A hazai kis- és középvállalkozások működési környezete az elmúlt években mélyrehatóan átalakult. A 2010-es évek extenzív növekedési modellje – amelyet a foglalkoztatás bővülése, alacsony kamatok és bőséges uniós források jellemeztek – elérte határait. A következő ciklus más feltételek között indul: szigorúbb finanszírozási környezetben, a munkaerőtartalékok szűkülésével, és olyan kihívásokkal, amelyekre az extenzív növekedés eszközei már nem adnak választ. Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a következő évek legfontosabb kérdése az lesz, hogy a hazai vállalkozások – és az őket körülvevő finanszírozási ökoszisztéma – mennyire tudnak alkalmazkodni ehhez az új valósághoz.
„A következő növekedési ciklus már nem ugyanarra a logikára épül, mint a 2010-es évek felívelése. A termelékenység, a technológiai alkalmazkodás és a hatékonyságjavítás válik meghatározóvá – és ehhez a finanszírozási rendszereknek is alkalmazkodniuk kell.”
A hazai kkv-k jelenleg egyszerre szembesülnek keresleti, költség- és termelékenységi kihívásokkal. A lemaradás különösen a digitalizáció és az innováció területén szembetűnő: a magyar kisvállalkozások digitalizáltsága számottevően elmarad az uniós átlagtól, és a mesterséges intelligenciát alkalmazó kkv-k aránya hazánkban az EU-s átlag alig felét éri el. A beruházási aktivitás visszaesése ugyancsak aggodalomra ad okot: Magyarország a 2010-es évek egyik legdinamikusabb beruházói pozíciójából mára a sereghajtók közé csúszott vissza az unióban.
A finanszírozási feltételek is meghatározók ebben az összefüggésben. Az új vállalati hitelek piaci kamata Magyarországon az EU egyik legmagasabbja, ami önmagában is visszafogja a fejlesztési döntéseket. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a kiszámítható, kedvezményes kamatozású finanszírozási konstrukciók – mint amilyen a Széchenyi Kártya Program hitelei – a gazdasági ciklusok tompításában és a beruházási aktivitás fenntartásában is fontos szerepet játszhatnak. Az MNB adatai szerint a támogatott hitellel rendelkező vállalkozások körében lényegesen magasabb a beruházást végrehajtó cégek aránya, mint a hitel nélküliek között – ami jelzi, hogy a megfizethető finanszírozás nem pusztán likviditási funkciót tölt be, hanem beruházási döntéseket is generálhat.
„A finanszírozás kérdése ma már nem pusztán likviditási kérdés. A következő években az lesz a tét, hogy a magyar kkv-k képesek lesznek-e végrehajtani azokat a termelékenységjavító beruházásokat és technológiai fejlesztéseket, amelyek versenyképességük hosszú távú megőrzéséhez szükségesek.”
A KAVOSZ koordinációs szerepet tölt be ebben a rendszerben: a vállalkozásokat, a finanszírozó bankokat, a garanciaszervezeteket és az állami forrásokat összekapcsoló infrastruktúraként működik. A 110 irodán és a több mint 60 banki és pénzügyi partneren átívelő együttműködési rendszer az ország valamennyi régiójában elérhető, és az elmúlt 24 évben több mint 150 ezer vállalkozással állt kapcsolatban. Ennek az ökoszisztéma-logikának az értéke éppen abban rejlik, hogy a rendszer nem önmagában, hanem a partnerekkel közösen képes hatást kifejteni.
A program makrogazdasági hatásaira vonatkozó független elemzések azt mutatják, hogy a széles körű, kiszámítható finanszírozási rendszerek hatása rendszerszintű: túlmutat az egyes hitelügyletek közvetlen hatásán, és a beruházási aktivitáson, a foglalkoztatáson és az adóbevételeken keresztül a költségvetés számára is pozitív mérleget mutat. Ez az eredmény nem egyetlen intézmény teljesítménye, hanem a mögöttes garanciarendszer, a partnerbankokkal való együttműködés és az állami kamattámogatás együttesen teszi lehetővé.
„A finanszírozási infrastruktúra akkor tud igazán értéket teremteni, ha az összes érintett szereplő – vállalkozások, bankok, garanciaintézmények, állami és uniós partnerek – összehangoltan tud benne együttműködni. A koordináció és az egyszerű elérhetőség legalább annyit számít, mint maga a forrás.”
Az európai fejlesztéspolitikai trendek is ebbe az irányba mutatnak. A következő uniós finanszírozási ciklus várhatóan egyre inkább a kombinált pénzügyi eszközök – hitel, garancia és visszatérítendő támogatás együttes alkalmazása – felé mozdul, az InvestEU-logikát követve. Azok a rendszerek, amelyek képesek rugalmasan illeszkedni ezekhez az új modellekhez, és amelyek mögött bizonyított, országos végrehajtási és disztribúciós kapacitás áll, kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a fejlesztési források hatékonyan és gyorsan jussanak el a vállalkozásokhoz.
A következő időszak három kiemelt finanszírozási területe a technológiai váltás, a zöld átállás és a generációváltás lehet. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia vállalati integrációja, az energiahatékonysági beruházások, valamint a sikeres cégutódlást és tulajdonosi szerkezetváltást támogató eszközök iránt egyaránt növekvő igény mutatkozik. Ezekre a kihívásokra a finanszírozási paletta megújítása és az együttműködő partneri rendszer erősítése adhat választ – olyan megközelítésben, ahol az állami, piaci és uniós eszközök egymást kiegészítve jelennek meg.
„A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogyan tudnak az állami, piaci és uniós finanszírozási eszközök egymásra épülve, együttműködve hozzájárulni a hazai kkv-k versenyképességének javításához. Ehhez nem egyetlen intézményre, hanem egy jól működő, együttműködő rendszerre van szükség.”
A következő évek nyertesei azok a vállalkozások lehetnek, amelyek képesek alkalmazkodni a megváltozott gazdasági feltételekhez – termelékenységet javítani, technológiát integrálni, energiahatékonyságot növelni, és ahol szükséges, tulajdonosi és menedzsmentváltást is végrehajtani. Ehhez vállalkozói nyitottságra és egy gyors, egyszerű, országosan elérhető finanszírozási együttműködési rendszerre van szükség. A következő gazdasági ciklus sikerének egyik kulcsa lehet, hogy ezek az elemek – vállalkozói akarat, finanszírozási hozzáférés, intézményi koordináció – egy irányba mutatnak.
(x)
Mindössze 1-2 forint a különbség. 
