Csabai Károly cikkei

A dollár gyengülését kihasználva a hazai fizetőeszköz az euróval szemben is erősödött, kedden dél körül a 411,5-ös szint körül cirkált. A budapesti tőzsde viszont bukóban állt, miután valamennyi blue chip olcsóbbodott. Ráadásul az árupiaci termékeknek sincs napjuk, a nemesfémek, az olajfajták és a kriptoeszközök árfolyama is esik, egyedül a gázárak tudtak emelkedni.

A csak a siker hirdetésére képes propagandaminiszter most éppen amiatt, hogy Európa 43 országa közül mindössze nyolcban volt magasabb az éves infláció decemberben, mint Magyarországon. Az Európai Unióban pedig csak kettőben, Lengyelországban és Romániában. Pedig nálunk a hatodik legmagasabb a jegybanki alapkamat, vagyis a meglóduló fogyasztóiár-index elsődleges ellenszere. Ennek tudható be, hogy legalább a visszatekintő reálkamatok összevetésében az élmezőnyben maradtunk – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Ritkán fordul elő, hogy a hazai fizetőeszköz nem reagál le egy olyan kedvezőtlen adatot, mint amilyen a reggel nyilvánosságra került infláció. A kedvező európai tőzsdei hangulat repítette újabb csúcsra a BUX-ot is, értékére a blue chipek közül csak a Mol hatott tompítóan. Miközben a nemesfémek vegyesen teljesítenek, a kriptoeszközök szárnyalnak, elleben az energiaárak lefelé tartanak.

Ezt is mondta többek között Dr. Kaáli Nagy Géza a Klasszis Klubban. Az elsőként államosított Kaáli Intézetek alapítójával és vezetőjével – aki ma már a dörgicsei Kaáli Autó-Motor Múzeum büszke tulajdonosa – való beszélgetés több szempontból is aktuális volt. 2024 úgy telt el, hogy számtalan alkalommal kongatta a vészharangot nyílt leveleiben, amelyekben a hazai meddőségi szektor égető problémáira hívta fel a figyelmet. Donald Trumpról meg azért beszélgettünk a január 20-ai beiktatása apropóján, mert a professzor ötven évig élt az Egyesült Államokban, és személyesen is ismeri a régi-új amerikai elnököt. Természetesen a dörgicsei Kaáli Auto-Motor Múzeumról is szót ejtettünk, amely hihetetlen kincseket rejt, és kis idő alatt Magyarország egyik legfelkapottabb múzeuma lett. Az ötödik évfolyamban járó Klasszis Klub Live 67. adását most vissza-, illetve megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja. 

A hazai fizetőeszköz gyenge kezdés után nagyot korrigált, az euróval szembeni árfolyama a 416-os szint közeléből a 414-es alá ment, míg a dollárral szembeni visszazuhant a 400-as határig. A felemás globális tőzsdei mozgások közepette a BUX emelkedik. Az arany és az energiafajták (olaj, gáz) ára viszont esik, míg a kriptoeszközök közül a bitcoin és a solana erősödik, az ether gyengül.

Ez a konklúziója a lapcsoportunk Klasszis Klubjában 2024-ben rendezett beszélgetéseknek, ahol – az utóbbi évekhez hasonlóan – ezúttal is a hazai közélet számos neves személyisége volt a vendégünk.

Rossz passzban kezdték a csütörtököt a pénz- és tőkepiacok, szinte alig találni olyan eszközt, amely az általános rossz hangulattal képes dacolni. Az egyik a dollár, amelyet az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 25 bázispontos kamatvágása utáni héja – szigorú – üzenetek az euróval szemben több mint kétéves csúcsra repítették, a forintot viszont lehúzták, másfél nap alatt öt egységet veszített. Rajta kívül csak a bitcoin tudott erősödni.

