Csak hat országban mutatott ki a magyarnál alacsonyabb harmonizált fogyasztóiár-indexet az Európai Bizottság statisztikai hivatala.

Ez esetben azon, hogy az infláció júniusban csak négy európai országban lett alacsonyabb, mint nálunk – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Csak kicsit lehet rosszabb a helyezésünk az uniós országokat tekintve az Eurostat által kiszámolt harmonizált fogyasztóiár-indexek összevetésében, amiről bizonyosságot a ma délelőtt nyilvánosságra kerülő adatokból kaphatunk. Üröm az örömben, hogy ehhez az is kellett, hogy a Magyar-kormány még fenntartsa az elődje által bevezetett piactorzító intézkedést, az árrésstopot.

Bár a jókora kellemes meglepetést okozott májusi hazai éves inflációnál a harmonizált fogyasztóiár-index magasabb lett, még így csak négy olyan uniós ország akad, amelyben alacsonyabb lehet ez a mérőszám – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körkép becsléséből. Bizonyosságot az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán délelőtt megjelenő adataiból kaphatunk.

Az Európai Unió Luxemburgban székelő statisztikai hivatala, az Eurostat ugyanis szerda délelőtt teszi közzé a 27 tagországra általa kiszámított áprilisi harmonizált fogyasztóiár-indexeket, amelyek közül a Privátbankár Európai Inflációs Körkép becslése szerint a nyolcadik legalacsonyabb a magyar, 2,6 százalékos érték. Az általános inflációk összevetésében még előkelőbb helyen, a hatodikon végeztünk, ráadásul egész Európában. Kérdés, mi lesz akkor, ha a körülmények lehetővé teszik, hogy az előző kormány hatósági intézkedéseit (árrésstop, védett üzemanyagárak) kivezesse a Magyar-kabinet.

Irán február végi izraeli-amerikai megtámadása olyan negatív hatást gyakorolt az öreg kontinens országainak árszínvonalára, amelyre a Privátbankár Európai Inflációs Körkép három és fél éves történetében még nem volt példa: alig akad olyan állam, ahol ne nőtt volna februárról márciusra az éves fogyasztóiár-index. Egyelőre a jegybankok nem reagáltak erre, az infláció fő monetáris ellenszerének számító alapkamat-emelést csak Izland vetette be, sőt ketten még csökkentettek is. Magyarország ezúttal jól jött ki az összevetésből, a mezőny első negyedében található.

Hála a februárban közel kilenc és féléves mélypontra zuhant inflációnak, Magyarország az Európai Unió 27 tagországából az előkelő, hatodik helyet foglalhatja el – Olaszországgal holtversenyben – az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat által ma publikálandó, a harmonizált fogyasztóiár-indexek alapján elkészített rangsorban. Még előrébb végeztünk a visszatekintő reálkamatok összevetésében, a negyedik helyen, dacára annak, hogy a jegybanki alapkamatunk tizenhat havi mozdulatlanság után csökkent – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

Az Európai Bizottság statisztikai hivatala által ma délelőtt publikálandó februári uniós inflációs rangsornak már majdnem a közepén lehetünk, ami azért nagy szó, mert egy éve ilyenkor még az utolsók voltunk. Európa egészét tekintve pedig még jobban állunk a 2,1 százalékos éves fogyasztóiár-indexünkkel, miközben a keddi kamatcsökkentés ellenére is megtartottuk az előkelő helyünket a visszatekintő reálkamatok összevetésében – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

A novemberinél jóval alacsonyabb decemberi inflációs adatnak köszönhetően több helyet léptünk előre az európai összevetésben, már karnyújtásnyira került a mezőny első fele. Mivel pedig eközben a Magyar Nemzeti Bank továbbra sem változtatott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatunk a képzeletbeli dobogó alsó fokára ugrott. További érdekes részletek is kiderülnek lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

Az Európai Bizottság statisztikai hivatalának ma délelőtt nyilvánosságra kerülő adatai szerint a hazai infláció európai uniós összevetésben nagyot javult: az egy hónappal korábbi hárommal szemben már hét tagállamban is nagyobb volt a pénzromlás, mint nálunk. Európa egészét tekintve pedig már kereken tucat ország fogyasztóiár-indexe volt magasabb az adataikat cikkünk megjelenéséig nyilvánosságra hozottak közül – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Szerda délelőtt teszi közzé az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat a 27 uniós tagország októberi éves harmonizált fogyasztóiár-indexeit. Bár Magyarország neve mellett a négy hónapja stagnáló éves inflációs számnál – ha csak egytized százalékponttal is, de – alacsonyabb érték szerepel majd, a Privátbankár Európai Inflációs Körkép friss becslése szerint a szeptemberi rangsorhoz képest még így is egy helyet rontottunk. Így már csak három EU-s államban magasabb az infláció, mint itthon: Lettországban, Észtországban és Romániában.

Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat ma teszi közzé a szeptemberi inflációs adatokat. A legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körkép előrejelzése szerint jottányival sem sikerült előrelépnünk, a 27 uniós tagország összevetésében ugyanúgy a huszonharmadikak vagyunk, mint egy hónappal korábban. Ami azt jelenti, hogy csak négy EU-s államban magasabb a fogyasztóiár-index, mint nálunk.

Azzal, hogy nyugati szomszédunknál az éves infláció augusztusban fél százalékponttal lett magasabb a júliusinál, míg nálunk ugyanakkora, már alig magasabb a sógorok fogyasztóiár-indexe a magyarországinál. Apró szépséghiba, hogy a kontinentális összevetésben így sem sikerült előrébb lépnünk, az EU-ban például továbbra is csak négy országban nagyobb a pénzromlás, mint nálunk. A Privátbankár Európai Inflációs Körkép ugyanakkor újdonságként egy nappal az Eurostat hivatalos közlése előtt az uniós harmonizált fogyasztóiár-indexekről felállított rangsort is elkészítette.

Az adataikat cikkünk megjelenéséig közlő 40 európai állam éves inflációs rangsorában ugyanis viszonylag nagyobbat lépett előre Magyarország, miután a júniusihoz képest 0,3 százalékponttal lassuló pénzromlás mellett az eddig előttünk lévők közül többen is az előző havinál gyengébb adattal rukkoltak elő. Ennek ellenére az az első ránézésre furcsaság fordult elő, hogy az egyik leghatékonyabb antiinflációs ellenszerrel, a kamatemeléssel egyetlen kontinentális jegybank sem élt, sőt öten még szigorítottak is. Emellett egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Hiába lett májushoz képest magasabb az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 43 európai országból 33-ban – így nálunk is – az éves infláció 2025 hatodik hónapjában, Magyarország helyezése nem változott. Ez azt jelenti, hogy az öreg kontinensen továbbra is a miénk a nyolcadik legmagasabb fogyasztóiár-index, a 27 tagú Európai Unióban pedig csak két országban nagyobb a pénzromlás, Észtországban és Romániában. A visszatekintő reálkamatok összevetésében pedig eggyel még romlott is a helyezésünk – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

Az árrésstop ellenére az infláció májusban csak tovább nőtt, így nem csoda, ha az európai összehasonlításban sem sikerült előrébb lépnünk, az unióban például továbbra is a miénk a 25. legmagasabb éves fogyasztóiár-index. De a jegybanki alapkamatok, valamint az úgynevezett visszatekintő reálkamatok összevetésében is ugyanott vagyunk, ahol egy hónappal korábban – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

Bár a hazai éves infláció áprilisban lassult, de nem olyan mértékben, mint amekkorára a március közepétől ketyegő árrésstop alapján következtetni lehetett. Ráadásul közben a többiek sem tétlenkedtek, így európai összehasonlításban egy tapodtat sem jutottunk előrébb, hajszálra ugyanannyi öreg kontinensbéli ország fogyasztóiár-indexe alacsonyabb a miéknél, mint egy hónappal korábban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

A márciusi jelentős hazai inflációlassulás megtette a hatását. Szemben februárral, a múlt hónapban már nem Magyarországon volt az Európai Unió 27 tagállama közül a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index, Lengyelországban és Romániában is nagyobb volt a pénzromlás, mint nálunk – derül ki a Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Mivel pedig a Magyar Nemzeti Bank nem változtatott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatok rangsorában is sikerült előrébb lépnünk.

Az 5,6 százalékos februári éves inflációnknál egész Európában csak négy országban volt magasabb, az Európai Unióban azonban egyben sem – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből. Ez a helyezés az oka annak, hogy miközben az előző felmérésünk óta több jegybank is kamatot csökkenthetett, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) esetében ez fel sem merült. De az emelés sem, aminek következtében a visszatekintő reálkamatok összevetésében is hátrébb kerülünk.

A kormányfő és hű csúcsminisztere által nemes egyszerűséggel csak földbe döngöltként aposztrofált hazai infláció feltámadt. Két év után ismét nálunk a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index az Európai Unió 27 tagállama közül, de az egész öreg kontinensen is csak négy országé magasabb – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Pedig a pénzromlás fő ellenszerének számító alapkamatunk is kiugróan magasnak számít, s mivel ahhoz idestova már négy hónapja nem nyúlt az MNB, a visszatekintő reálkamatok összevetésében is nagyot csúsztunk vissza.

