Az Államadósság Kezelő Központ a tavaly december 10-én megjelent, 2026-ra vonatkozó előrejelzésében a magyar államadósság nettó devizafinanszírozását 2541 milliárd forintra, vagyis jelenlegi árfolyamon 6,4 milliárd euróra tette. Ilyen magas értékre 2010 óta egyszer sem volt példa – írta meg laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Az ÁKK nem sokáig tétlenkedett a saját maga szabta, 2026-ra vonatkozó keretek kitöltésével. Az intézmény már idén január 7-én bejelentette, hogy 3 milliárd euró értékben bocsátott ki eurókötvényeket. Ebből 2 milliárd euró „hagyományos” állampapír, 4,25 százalékos éves kamatozással. 1 milliárd euró pedig zöld kötvény, aminek a kamata évi 4,85 százalék.
Fotó: Depositphotos.com
Ezt követően március 4-én sokan felkapták a fejüket arra, hogy az ÁKK bejelentette, néhány nappal korábban úgynevezett ráemelést hajtott végre a tavaly kibocsátott, 10 éves dollárkötvénynél. Ez azt jelenti, hogy az értékesített állampapír mennyiségét 1,2 milliárd dollárral növelte meg, 6 százalékos kamatozás mellett. Ez a két tranzakció együtt így az egész éves terv nagyjából 62-63 százalékát teszi ki.
Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a 2026-os nettó devizafinanszírozási tervből 2 milliárd euró az Európai Unió védelmi eszközéből, a SAFE programból lehívni tervezett előleg, akkor azt látjuk, hogy ezzel már az éves keret közel 95 százaléka teljesülne. Persze azt is hozzá kell tenni, hogy a Magyarország számára kedvező hiteldöntés csúszik, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már az előző hét elejére várta a jóváhagyást.
A teljes cikkből az is kiderül, hogy milyen tempóban nőtt az elmúlt években a magyar államadósság devizaaránya. Olvashatnak arról is, hogy mikor fordult először a távol-keleti piacok felé a magyar kibocsátó és miért fontos, hogy a közel-keleti háború miatt most lejtőre került forint árfolyama stabil maradjon, hogy a 30 százalékos devizaarány ne jelentsen kockázatot.
Az esküdtszék tagjai megalapozottnak találták a felperes állítását. 