A Pénzügykutató Zrt. főmunkatársával a Klasszis Klub legutóbbi adásában átbeszéltük, mi várhat a magyar gazdaságra 2025-ben, valóban olyan fantasztikus lesz-e a jövő év, mint ahogy azt Orbán Viktor előrejelezte. Megtudtuk, hogy nincs is akkora probléma a fogyasztással, annál inkább az áfával. Valamint a költségvetéssel és az államadóssággal. Petschnig Mária Zita arról is elmondta a véleményét, mire lehet számítani Varga Mihálytól a Magyar Nemzeti Bank élén. És természetesen Magyar Péterről is, arról, az jobb lehet-e a magyar gazdaságnak, ha a Tisza Párt nyerne a 2026-os országgyűlési választásokon. A Klasszis Klub Live 4. évfolyamának 66. adását most megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.

Azzal a céllal, hogy átbeszélje propagandaminiszterével, hogyan tálalják, hogy az infláció immár második hónapja emelkedik. Sovány vigasz, hogy ezzel nem vagyunk egyedül. A Privátbankár Európai Inflációs Körkép több mint kétéves fennállása alatt még soha annyi ország nem tett közzé az előző havinál magasabb éves fogyasztóiár-indexet, mint a novemberiről. Ennek ellenére bőszen folyik a monetáris lazítás, mindössze az ukrán jegybank emelt kamatot. A reálkamatok összevetésében még tartjuk a pozíciónkat, de a 2,8 százalékos plusz a gyenge makrogazdasági adatok miatt aligha elég vonzó a külföldi befektetők számára.

Szerdán elég nagy amplitudóval mozog a hazai fizetőeszköz, az euróval szemben volt már 410 alatt, aztán 411 fölött is. Bár a nemzetközi tőzsdehangulat a negatív kezdés után pozitívba váltott, Budapesten ez nem érződik, mind a négy blue chip esik, a legjobban az OTP. Az olaj- és kriptoeszközök ára felfelé tart, ezzel szemben a gázé lefelé, míg a nemesfémek közül most az arany hasít, az ezüst bukóban van.

Ha nem tűnt volna fel Magyar Péter, akkor is meghosszabbította volna a kormány hat hónappal a kamatstopot? Ezt is megkérdeztük a Klasszis Klubban közgazdász vendégünktől, aki egykoron a Raiffeisen Bank vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség elnöke volt. A beszélgetés során a magyar gazdaság ügyes-bajos ügyei mellett szóba került, hogy mennyire jó ötlet az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások felhasználása adómentesen lakáscélokra, vagy hogy mire lehet számítani Donald Trump elnökségétől. Felcsuti Péter elmondta, lenne-e ma bankvezető, valamint azt is, miért jellemzik a Wikipédián a devizahitelezés atyjaként. A Klasszis Klub Live 4. évfolyamának 65. adását most megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.

Varga Mihály immár biztossá vált jegybankelnöki jelölésének bejelentése után ugyan egy ideig még cikázott a hazai fizetőeszköz, de összességében erősődö tendenciát mutat – összhangban a magyar kormányfő várakozásával. Az oldalazó nemzetközi tőzsdei hangulatban Budapest is tétova, a Mol és az OTP Bank erősödik, a Magyar Telekom és a Richter viszont gyengül – utóbbi nagyon. Az energiaárak le-, a nemesfém- és kriptoeszközök jegyzése felfelé tartanak.

A miniszter Kormányinfón tett azon bejelentésére, miszerint a kamatstopot további hat hónappal meghosszabbítják, a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama 415 fölé került, míg az OTP közel 2 százalékkal esett. Pedig a főbb európai tőzsdéken jó a hangulat, az arany drágul, az olajárak emelkednek, csak a kriptoeszközök és – szerencsére – a gázárak tartanak lefelé.

