A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggeli közlése szerint 2026 márciusában az ipari termelés volumene 6,7, munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ez megegyezik a KSH egy hete közzétett számaival. A feldolgozóipari alágak döntő többségében növekedés következett be. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 3,1 százalékkal nagyobb volt a 2026. februárinál.
A mostani, második becslés már a részleteket is tartalmazza. Ezek szerint
2026. márciusban:
- Az ipari export volumene 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,8, a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 2,0 százalékkal nőtt.
- Az ipar belföldi értékesítése 3,2, a feldolgozóiparé 6,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
- Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 7,0, a csekély súlyú bányászaté 7,5, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,3 százalékkal bővült.
- A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 3,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 5,6, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 0,4 százalékkal emelkedett.
- A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 22 százalékkal bővült. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 69 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 9,2 százalékkal visszaesett.
- A 8,9 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 11,4 százalékkal haladta meg 2025 márciusának alacsony bázisszintjét. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 34, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 13,6 százalékkal bővült.
- A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mind a külpiaci, mind a hazai eladások emelkedtek. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 9,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. További nyolc alágazatban bővült még a termelés, 5,6 és 18,7 százalék közötti mértékben, a legkevésbé a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban, a leginkább növényi, állati olaj gyártásában. Mindössze két alágazatban csökkent a kibocsátás: a tejfeldolgozásban 5,0, a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban 3,5 százalékkal.
- A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2,8, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához mérten.
- A feldolgozóipari termelés 6,2 százalékát képviselő gép, gépi berendezés gyártása 20 százalékkal bővült 2025 márciusához viszonyítva, a szakágazatok döntő többségében növekedést regisztráltunk.
- Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 10,3 százalékkal a feldolgozóipari termelés 4,2 százalékát kitevő kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól, a kivitel jelentősen visszaesett, míg a belföldi értékesítés nőtt.
- Az ipari termelés hat régióban nőtt, kettőben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 25 százalékos volumenbővülést Észak-Alföldön, a jelentősebb, 6,2 százalékos visszaesést Dél-Alföldön regisztráltuk.
- A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 11,6 százalékkal bővült 2025 márciusához mérten. Az új belföldi rendelések 18,1, az új exportrendelések 10,6 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány március végén 26 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
2026. január–márciusban az előző év azonos időszakához képest:
- Az ipari termelés 1,0 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,5 százalékkal emelkedett, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,5 százalékkal csökkent.
- A feldolgozóipar tizenhárom alága közül hétben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 25 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 0,5 százalékkal mérséklődött. A többiben 1,6 és 21 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, a leginkább a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában.