A csak a siker hirdetésére képes propagandaminiszter most éppen amiatt, hogy Európa 43 országa közül mindössze nyolcban volt magasabb az éves infláció decemberben, mint Magyarországon. Az Európai Unióban pedig csak kettőben, Lengyelországban és Romániában. Pedig nálunk a hatodik legmagasabb a jegybanki alapkamat, vagyis a meglóduló fogyasztóiár-index elsődleges ellenszere. Ennek tudható be, hogy legalább a visszatekintő reálkamatok összevetésében az élmezőnyben maradtunk – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Azzal a céllal, hogy átbeszélje propagandaminiszterével, hogyan tálalják, hogy az infláció immár második hónapja emelkedik. Sovány vigasz, hogy ezzel nem vagyunk egyedül. A Privátbankár Európai Inflációs Körkép több mint kétéves fennállása alatt még soha annyi ország nem tett közzé az előző havinál magasabb éves fogyasztóiár-indexet, mint a novemberiről. Ennek ellenére bőszen folyik a monetáris lazítás, mindössze az ukrán jegybank emelt kamatot. A reálkamatok összevetésében még tartjuk a pozíciónkat, de a 2,8 százalékos plusz a gyenge makrogazdasági adatok miatt aligha elég vonzó a külföldi befektetők számára.

Az hagyján, hogy a kormányzati (siker)propagandában nemes egyszerűséggel csak földbe döngöltként emlegetett infláció októberben újra „kidugta a fejét”, s magasabb lett az előző havinál. Az igazi bosszúságot azonban az okozhatja a Karmelitában, hogy bár egy sor európai ország fogyasztóiár-indexe még a magyarnál is jobban emelkedett egy hónap alatt, s a Privátbankár Európai Inflációs Körkép kétéves történetében csak egyszer rontottak ennyien, még az sem volt elég ahhoz, hogy akár egyetlen helyet is előrelépjünk a ranglistán. Így viszont sovány vigasz, hogy a jegybanki alapkamatok és a reálkamatok összevetésében maradtunk az élmezőnyben.

Bár a hazai éves infláció szeptemberben közel négy éve nem látott mélységekbe zuhant, a 3 százalékos értéknél kontinensünkön még így is majdnem kétszer annyi ország mutatott ki alacsonyabbat, mint ahányan magasabbat – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még a kamatcsökkentési ciklus végéhez közeledve is az egyik legszigorúbb monetáris politikát folytatja az európai jegybankok közül, aminek csupán az az előnye, hogy a visszatekintő reálkamatok összevetésében az élmezőnyben vagyunk.

Hiába hozott ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) három és fél éve nem látott alacsony inflációt augusztusra, európai összevetésben nem kerültünk sokkal előrébb, mivel közben a többiek sem tétlenkedtek, ők is kisebb-nagyobb mértékben faragtak az éves szintű fogyasztóiár-indexükön – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. A magyar jegybanki alapkamat befagyasztásával ugyanakkor legalább a visszatekintő reálkamatok összevetésében az élmezőnyben maradtunk.

Bár az infláció idehaza júliusban éves csúcsára ért, Európa számos országában sem jobb a helyzet. A Privátbankár Európai Inflációs Körkép közel két évvel ezelőtti indulása óta most először fordul elő, hogy az öreg kontinens több államában lett magasabb az éves szintű fogyasztóiár-index az egy hónappal korábbinál, mint ahányban alacsonyabb. Legfrissebb elemzésünkből szokás szerint az is kiderül, reagáltak-e a jegybankok erre az új helyzetre, mint ahogy az is, Magyarország hol áll a reálkamatok összevetésében.

