Világszerte érezhetően fokozódik az inflációs nyomás. Ezt jelzi, hogy míg Európában júniusban még csak hat ország számolt be arról, hogy az éves fogyasztóiár-indexe magasabb lett az előző havinál, az azt követő hónapokban sorrendben már 15, 35, majd 36. S bár az emelkedő tendencia most megtört, az októberi 25-ös számot úgy kell értékelni, hogy az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 39 országból még mindig túl sokban, közel a kétharmadukban tudott a már addig is magas szintről még tovább emelkedni a ráta – derül ki lapunk legfrissebb Privátbanki Európai Inflációs Körképéből.
A legjobban, 2,2 százalékponttal Moldovában ugrott meg szeptemberről októberre az éves fogyasztóiár-index, de nem lehetnek boldogok Olaszországban (plusz 1,2 százalékpont) és az oroszokkal immár csaknem öt éve vívott háború miatt amúgy is elcsigázott Ukrajnában (plusz 1 százalékpont) sem.
Míg hat országban (Ausztriában, Dániában, Izlandon, Litvániában, Spanyolországban és Szlovéniában) stagnált az éves infláció, addig nyolcban csökkent – a legjobban Koszovóban (-0,7 százalékpont), Lengyelországban (-0,6 százalékpont) és Németországban (-0,5 százalékpont).
És sajnos Magyarországon is az éves fogyasztóiár-index immár harmadik hónapja – ha lassan is, de – biztosan emelkedik, a júliusi, közel tízéves mélypontot jelentő 1,2 százalékos értékről októberre 2 százalékra kúszott fel. Igaz, még így is kontinentális szinten alacsonynak számít, hiszen a 39-es mezőnyből mindössze három ország számolt be kisebb októberi éves szintú pénzromlásról: Svédország (0,9 százalék), valamint az egymással gazdasági és monetáris unióban lévő Svájc és Liechtenstein (1,5-1,5 százalék). Ami egyúttal azt is jelenti, hogy az EU-ban csak a svédeknél volt alacsonyabb az éves infláció októberben, mint nálunk.
Európa egészét tekintve a legnagyobb „gáz” továbbra is Törökországban van, amelynek 30 százalékot közelítő éves inflációja jóval magasabb az ebben az összevetésben őt követő Ukrajna (11 százalék) és Moldova (10,8 százalék) ezen mutatójánál. Némi vigasz lehet a törökök számára, hogy az éves fogyasztóiár-indexük már messze van a 2022-es, 80 százalék fölé is ment horrorértéktől. Ugyanakkor az akár trendfordulót is jelezhet, hogy a lefelé araszolgatás októberben megszakadt, és ha kismértékben, de ismét magasabb lett Erdoganék inflációs rátája. De ez tényleg legyen az ő bajuk.
Minket most jobban foglalkoztat, hogy a minap elindult egy polémia, vajon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kiszámolt 2 százalékos éves inflációs érték valós-e? Abból kiindulva, hogy az Európai Bizottság statisztikai hivatala rendre magasabbra teszi a hazai pénzromlást. Ez a különbség például októberben 0,4 százalékpont volt, miután 2,4 százalékot tett ki az Eurostat által számolt – és becsületére legyen mondva, a KSH által is az általánossal együtt közzétett – magyarországi éves harmonizált fogyasztóiár-index.
Mint arról laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor beszámolt, a fő különbség, hogy míg a harmonizált fogyasztóiár-index a teljes magyarországi fogyasztás érzékelt árváltozását veszi figyelembe, addig a hazai fogyasztóiár-index a külföldiek magyarországi fogyasztásának árváltozását figyelmen kívül hagyja. Nevezetesen azokat a tételeket, amelyek azt mutatják, hogy a külföldi turisták által a vendéglátásban és a szálláshelyeken elfogyasztott termékek, szolgáltatások árindexe – vagyis az áraik emelkedése – mekkora. (Ettől teljesen független, hogy a lakosság rendre a hivatalosnál magasabb inflációt érzékel – ez nem csak nálunk van így –, például a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, az idei harmadik negyedéves adatai alapján készült felmérése szerint az elmúlt egy évben 6,6 százalékos fogyasztóiár-indexet saccoltak.)
A 27 európai uniós tagország éves szintű októberi harmonizált fogyasztóiár-indexét ma, azaz szerdán délelőtt 11 órakor teszi közzé az Eurostat. Szokás szerint azonban a Privátbankár Európai Inflációs Körkép már most elkészítette a várható rangsort, az eddig napvilágot látott hivatalos adatok alapján, ahol pedig ezek még nem volt elérhetők, ott megbecsültük, mi jelenhet meg.
Nos, e rangsor valóban kicsit másképpen fest, mint az általános inflációs ráták alapján készült lista. Magyarország például három hellyel hátrébb végzett, ami azt jelenti, hogy négy EU-s tagországban is alacsonyabb lett az éves harmonizált fogyasztóiár-index, mint nálunk: a „sima” lajstromban is elénk került Svédország mellett Csehországban, Dániában és Máltán. Ami azért – valljuk be –, így sem rossz eredmény.
Más kérdés, hogy milyen számok jönnek majd ki, ha majd végre megszűnik az árrésstop – az ezt kezdeményező törvényjavaslat már az Országgyűlés előtt van. Elemzők ugyanakkor e fékező hatás kiengedése miatt nem várnak egetrengető drágulást, szerintük maximum 0,3-0,4 százalékponttal emelkedhet az inflációs ráta.
Amiből az következik, pusztán az árrésstop eltűnése aligha kényszerítheti a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) arra, hogy bevesse az infláció megzabolásának fő monetáris eszközét, a kamatemelést. Nem úgy, mint más európai jegybankok. A legutóbbi Inflációs Körképünk óta hét ország központi bankja is szigorított. A legnagyobb mértékben, 2 százalékponttal Moldováé, míg Ukrajnában 0,5, Dániában, az Egyesült Királyságban, Svédországban és Szerbiában 0,25-0,25, Bosznia-Hercegovinában pedig 0,12 százalékponttal emelkedett az irányadó ráta.
Mint grafikonunkon látható, az MNB alapkamata már csak a kilencedik legmagasabb Európában, az EU-n belül viszont a második – csak Romániában szigorúbb a jegybank.
A növekvő infláció és stagnáló alapkamat kombinációjaként Magyarország megtartotta az ötödik helyét a visszatekintő reálkamatok összevetésében (grafikonunkon ugyan a negyedik, de csak azért, mert az oroszok még nem tették közzé az októberi éves inflációs rátájukat,v márpedig annak a szeptemberitől jelentősebben el kellene térnie ahhoz, hogy Putyinék ezen adata mögénk kerüljön).
Mindenesetre a megtakarítók számára úgyis az előretekintő mutató a lényegesebb, vagyis az, hogy a most bankbetétbe tett vagy befektetett pénzeik kamata, hozama hogyan aránylik az azok felvételéig bekövetkezett inflációhoz.
A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)