Az hagyján, hogy a kormányzati (siker)propagandában nemes egyszerűséggel csak földbe döngöltként emlegetett infláció októberben újra „kidugta a fejét”, s magasabb lett az előző havinál. Az igazi bosszúságot azonban az okozhatja a Karmelitában, hogy bár egy sor európai ország fogyasztóiár-indexe még a magyarnál is jobban emelkedett egy hónap alatt, s a Privátbankár Európai Inflációs Körkép kétéves történetében csak egyszer rontottak ennyien, még az sem volt elég ahhoz, hogy akár egyetlen helyet is előrelépjünk a ranglistán. Így viszont sovány vigasz, hogy a jegybanki alapkamatok és a reálkamatok összevetésében maradtunk az élmezőnyben.

Kérdés, mennyire lehet megoldás a közgazdász, közlekedési és városmobilitási szakértő, az októberben megalakult új Fővárosi Közgyűlés tagja azon javaslatának megvalósulása, hogy kvázi állami források híján magántőke bevonásával kéne fejleszteni a fővárost. A beszélgetés során Vitézy Dávid nemcsak az építési és közlekedési miniszterrel való ádáz viszonyáról beszélt, hanem arról is, hogy az ő személyével változhat-e az Orbán-kormány Budapesttel szembeni ellenséges alapfelállása. Valamint arról is, hogy Budapest lehet-e egyfajta lakmuszpapír a 2026 tavaszán esedékes országgyűlési választásokra, ahol ugyanis a mostani állás szerint nagyon könnyen előfordulhat a fővárosihoz hasonló patthelyzet a Fidesz és a Tisza Párt között. És természetesen az „örök téma”, a budapesti olimpiarendezés is terítékre került. A Klasszis Klub Live 4. évfolyamának 63. adását most meg-, illetve visszanézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.

Az általános globális részvénypiaci raliból csupán ázsiai tőzsdék maradnak ki – a shanghaji kivételével –, a BUX is újabb rekordot döntött, ami ezúttal alapvetően a Richter-részvények érdeme. A forint viszont tovább szenved, az arannyal és az olajjal együtt esik az árfolyama. Nem úgy a kriptóké, amelyek újabb csúcsokra törnek, a Bitcoin jegyzése például átlépett egy elképesztő határt.

A közgazdásszal, szociológussal, a Soproni Egyetem docensével a lapcsoportunk által működtetett Klasszis Klub Live-ban beszélgettünk. Annak apropóján, hogy a magyar gazdaság 2023 után az idén is recesszióba zuhant, a GDP két egymást követő negyedévben csökkent. Szóba került a kis- és középvállalkozások támogatása, a felfüggesztett uniós pénzek, az oktatás és az egészségügy helyzete, a minimálbér emelése, valamint az, mennyire jó ötlet a nyugdíjpénztárakban lévő összegek beforgatása lakáscélokra. A Klasszis Klub 4. évfolyamának 62. adását most meg-, illetve visszanézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.

Kis történelemóra. Jegyzet.

Bár szerdán ünnepi beszédet tartott Orbán Viktor az október 23-ai forradalom emlékére, két nappal később is volt ideje arra, hogy leüljön a Kossuth Rádió mikrofonállványa elé.

A hazai fizetőeszköz oldalazva várja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedd délutáni kamatdöntő ülését, amelyen az lenne meglepetés, ha változna a 6,5 százalékos irányadó ráta. A bizonytalan nemzetközi hangulatban a budapesti tőzsde még viszonylag jól áll, elsősorban az OTP Banknak és a Richternek köszönhetően. A nemesfémek és az olajárak felfelé tartanak, a kriptoeszközök viszont gyengülnek.

Bár a hazai éves infláció szeptemberben közel négy éve nem látott mélységekbe zuhant, a 3 százalékos értéknél kontinensünkön még így is majdnem kétszer annyi ország mutatott ki alacsonyabbat, mint ahányan magasabbat – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még a kamatcsökkentési ciklus végéhez közeledve is az egyik legszigorúbb monetáris politikát folytatja az európai jegybankok közül, aminek csupán az az előnye, hogy a visszatekintő reálkamatok összevetésében az élmezőnyben vagyunk.