Hiába tesz meg ugyanis kormánya a saját állítása szerint mindent az infláció leszorításáért, és hirdeti hónapról hónapra fennen, hogy ez sikerült is, továbbra is azt látjuk, hogy Európában még mindig jóval több országban alacsonyabb az éves szintű fogyasztóiár-index, mint ahányban magasabb – derül ki az eddig napvilágra került júniusi adatok alapján készült Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Azzal, hogy megfordult a hazai infláció lassuló trendje, immár második hónapja magasabb az éves fogyasztóiár-index az előző havinál. A 4 százalékos májusi rátánál ugyanis csak nyolc országé volt alacsonyabb az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 41 európai államból. S mivel ennek ellenére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább faragott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatok alapján felállított rangsorban is hátracsúsztunk – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Átmenetinek bizonyult az Európai Unióban viszonylag hosszabb időn át sereghajtó hazai infláció nemzetközi összevetésben való előrelépése. Míg márciusban még tizenöt európai országban volt magasabb az éves fogyasztóiár-index, mint nálunk, addig áprilisban már csak nyolcban az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 38 állam közül – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Az éves infláció márciusban tovább csökkent, ám az előző havinál mindössze 0,1 százalékponttal alacsonyabb érték nem indokolja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kommentárját. Hiszen még így is több európai ország fogyasztóiár-indexe lett alacsonyabb, mint ahányé magasabb. Hogy pontosan hol is áll Magyarország e rangsorban, valamint a jegybanki alapkamatok és a reálkamatok összevetésében, az kiderül lapunk legfrissebb Privátbanki Európai Inflációs Körképéből.

Míg az éves infláció februárban kilőtt Belgiumban, addig Magyarországon csökkent, igaz, csak minimálisan. A belgák rossz teljesítményét csak a hiperinflációval eddig eredménytelenül küszködő törökök múlták alul, s összességében is csak hat európai államban nőtt a fogyasztóiár-index az elmúlt hónapban. Az, hogy Magyarország végül is hogyan áll az adataikat eddig nyilvánosságra hozott 40 országot tartalmazó listán, kiderül a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképünkből.

Van egy olyan gazdasági mutató, amellyel Magyarország tényleg büszkélkedhet – igaz, ez mindannyiunk számára valószínűleg a legfontosabb. Az inflációról van szó, amelynek éves mértéke a tizenkét hónappal ezelőtti 25,7-tel szemben januárban már csak 3,8 százalék lett – hajszálra annyi, mint a bolgároké. Más kérdés, hogy húsz európai ország még ennél is alacsonyabb fogyasztóiár-indexet mutatott ki az adatait cikkünk írásáig közzétett 39-ből. Ez és még más érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Egy mutatóban, talán a számunkra legfontosabban, remekül zárta a magyar gazdaság a 2023-as évet. Annyira, hogy olyan történt, amire utoljára egy évvel korábban volt példa. Ennek mibenlétéről és egyéb érdekességekről is olvashat a legfrissebb, a decemberi adatokat tartalmazó Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Az Európai Unióban már nem nálunk a legmagasabb az infláció. A románoknál, a cseheknél és a lengyeleknél is nagyobb lett a pénzromlás.

Ukrajnában éves szinten nem változott, míg havi összevetésben gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének üteme decemberben.

Két országot is megelőzött Magyarország novemberben az európai országok közül az inflációs rangsorban. Mivel azonban a duó egyike sem tagja az Európai Uniónak (EU) – se Izland, se Szerbia –, ez egyúttal azt is jelenti, hogy hiába volt a januári 25,7 százalékkal szemben novemberben már csak 7,9 százalék a hazai éves fogyasztóiár-index, az a 27 tagot számláló EU-ban még mindig a legmagasabb. A részletekre és további érdekességekre is fény derül a Klasszis Média Lapcsoport által havonta elkészített, legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

Törökország és Izland után Szerbiában is magasabb lett a novemberi éves infláció, mint nálunk. Ami ugyanakkor azt jelenti, hogy az Európai Unióban e téren továbbra is mi vagyunk a listavezetők.

Novemberben már nemcsak Törökországban, hanem Izlandon is magasabb éves inflációt regisztráltak, mint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Hiába kommunikálta a kormány frenetikus sikerként, hogy az inflációnk éves összevetésben már csak tíz százalékkal nőtt – amire másfél éve nem volt példa –, Európában már rég nem ez a kérdés. Az októberi adatait cikkünk megjelenéséig közlő országok több mint felében ugyanis már 5 százalék alatti az éves fogyasztóiár-index, sőt egyikükben már negatív – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. S mivel az alapkamatok összevetésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rátája hosszú idő után lecsúszott a képzeletbeli dobogóról, mindössze az lehet a (sovány) vigasz, hogy a visszatekintő reálkamatoknál így is sikerült beverekedni magunkat az első tízbe.

A háború kezdete óta több hullámban hatalmas ukrán tömeg érkezett Lengyelországba. Ennek örülhetett sok százezer olyan lengyel lakástulajdonos, aki kiadja az ingatlanát. Hol, és milyen otthonokat keresnek az ukránok és keresletük miatt mennyire mentek fel a lakásbérleti díjak? Erről kérdeztük Marcin Jańczukot, a Duna House cégcsoporthoz tartozó Metrohouse lengyel ingatlanközvetítő cég marketing és pr vezetőjét.

