésében azt vizsgálja, mennyiben megalapozottak az aggodalmak az aktuális helyzetben, illetve egy ilyen mértékű gazdasági visszaesés esetén milyen mozgástere van a kormánynak?

Az elmúlt tíz év munkájának köszönhetően a járvány miatti válság ellenére a magyar gazdaság ütésállóképessége jó, a fundamentumok - államháztartás, infláció, növekedés, kereskedelmi egyenleg és kamatlábak - stabilak maradtak - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában.

A magyar gazdaság szempontjából kulcskérdés, hogy a növekedés milyen ütemű lesz, az ugyanis erősen fog hatni a GDP arányos államadósságra. Utóbbira pedig többek között a hitelminősítők is figyelnek, amelyek közül a napokban a Moody’s döntése, illetve jelen esetben elmaradt döntése kapcsán osztja meg gondolatait az MNB korábbi elnöke, Bod Péter Ákos.

A múlt év végén rekordszintre emelkedett a globális adósság, miután a koronavírus-járvány miatt növelték kiadásaikat a kormányok és a vállalatok.

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a tavalyi negyedik negyedévben 2114 milliárd forint, a negyedéves GDP 15,8 százalékát tette ki, ezzel együtt 2020-ban 3832 milliárd forintra, a GDP 8,1 százalékára nőtt a hiány - tette közzé szerdán a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Valahányszor a nagy nemzetközi hitelminősítők közzéteszik államadóssági besorolásunkat, egy ideig él a téma az újságokban, aztán elhalnak a kommentárok, amelyek egyébként gyakran félreértésen alapulnak. De miért is könnyű félreértelmezni a minősítői osztályzatot? Van-e tényleges jelentősége a besorolásnak?

A hosszú évekig megdönthetetlen mantraként szajkózott költségvetési fegyelem és az eladósodottság megállítása a koronavírus-járvány miatt margóra került, és úgy tűnik, ez továbbra sem lesz a döntéshozók fókuszában. A kérdés az, hogy a hiány és az adósság valóban olyan axióma, mint amilyennek korábban beállították, vagy porhintés volt, amit eddig láttunk.

Tavaly óriási mértékben nőtt az államadósság összege, amit skerült hazai forrásokból és devizakötvény kibocsátásból finanszírozni. Bod Péter Ákos írásában azt vizsgálja, hogy az államháztartási hiány hogyan alakulhat a jövőben, és azt miként lehet majd finanszírozni.

Sutba dobhatjuk a közgazdaság-tankönyveket? A koronavírus-járvány miatt kirobbant gazdasági válságra új típusú monetáris és fiskális válaszokat adott a világ. Olyan lépések lettek "természetesek", amelyeket az eddig uralkodó közgazdasági főáram képviselői eretnek gondolatoknak tartottak, véli tanulmányában Pogátsa Zoltán. A közgazdász alábbi írásában arra is választ ad, hogy szerinte az új körülmények között mi lesz a társadalombiztosítási rendszerekkel, így például a  nyugdíjjal.

Az államadósság finanszírozásában jövőre az elmúlt évek trendjeihez térne vissza a kormány, így a hazai lakossági befektetőket célozzák meg a devizakibocsátások helyett. Emellett igyekeznek a futamidőt is nyújtani.

A magyar jegybank elnöke a közelmúltban publikált írásában és előadásában is azt jelezte, hogy a fiskális és monetáris ösztönzőkkel át kell lendíteni a gazdaságot a válságon, utána lehet majd a költségvetést konszolidálni és az adósságot csökkenteni. Némileg meglepő módon a restrikció világából korábban kilépni nem tudó IMF is azt mondja, hogy amelyik kormány megteheti, az most csak költekezzen.

A Moody's már pozitívabban látja gazdaságunk jövőjét. Varga Mihály szerint az elismerés egyedülálló.