Ádám Zoltánnal a lapcsoportunk által működtetett Klasszis Klubban beszélgettünk. Annak apropóján, hogy szinte napra pontosan egy éve tanácsolták el a Budapesti Corvinus Egyetemről, miután nem engedte az egyik Mol-nagyrészvényesnek a követelményeket nem teljesítő fiát levizsgázni. Kirúgása miatt az egyetemi oktató, közgazdász pereket indított, amelyek közül az egyik, a munkaügyi még nem zárult le. Ádám Zoltán elmondta véleményét arról is, hogy a felsőoktatási modellváltás, az irányítás átkerülése az államtól vagyonkezelő alapítványokhoz, milyen következményekkel járt, hogyan hatott az oktatás színvonalára. A Klasszis Klub 4. évfolyamának 60. adását most meg-, illetve visszanézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.  

Ezt is kijelentette az orvos, egészségügyi menedzser a Klasszis Klubban. A beszélgetés során kitértünk arra, mi a legnagyobb baj az egészségügyben, mennyi pénz hiányzik az ágazatból, miért nem tesz meg mindent a kormány már csak a saját választói jobb ellátása érdekében is, miért nem szabályozzák nálunk megfelelően a magánegészségügyi szektort, mi várható az ügyeleti rendszer októberi budapesti bevezetésétől, hogyan értékelhető Magyar Péter programja? S Rékassy Balázs arra a kérdésünkre is válaszolt, ha kapna felkérést, vállalna-e tanácsadó szerepet a Tisza Párt elnöke mellett.

Hiába hozott ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) három és fél éve nem látott alacsony inflációt augusztusra, európai összevetésben nem kerültünk sokkal előrébb, mivel közben a többiek sem tétlenkedtek, ők is kisebb-nagyobb mértékben faragtak az éves szintű fogyasztóiár-indexükön – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. A magyar jegybanki alapkamat befagyasztásával ugyanakkor legalább a visszatekintő reálkamatok összevetésében az élmezőnyben maradtunk.

A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a Klasszis Klubban beszélt erről.

Ezzel a közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a Klasszis Klubban arra utalt, hogy az Orbán-kormány hangosan hirdet bizonyos elveket, amelyeket nem feltétlenül vesz komolyan - elég csak a családpolitikájukra gondolni. A beszélgetés során Csaba László egyebek mellett elmondta, miért nem igaz az a kormányzati állítás, miszerint most már itt a fellendülés, minden jó lesz, minden mutató javul. Valamint azt is, hogy helyes-e az a megközelítés, miszerint a belső piac növekedése képes ellensúlyozni a külpiacok gyenge teljesítményét, s - látva a zsákutcába került európai gazdaságot - tudunk-e függetlenedni annak legerősebb tagjától, Németországtól. A Klasszis Klub 4. évfolyamának 58. adását most visszahallgathatja.

Szabó Lászlóval - aki egyben a cég felügyelőbizottsági elnöke is - az augusztus elejei mini tőzsdepánik apropóján beszélgettünk arról, hogy mi várható a jövőben, kell-e tartani hasonló tőkepiaci megingástól, lesz-e recesszió az USA-ban és a világban - e tekintetben különösen fontos a kínai gazdaság alakulása. De természetesen esett szó a házunk tájáról, a gyenge makrogazdasági adatokról, a kilátásokról és a forint árfolyamát befolyásoló tényezőkről. És még sok minden másról, például aranyról, bitcoinról. A Klasszis Klub 4. évfolyamának 57. adását most visszahallgathatja.

A Raiffeisen Bank privátbanki üzletágának vezetőjével a bizalmi vagyonkezelésről beszélgettünk, arról, hogy az miben különbözik a gombamód szaporodó vagyonkezelő alapítványoktól, illetve arról, mi a kapcsolat a bizalmi vagyonkezelés és a private banking között.

Így indult az élet a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon kedden.