Sikerként értékeli a kormány, hogy intézkedései hatására az éves infláció már novemberben egy számjegyű lehet. Pedig ez egyáltalán nem nagy truváj, az Európai Unióban rajtunk kívül már mindenkinél tíz százalék alatti az egy évre visszatekintő fogyasztóiár-index, s az öreg kontinensen is csak Törökországban magasabb. Nemcsak ez, hanem egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Lengyelországban egyszámjegyűre csökkent az infláció szeptemberben éves szinten.

Augusztusban ugyan tovább lassult a hazai infláció, ám a 16,4 százalékos éves ráta az Európai Unió 27 tagországa közül messze nálunk a legmagasabb, az előttünk lévő lengyelekét 6,3 százalékponttal haladja meg. De egész Európában is csak egyetlen ország küzd nagyobb pénzromlással, Törökország. Pedig a múlt havi adataikkal cikkünk megjelenéséig előrukkolt 40 államból meglepően sok, tizennégy is rosszabb mutatót tett közzé a júliusinál, míg hárman ugyanakkorát. Ám még így is már csak négy országban volt két számjegyű az infláció az öreg kontinensen, az EU-n belül pedig csak Lengyelországban és Magyarországban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. 

Júniusról júliusra nőtt az éves infláció az Ukrajnával immár közel másfél éve háborúskodó Oroszországban, de a 4,3 százalékos ráta még így is kiugróan alacsony, nemcsak a magyarországihoz viszonyítva, hanem európai szinten is. Külföldi elemzők szerint ugyanakkor az orosz fogyasztóiár-index a kimutatottnál egy nagyságrenddel magasabb, akár 60 százalék is lehet.

Bár a kormány most azt ünnepli, hogy júliusban már csak 1-sel kezdődött az éves infláció, az az Európai Unió 25 másik országában már egy számjegyű, mellettünk csupán a lengyeleké van tíz százalék felett. De Európa egészében is csak négy államban, ám Törökország kivételével ők is jóval előttünk vannak. Úgy, hogy az infláció fő ellenszereként bevetni szokott irányadó jegybanki alapkamatok közül a Magyar Nemzeti Banké (MNB) a harmadik legmagasabb. Ezek és még egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Úgy tűnik, lecsengőben az inflációs hullám Európában. Az adataikat eddig közzétett országok közül júniusban már csak kettőben volt magasabb a fogyasztóiár-index, mint májusban. Immár harmadik hónapja nálunk is egyre kisebb a pénzromlás, ám még így is messze a legnagyobb az Európai Unióban – ráadásul az előttünk álló lengyelekkel szembeni távolság a múlt hónapban még nőtt is –, s az öreg kontinensen is csak a törökök múlnak alul minket.

A kormány Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel az élen, sikerként – természetesen a sajátjaként – könyvelte el a májusi inflációs adatot. Ám a 21,5 százalékos éves hazai ráta távolsága az EU-rangsorban ebben az összevetésben utolsó előtti tagállamtól csak minimálisan szűkült, az még mindig 8,5 százalékpont. A nem uniós államokat is figyelembevéve még tartjuk az utolsó előtti helyünket Európában, de már egyre jobban közelít a hiperinflációját az utóbbi hónapokban szélsebesen lehűtött Törökország.

Méghozzá az egyszámjegyű inflációt 2023 végére című „tantárgyhoz”, amely ötös szintű elsajátítását várja el a kormányfő a jegybankelnöktől és pénzügyminiszterétől. A hónapok fogynak, s úgy tűnik, egyre csökken a teljesítés esélye. Hiába mérséklődött a hazai fogyasztóiár-index áprilisban nagyobb mértékben az előző hónaphoz képest, mint februárban és márciusban, a többi európai uniós ország rátájával szembeni különbség így is tovább nőtt, sőt e tekintetben már a nem EU-s tagállam Moldovától és Ukrajnától is egyre jobban leszakadunk. Már csak Törökország van mögöttünk.

Márciusban már csak négy európai országban lett magasabb az éves infláció, mint februárban – derül ki lapunk szokásos havi körképéből. Akár örömteli is lehetne, hogy – mint arról bizonyára már szinte mindenki értesült – Magyarország nem tartozik az általános tendenciából kilógó trióba. Más kérdés, hogy a még így is 25 százalék felett landolt előző havi éves fogyasztóiár-indexünknél az Európai Unióban továbbra sincs magasabb, s az öreg kontinensen is csak egy államban.