Magyarországnak továbbra is az lenne az érdeke, hogy folytassa a kölcsönösen előnyös együttműködést Oroszországgal, főleg az energiaellátás területén – mondta a Demokratának Jevgenyij Sztanyiszlavov, az Oroszországi Föderáció magyarországi nagykövete.
Mindezt tette azután, hogy szeptemberben a Külügyminisztérium tíz orosz diplomatát utasított ki az országból, amit akkor Sztanyiszlavov barátságtalannak és indokolatlannak nevezett, amelyre válaszul több magyar diplomata kiutasítását jelentette be az orosz külügyminisztérium.
Az interjúban most kijelentette:
Magyar részről most olyan nyilatkozatok hangzanak el, amelyek szerint az ügy lezárult, és Budapest nem érdekelt a diplomáciai feszültség fokozásában. Meglátjuk, hogy az új magyar vezetés valóban tartózkodni kíván-e az ilyen jellegű provokációktól, és nem akarja-e tovább terhelni kapcsolatainkat – mondta a nagykövet.
Arról is beszélt, hogy Oroszország és Magyarország között kétségtelenül adottak a kölcsönösen előnyös együttműködés lehetőségei. A kérdés az, hogy az új magyar kormány élni kíván-e ezekkel – folytatta a misszióvezető, aki szerint a Paks II. projekt sikeres befejezése is elsősorban Magyarország érdeke lenne.
A kormány elkezdte a projekt átvilágítását, ami már fél éve tart, Sztanyiszlavov szerint a Roszatom vezetés nyitott a párbeszédre az új kabinettel és a magyar partnerekkel. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Oroszország szerint a megállapodásokat be kell tartani.
Fotó: MTI
A hatályos megállapodások egyoldalú felmondása elkerülhetetlenül súlyos pénzügyi és jogi következményekkel járna. Akiket érdekel a téma, tanulmányozhatják Bulgária példáját, amely lemondott a Roszatommal való partnerségről, több millió eurós kártérítést fizetett, végül pedig új atomerőmű nélkül maradt. Vagy Finnországét, amellyel szemben a Roszatom nemrégiben megnyert egy nemzetközi bírósági eljárást.
A nagykövet arra is rámutatott, hgoy Magyarországgal számos megállapodást kötöttek, amelyek mindkét fél számára közvetlen előnyökkel járnak.
„Megítélésem szerint ezeket továbbra is végre kellene hajtani, nem pedig az aktuális politikai érdekek vagy a külső nyomás kedvéért felülvizsgálni. Ez különösen igaz az orosz földgázszállításokra, amelyekre vonatkozóan jövő ősszel lép hatályba az uniós tilalom” – tette hozzá.
A nagykövet úgy látja, az új magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos megközelítéseiben jelentős változás következett be, a Tisza egyértelműen a kapcsolatok „újraindítására” törekszik, ám a Kijev irányába tett gesztusok szerinte nem mindig találkoznak az ottani fél részéről a diplomáciában megszokott, megfelelő viszonzással.
Az orosz szankciókkal kapcsolatban úgy látja, hogy „Azok a gazdasági nehézségek, amelyekkel Brüsszel Oroszországot akarta „megbüntetni”, végül saját háza táján jelentkeztek".
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt.


