Az éves infláció márciusban tovább csökkent, ám az előző havinál mindössze 0,1 százalékponttal alacsonyabb érték nem indokolja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kommentárját. Hiszen még így is több európai ország fogyasztóiár-indexe lett alacsonyabb, mint ahányé magasabb. Hogy pontosan hol is áll Magyarország e rangsorban, valamint a jegybanki alapkamatok és a reálkamatok összevetésében, az kiderül lapunk legfrissebb Privátbanki Európai Inflációs Körképéből.

Míg az éves infláció februárban kilőtt Belgiumban, addig Magyarországon csökkent, igaz, csak minimálisan. A belgák rossz teljesítményét csak a hiperinflációval eddig eredménytelenül küszködő törökök múlták alul, s összességében is csak hat európai államban nőtt a fogyasztóiár-index az elmúlt hónapban. Az, hogy Magyarország végül is hogyan áll az adataikat eddig nyilvánosságra hozott 40 országot tartalmazó listán, kiderül a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképünkből.

Van egy olyan gazdasági mutató, amellyel Magyarország tényleg büszkélkedhet – igaz, ez mindannyiunk számára valószínűleg a legfontosabb. Az inflációról van szó, amelynek éves mértéke a tizenkét hónappal ezelőtti 25,7-tel szemben januárban már csak 3,8 százalék lett – hajszálra annyi, mint a bolgároké. Más kérdés, hogy húsz európai ország még ennél is alacsonyabb fogyasztóiár-indexet mutatott ki az adatait cikkünk írásáig közzétett 39-ből. Ez és még más érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Egy mutatóban, talán a számunkra legfontosabban, remekül zárta a magyar gazdaság a 2023-as évet. Annyira, hogy olyan történt, amire utoljára egy évvel korábban volt példa. Ennek mibenlétéről és egyéb érdekességekről is olvashat a legfrissebb, a decemberi adatokat tartalmazó Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Az Európai Unióban már nem nálunk a legmagasabb az infláció. A románoknál, a cseheknél és a lengyeleknél is nagyobb lett a pénzromlás.

Ukrajnában éves szinten nem változott, míg havi összevetésben gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének üteme decemberben.

Két országot is megelőzött Magyarország novemberben az európai országok közül az inflációs rangsorban. Mivel azonban a duó egyike sem tagja az Európai Uniónak (EU) – se Izland, se Szerbia –, ez egyúttal azt is jelenti, hogy hiába volt a januári 25,7 százalékkal szemben novemberben már csak 7,9 százalék a hazai éves fogyasztóiár-index, az a 27 tagot számláló EU-ban még mindig a legmagasabb. A részletekre és további érdekességekre is fény derül a Klasszis Média Lapcsoport által havonta elkészített, legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

Törökország és Izland után Szerbiában is magasabb lett a novemberi éves infláció, mint nálunk. Ami ugyanakkor azt jelenti, hogy az Európai Unióban e téren továbbra is mi vagyunk a listavezetők.

Novemberben már nemcsak Törökországban, hanem Izlandon is magasabb éves inflációt regisztráltak, mint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Hiába kommunikálta a kormány frenetikus sikerként, hogy az inflációnk éves összevetésben már csak tíz százalékkal nőtt – amire másfél éve nem volt példa –, Európában már rég nem ez a kérdés. Az októberi adatait cikkünk megjelenéséig közlő országok több mint felében ugyanis már 5 százalék alatti az éves fogyasztóiár-index, sőt egyikükben már negatív – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. S mivel az alapkamatok összevetésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rátája hosszú idő után lecsúszott a képzeletbeli dobogóról, mindössze az lehet a (sovány) vigasz, hogy a visszatekintő reálkamatoknál így is sikerült beverekedni magunkat az első tízbe.

A háború kezdete óta több hullámban hatalmas ukrán tömeg érkezett Lengyelországba. Ennek örülhetett sok százezer olyan lengyel lakástulajdonos, aki kiadja az ingatlanát. Hol, és milyen otthonokat keresnek az ukránok és keresletük miatt mennyire mentek fel a lakásbérleti díjak? Erről kérdeztük Marcin Jańczukot, a Duna House cégcsoporthoz tartozó Metrohouse lengyel ingatlanközvetítő cég marketing és pr vezetőjét.

Sikerként értékeli a kormány, hogy intézkedései hatására az éves infláció már novemberben egy számjegyű lehet. Pedig ez egyáltalán nem nagy truváj, az Európai Unióban rajtunk kívül már mindenkinél tíz százalék alatti az egy évre visszatekintő fogyasztóiár-index, s az öreg kontinensen is csak Törökországban magasabb. Nemcsak ez, hanem egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Lengyelországban egyszámjegyűre csökkent az infláció szeptemberben éves szinten.

