Viszonylag hosszabb idő után múlt kedden végre már jobb volt ránézni a Központi Statisztikai Hivatal inflációs adatközlésére. Már a novemberi éves fogyasztóiár-index is 3-assal kezdődött, amire egy éve nem volt példa, a decemberi ráta pedig még ennél is lejjebb bírt menni, a 3,3 százaléknál alacsonyabb értékhez tizennégy hónapot kell visszamenni az időben, 2024 októberéig.
Igaz, az inflációs nyomás Európa-szerte mérséklődött. Az adataikat cikkünk megjelenéséig közölt 41 kontinentális ország közül 24 számolt be a novemberinél kisebb decemberi éves szintű pénzromlásról – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből. Érdekes módon a legnagyobb csökkenést az egymással immár közel négy éve hadban álló Ukrajna (-1,3 százalékpont) és Oroszország (-1,0 százalékpont) produkálta.
De a harmadik helyen „végzett” Észtország (-0,8 százalékpont) után már Magyarország jön a maga -0,5 százalékpontjával. Aminek az értékét az sem csökkenti, hogy két másik állammal, Horvátországgal és Németországgal holtversenyben,
ilyen előkelő helyen ugyanis a 2022 őszén indult körképünk történetében még egyszer sem álltunk.
Miközben öt országban (Cipruson, Csehországban, Koszovóban, Portugáliában és Svédországban) stagnált az éves pénzromlás – vagyis ugyanakkora lett decemberben, mint novemberben –, kereken tucatnyiban nőtt. A legjobban, 0,8 százalékponttal Izlandon, 0,4 százalékponttal Szlovéniában, 0,3 százalékponttal pedig Finnországban. Más kérdés, hogy skandináv „rokonainknál” ezzel váltott negatívból pozitívba az éves fogyasztóiár-index.
Ami már átvezet ahhoz, hogy megnézzük, a decemberi változások eredményeként hol is a legalacsonyabb az infláció. Nos, ebben az összevetésben Ciprus vezet, ahol nemhogy minimálisan nőtt, hanem még csökkent is az árszínvonal, Finnország „kicsekkolásával” már csak a szigetország mutatott fel mínuszos adatot. Őt követi a gazdasági és monetáris uniójuk miatt azonos – decemberben speciel 0,1 százalékos – fogyasztóiár-indexű Svájc és Liechtenstein, megelőzve a finneket (0,2 százalék) és a svédeket (0,3 százalék).
E lista másik végén immár évek óta Törökország tartózkodik, még mindig 30 százalék feletti éves pénzromlással (igaz, nem is olyan régen volt ez duplaekkora is). Erdoğanékon kívül még a két számjegyet sem éri el egyetlen más európai ország éves fogyasztóiár-indexe, bár Romániáé már csak egy hajszálra van e szinttől, míg a harmadik legmagasabb inflációjú a 8 százalékos rátát publikált Ukrajna.
S ha már említettük keleti szomszédainkat, érdemes rápillantani, hogy szűkebb pátriánkban, vagyis a volt szocialista, most európai uniós közép- és kelet-európai országokkal való összevetésben hol állunk. Nos
- Csehországban 2,1
- Lengyelországban 2,4
- Szlovéniában 2,7
- Horvátországban 3,3 (vagyis ugyannyi, mint nálunk)
- Szlovákiában 3,8
- Bulgáriában 5,0
- Romániában 9,69
százalékos volt decemberben az éves infláció.
De kis hazánk az EU egészét tekintve is előreléphetett. A feltételes módot az indokolja, hogy erről bizonyosságot csak hétfőn délelőtt kaphatunk – ekkor teszi közzé az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat a harmonizált fogyasztóiár-indexeket.
Ezzel az egységes módszertan alapján számított mutatóval mérik és összehasonlítják az EU tagállamainak inflációját. Azt mutatja meg, hogy egy meghatározott időszak alatt (általában havi vagy éves összevetésben) mennyivel változtak a fogyasztók által megvásárolt termékek és szolgáltatások átlagos árai. Azért nevezik harmonizáltnak, mert az EU-tagországok statisztikai hivatalai ugyanazt a szabványosított módszertant alkalmazzák, így az adatok összehasonlíthatók egymással és az egész EU-ra, illetve az eurózónára vonatkozóan.
Ám az egyes országok statisztikai hivatalai alapján már közzétett mutatókból arra következtethetünk, hogy Magyarország harmonizált fogyasztóiár-indexe a 27-es uniós mezőnyben már a 18. legmagasabb. Ami azért pozitívum, mert októberben még a 23. volt, novemberben pedig már a 19. – Belgiummal holtversenyben. Itt is Ciprus az első (de a már említett általános mutatóval szemben pozitív számmal: 0,1 százalékkal), Franciaország a második (0,7 százalék), Olaszország a harmadik (1,2 százalék). Míg a legmagasabb értéket Románia mutatta fel (8,6 százalék), messze megelőzve a huszonhatodik helyen lévő Észtországot (4,1 százalék) és Szlovákiát (4 százalék).
Biztató, hogy az öreg kontinens jegybankjai közül az előző Privátbankár Európai Inflációs Körképünk óta eltelt egy hónapban mindössze egy vetette be az infláció elleni fő monetáris eszköznek tekinthető alapkamat-emelést, ám a bosnyákok 0,04 százalékpontos szigorítása alig több a szinten tartásnál. Igaz, a lazításra is csak hárman szánták rá magukat: a britek 0,25, az oroszok 0,5, az észak-macedónok 1,35 százalékponttal csökkentették az irányadó rátájukat.
A viszonylag nagyobb inflációcsökkenés és az ezzel szemben változatlan jegybanki alapkamat eredőjeként 3,2 százalékpontra emelkedő hazai pozitív visszatekintő reálkamatunk az európai összehasonlításban az egy hónappal korábbi hetedikkel szemben már a harmadik legmagasabb. Az első két helyen szinte behozhatatlan előnnyel Ukrajna (7,5 százalék) és Törökország (7,11 százalék) áll.
Azt meg majd a jövő mutatja meg, hogyan alakul a visszatekintőnél érdemibbnek számító előretekintő kamat. Vagyis, hogy a most bankbetétbe tett, befektetett megtakarítások után kapott kamat, hozam hogyan aránylik az azok esedékességéig, felvételéig végbement inflációhoz.
A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