Bár az infláció idehaza júliusban éves csúcsára ért, Európa számos országában sem jobb a helyzet. A Privátbankár Európai Inflációs Körkép közel két évvel ezelőtti indulása óta most először fordul elő, hogy az öreg kontinens több államában lett magasabb az éves szintű fogyasztóiár-index az egy hónappal korábbinál, mint ahányban alacsonyabb. Legfrissebb elemzésünkből szokás szerint az is kiderül, reagáltak-e a jegybankok erre az új helyzetre, mint ahogy az is, Magyarország hol áll a reálkamatok összevetésében.

Hogy miért, elmondta a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. igazgatósági tagja, vezérigazgatója a Klasszis Klubban. Ahol a szakemberrel részletesen kielemeztük a legutóbbi kedvezőtlen adatokat, s megpróbáltuk felvázolni a kilátásokat. Egyebek mellett azt, mennyivel kell gyarapodnia a GDP-nek az idei év második felében, hogy teljesüljön a kormány 4-ről 2,5 százalékra leszállított gazdasági növekedési célja. A Klasszis Klub 4. évfolyamának 56. adását most visszahallgathatja.

Rendkívül rossz hangulatban kezdték a hetet a tőzsdék, két százalék feletti mínuszok repkednek (de például a japán Nikkei 12 százaléknál is nagyobbat bukott). Ez alól Budapest sem kivétel, például az OTP Bank jegyzése délhez közeledve közel 5 százalékkal állt alacsonyabban a pénteki záróértékénél. De a recessziós félelmek hatására minden zuhan, így az energiafajták, a nemesfémek és a kriptoeszközök árfolyama is. 

A magyar kormányfő által Tusványoson belebegtetett kormányzati intézkedések vastagon belejátszhattak abba, hogy a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama már 394 felett jár. A tőzsdék a szerdai Fed-kamatdöntés előtt vegetálnak, pozitívabb megközelítéssel kivárásra játszanak. Az olaj tovább esik és a gáz ára is csökkenőben. A nemesfémek drágulnak, a kriptók közül viszont csak az Ether a király.

A Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökével a Klasszis Klubban átbeszéltük az új Európai Parlament múlt heti megalakulásának a Fidesz-re és az azt tömörítő Patrióták Európáért frakcióra nézve szokatlanul diszkriminatív személyi, szervezeti döntéseit. De esett szó természetesen arról, vajon Magyar Péter és az immár általa elnökölt Tisza Párt győzhet-e a 2026-os országgyűlési választásokon. S mi lehet a következménye az önkormányzati voksolás után Budapesten kialakult patthelyzetnek, csődbe mehet-e Budapest? A Klasszis Klub 4. évfolyamának 55. adását most visszahallgathatja.

Riport a múlt héten megannyi reptéren káoszt okozó informatikai hiba személyes következményeiről.

A csütörtöki szavazáson megkapta az európai parlamenti képviselők szavazatainak többségét, ő marad az Európai Bizottság elnöke.

Nem ez volt az egyetlen érdekesség az Európai Parlamentben (EP) csütörtökön délelőtt, amelynek botránnyal is tarkított napirendi pontjaként az Európai Bizottság (EB) élén újrázni szándékozó Ursula von der Leyen kortesbeszédét hallgathatták meg a képviselők és reagáltak arra. Szavazás 1-től 3-ig. Strasbourgból jelentjük.

A kedden megválasztott 11 parlamenti alelnök között egyetlen honfitársunk sincs, de van például szlovák és két román is. Ráadásul a szerdán megválasztandó 3 alelnök jelöltjei egyike sem magyar.

Az Európai Parlament (EP) elnöki posztját eddig betöltő Roberta Metsola kapta a voksok elsöprő többségét, az utolsó pillanatban bedobott ellenjelölttel, Irene Monteróval szemben.