Augusztusban ugyan tovább lassult a hazai infláció, ám a 16,4 százalékos éves ráta az Európai Unió 27 tagországa közül messze nálunk a legmagasabb, az előttünk lévő lengyelekét 6,3 százalékponttal haladja meg. De egész Európában is csak egyetlen ország küzd nagyobb pénzromlással, Törökország. Pedig a múlt havi adataikkal cikkünk megjelenéséig előrukkolt 40 államból meglepően sok, tizennégy is rosszabb mutatót tett közzé a júliusinál, míg hárman ugyanakkorát. Ám még így is már csak négy országban volt két számjegyű az infláció az öreg kontinensen, az EU-n belül pedig csak Lengyelországban és Magyarországban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. 

Júniusról júliusra nőtt az éves infláció az Ukrajnával immár közel másfél éve háborúskodó Oroszországban, de a 4,3 százalékos ráta még így is kiugróan alacsony, nemcsak a magyarországihoz viszonyítva, hanem európai szinten is. Külföldi elemzők szerint ugyanakkor az orosz fogyasztóiár-index a kimutatottnál egy nagyságrenddel magasabb, akár 60 százalék is lehet.

Bár a kormány most azt ünnepli, hogy júliusban már csak 1-sel kezdődött az éves infláció, az az Európai Unió 25 másik országában már egy számjegyű, mellettünk csupán a lengyeleké van tíz százalék felett. De Európa egészében is csak négy államban, ám Törökország kivételével ők is jóval előttünk vannak. Úgy, hogy az infláció fő ellenszereként bevetni szokott irányadó jegybanki alapkamatok közül a Magyar Nemzeti Banké (MNB) a harmadik legmagasabb. Ezek és még egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Úgy tűnik, lecsengőben az inflációs hullám Európában. Az adataikat eddig közzétett országok közül júniusban már csak kettőben volt magasabb a fogyasztóiár-index, mint májusban. Immár harmadik hónapja nálunk is egyre kisebb a pénzromlás, ám még így is messze a legnagyobb az Európai Unióban – ráadásul az előttünk álló lengyelekkel szembeni távolság a múlt hónapban még nőtt is –, s az öreg kontinensen is csak a törökök múlnak alul minket.

A kormány Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel az élen, sikerként – természetesen a sajátjaként – könyvelte el a májusi inflációs adatot. Ám a 21,5 százalékos éves hazai ráta távolsága az EU-rangsorban ebben az összevetésben utolsó előtti tagállamtól csak minimálisan szűkült, az még mindig 8,5 százalékpont. A nem uniós államokat is figyelembevéve még tartjuk az utolsó előtti helyünket Európában, de már egyre jobban közelít a hiperinflációját az utóbbi hónapokban szélsebesen lehűtött Törökország.

Méghozzá az egyszámjegyű inflációt 2023 végére című „tantárgyhoz”, amely ötös szintű elsajátítását várja el a kormányfő a jegybankelnöktől és pénzügyminiszterétől. A hónapok fogynak, s úgy tűnik, egyre csökken a teljesítés esélye. Hiába mérséklődött a hazai fogyasztóiár-index áprilisban nagyobb mértékben az előző hónaphoz képest, mint februárban és márciusban, a többi európai uniós ország rátájával szembeni különbség így is tovább nőtt, sőt e tekintetben már a nem EU-s tagállam Moldovától és Ukrajnától is egyre jobban leszakadunk. Már csak Törökország van mögöttünk.

Márciusban már csak négy európai országban lett magasabb az éves infláció, mint februárban – derül ki lapunk szokásos havi körképéből. Akár örömteli is lehetne, hogy – mint arról bizonyára már szinte mindenki értesült – Magyarország nem tartozik az általános tendenciából kilógó trióba. Más kérdés, hogy a még így is 25 százalék felett landolt előző havi éves fogyasztóiár-indexünknél az Európai Unióban továbbra sincs magasabb, s az öreg kontinensen is csak egy államban.

Abban nincs változás, hogy a februári adatok alapján készült európai inflációs körképünk alapján Magyarország az Európai Unióban továbbra is tökutolsó – éves szintű fogyasztóiár-indexünk az előző havi 4,2-vel szemben több mint 5 százalékponttal lett magasabb az utánunk következő Lettországénál –, ám most már az egész kontinensen is csak két állam pénze romlott jobban.