Az új Európai Parlament (EP) első, keddtől csütörtökig tartó plenáris ülésének első két napján az EP vezető tisztségviselőinek megválasztását, valamint bizottságainak és küldöttségeinek megalakulását egy, Ukrajnát teljes mellszélességgel támogató nyilatkozat is színesíti. Ám a fő attrakció kétségtelenül a csütörtöki napirend lesz, vagyis a szavazás arról, kap-e újabb ötéves mandátumot az Európai Bizottság élén Ursula von der Leyen. Esélylatolgatás a helyszínről, Strasbourgból.

A ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet alapító-ügyvezetője még azelőtt volt a Klasszis Klub vendége, hogy kiderült volna, a második újraszámlálás is Karácsony Gergely választási győzelmét hozta Vitézy Dáviddal szemben. Ám a beszélgetés egy része már a jövővel foglalkozott és nemcsak a fővárost illetően, hanem arról is bőven szó esett, milyen eredményt hozhatnak a 2026-os országgyűlési választások, például megbuktathatja-e Magyar Péter Tisza Pártja Orbán Viktor Fideszét. A Klasszis Klub 4. évfolyamának 54. adását most visszahallgathatja.

Hiába tesz meg ugyanis kormánya a saját állítása szerint mindent az infláció leszorításáért, és hirdeti hónapról hónapra fennen, hogy ez sikerült is, továbbra is azt látjuk, hogy Európában még mindig jóval több országban alacsonyabb az éves szintű fogyasztóiár-index, mint ahányban magasabb – derül ki az eddig napvilágra került júniusi adatok alapján készült Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Mindössze el kéne fogadni a már hosszú évek óta Magyarországon is jelenlévő fintech cég, a Wise javaslatát, ami azt célozza, hogy a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók ügyfeleinek csak tavaly 30 milliárd euró értékben felszámított rejtett költségek eltűnjenek. Magali Van Bulckkal, a Wise EMEA régiójának szabályozásért és kommunikációs stratégiáért felelős igazgatójával a cég londoni központjában beszélgettünk.

A legalább 20 millió forintjukat, de az esetek többségében ennek a többszörösét profikra bízó honfitársaink összvagyona közel 18 százalékos éves növekedés eredményeként átlépett egy lélektani határt, június végén már 10 ezer milliárd forint fölé került. Ez az összeg közel 60 ezer számlán fial, 5 százalékkal többön, mint egy évvel korábban, ami jelzi, hogy folyamatosan nő azok tábora, akik még a vad infláció közepette is képesek gyarapodni. Egyéb érdekességek is kiderülnek lapunk félévente elkészített friss felméréséből, a Privátbanki Körképből.

Ez is elhangzott a legutóbbi Klasszis Klubban, amely vendége a közgazdász, gazdaságtörténész, a rendszerváltás utáni első kormány, az Antall József vezette kabinet pénzügyi államtitkára, majd tárca nélküli minisztere, az Állami Bankfelügyelet 1992-1994 közötti elnöke volt. Most meg- vagy visszahallgathatja.

A befektetési alapkezelői szakma legfontosabb díjának számító Privátbankár Klasszis 2024 szavazáson az OTP Alapkezelőnél dolgozó Tóth István lett Az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere. Ennek apropóján beszélgettünk vele a kötvénypiaci termékekről, folyamatokról, kilátásokról.

Tizenegy díjat - négy elsőt, három másodikat és négy harmadikat - is elhozott a Privátbankár Alapkezelő Klasszis 2024 szavazáson az OTP Alapkezelő. Ennek apropóján beszélgettünk a cég általános vezérigazgató-helyettesével, Turner Tiborral.

Azzal, hogy megfordult a hazai infláció lassuló trendje, immár második hónapja magasabb az éves fogyasztóiár-index az előző havinál. A 4 százalékos májusi rátánál ugyanis csak nyolc országé volt alacsonyabb az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 41 európai államból. S mivel ennek ellenére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább faragott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatok alapján felállított rangsorban is hátracsúsztunk – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.