Bár az infláció több - köztük Európa nyugati felében lévő - uniós országban is új erőre kapott, azaz több hónapos lassulás után januárban ismét nőtt - a kormányzati propaganda nagy örömére -, ez sem változtat azon a tényen, hogy az idei első havi hazai fogyasztóiár-index éves szintje messze nálunk a legmagasabb, az utánunk következő Lettországét több mint 4 százalékponttal haladja meg. Ráadásul a nem EU-tagokat is figyelembevéve az öreg kontinensen oda jutottunk, hogy a magyar infláció már csaknem hajszálra azonos a háborúban lévő Ukrajnáéval és alig haladja meg a napokban kormányválságba sodródott Moldováéval.

Bár a hazai fogyasztóiár-index éves szintje decemberben a jegybank alelnöke által előrejelzettnél több százalékponttal alacsonyabb lett, nincs okunk az örömre. A 24,5 százalékos adatnál ugyanis nem volt magasabb az Európai Unióban, az utánunk következő Litvániában csaknem 3 százalékponttal alacsonyabb az infláció. De az Unión kívül is csak három európai országot lehet találni, ahol a pénzromlás meghaladja a miénket: Ukrajnát, Moldovát és Törökországot. Siralmas helyezésünk tükrözi azt a kettősséget, hogy míg az európai államok döntő többségében már csökkenő trendet vett fel az infláció, addig nálunk még mindig növekszik. Még úgy is, hogy bár az üzemanyagokról december elején már lekerült az ársapka, az élelmiszereken még fennmarad, ami a napnál is világosabban cáfolja azt a kormányzati propagandát, miszerint az Oroszországgal szembeni szankciók okozzák idehaza a közel 27 éve nem látott mértékű drágulást.

A 22,5 százalékos novemberi fogyasztóiár-indexszel „sikerült” magunk mögé utasítanunk az októberben e tekintetben még előttünk tanyázott balti államok közül kettőt is. De Európa egészét tekintve is csak kicsit állunk jobban ebben az összevetésben. Ráadásul Magyarország a tekintetben is a vert mezőnyben van, hogy azon négy ország egyike, amelyek inflációja októberről novemberre még emelkedett, a többieké ugyanis már csökkent, vagy legrosszabb esetben stagnált. Annak ellenére siralmas az inflációs teljesítményünk, hogy az annak leszorításáért küzdő Magyar Nemzeti Bank (MNB) nominális kamatszintje a harmadik legmagasabb az irányadó ráták között.

Szeptemberhez képest októberben annyit javult a helyzet, hogy már nem Magyarország fogyasztóiár-indexe produkálta a legnagyobb havi növekedést az öreg kontinensen. Hanem Olaszországé, ám a 38 fős mezőnyben ezen összevetésben holtversenyben elfoglalt ötödik helyezésünk sem szívderítő. Hiszen a taljánokon kívül olyan országokban emelkedett jobban szeptemberről októberre az éves inflációs ráta, mint a háborúban lévő Ukrajna, vagy a hiperinflációval küszködő Törökország. E páros az abszolút értéket tekintve is előttünk van, a három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – és Moldova mellett. A gyászos inflációs helyezésünk azért is fájó, mert a jegybankok közül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) próbálja a harmadik legmagasabb kamattal visszaszorítani a pénzromlást – a jelek szerint sikertelenül, ráadásul ez sem elég a forint érdemi erősödéséhez. 

A rezsicsökkentés csökkentése miatt várható volt, hogy augusztusról szeptemberre ki fog lőni a hazai éves fogyasztóiár-index. A 4,5 százalékpontos egy havi emelkedésnél azonban nem következett be magasabb Európa egyetlen országában sem, még a hiperinflációját már hosszabb ideje cipelő Törökországban is csupán 3,24 százalékpontot ért el a bővülés mértéke. A jegybanki alapkamatoknál azonban megelőztük a törököket – miután ők nem emeltek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) viszont igen –, sőt a képzeletbeli dobogóra is felkúszott Magyarország. Elveszítette ugyanakkor az augusztusi „bronzérmes” pozícióját atekintetben, mennyivel haladja meg az infláció az alapkamatot.

Kap kritikát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) amiatt, hogy az infláció elleni küzdelemben a szükségesnél kevésbé emeli alapkamatát, aminek egyik hátrányos következményeként a megtakarítók kénytelenek több százalékpontos negatív reálkamatot elszenvedni. Utánanéztünk, e téren mi a helyzet Európában. Meglepő eredmények jöttek ki.