Csabai Károly cikkei

Az amerikai elnök a szokásos svájci Világgazdasági Fórumon több, a tényekkel ellentétes és így könnyen megcáfolható kijelentést tett.

A novemberinél jóval alacsonyabb decemberi inflációs adatnak köszönhetően több helyet léptünk előre az európai összevetésben, már karnyújtásnyira került a mezőny első fele. Mivel pedig eközben a Magyar Nemzeti Bank továbbra sem változtatott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatunk a képzeletbeli dobogó alsó fokára ugrott. További érdekes részletek is kiderülnek lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

Tavaly is folytatódott a hazai privátbanki szolgáltatók által kezelt vagyonok és az azokat tartalmazó számlák számának növekedése – derül ki a lapunk által elkészített legfrissebb Privátbanki Körképből. Annak ellenére, hogy az ügyfelek portfólióiban szép számmal és arányban tartott devizaeszközök a forint 2025-ös erősödése miatt leértékelődtek, az összesített állomány újabb rekordot döntött, immár közelíti a 13 ezer milliárd forintot, ami több mint 64 ezer számlán fial.

23 adás, több mint félmilló megtekintés – ez az idén már az ötödik évfolyamába lépett egyórás élő műsorunk mérlege. A korábbi esztendőkhöz hasonlóan ezúttal is nevesebbnél nevesebb vendégeink voltak, köztük egykori miniszterek, jegybankelnökök, tőzsdeelnökök. Itt az ideje, hogy felidézzük a legnagyobb érdeklődésre számot tartó beszélgetéseinket.

Az Európai Bizottság statisztikai hivatalának ma délelőtt nyilvánosságra kerülő adatai szerint a hazai infláció európai uniós összevetésben nagyot javult: az egy hónappal korábbi hárommal szemben már hét tagállamban is nagyobb volt a pénzromlás, mint nálunk. Európa egészét tekintve pedig már kereken tucat ország fogyasztóiár-indexe volt magasabb az adataikat cikkünk megjelenéséig nyilvánosságra hozottak közül – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Viszonylag nagyot csökkent az infláció novemberben.

Ez is következik a péntek reggel közzétett foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokból. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a hazai makrogazdasági elemzők gyorsértékeléséből szemezgettünk.

Szerda délelőtt teszi közzé az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat a 27 uniós tagország októberi éves harmonizált fogyasztóiár-indexeit. Bár Magyarország neve mellett a négy hónapja stagnáló éves inflációs számnál – ha csak egytized százalékponttal is, de – alacsonyabb érték szerepel majd, a Privátbankár Európai Inflációs Körkép friss becslése szerint a szeptemberi rangsorhoz képest még így is egy helyet rontottunk. Így már csak három EU-s államban magasabb az infláció, mint itthon: Lettországban, Észtországban és Romániában.

Lapcsoportunk élő adásában, a Klasszis Klub Live-ban egy nézőnk kérdezett rá a 2009-2010 közötti Bajnai-kormány pénzügyminiszterénél, mit tenne, ha a 2026-os választásokat megnyerné a Magyar Péter vezette fő ellenzéki erő és felkérnék, legyen tagja az új kabinetnek.

A baleset a régió energiaellátásra is negatívan hathat, különösen Szerbia kerülhet nagy bajba – vélik az Erste Befektetési Zrt. elemzői.

Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat ma teszi közzé a szeptemberi inflációs adatokat. A legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körkép előrejelzése szerint jottányival sem sikerült előrelépnünk, a 27 uniós tagország összevetésében ugyanúgy a huszonharmadikak vagyunk, mint egy hónappal korábban. Ami azt jelenti, hogy csak négy EU-s államban magasabb a fogyasztóiár-index, mint nálunk.

A kormányfő a szokásos péntek reggeli közrádiós interjúját ezúttal Kolozsváron adta.

Azzal, hogy nyugati szomszédunknál az éves infláció augusztusban fél százalékponttal lett magasabb a júliusinál, míg nálunk ugyanakkora, már alig magasabb a sógorok fogyasztóiár-indexe a magyarországinál. Apró szépséghiba, hogy a kontinentális összevetésben így sem sikerült előrébb lépnünk, az EU-ban például továbbra is csak négy országban nagyobb a pénzromlás, mint nálunk. A Privátbankár Európai Inflációs Körkép ugyanakkor újdonságként egy nappal az Eurostat hivatalos közlése előtt az uniós harmonizált fogyasztóiár-indexekről felállított rangsort is elkészítette.

Az adataikat cikkünk megjelenéséig közlő 40 európai állam éves inflációs rangsorában ugyanis viszonylag nagyobbat lépett előre Magyarország, miután a júniusihoz képest 0,3 százalékponttal lassuló pénzromlás mellett az eddig előttünk lévők közül többen is az előző havinál gyengébb adattal rukkoltak elő. Ennek ellenére az az első ránézésre furcsaság fordult elő, hogy az egyik leghatékonyabb antiinflációs ellenszerrel, a kamatemeléssel egyetlen kontinentális jegybank sem élt, sőt öten még szigorítottak is. Emellett egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Várható volt, hogy a kiugró állampapír-hozamok lecsengése után szerényebb időszak következik a magyarországi privátbanki szektorban is. A tizenhárom szolgáltató által kezelt összvagyon alig valamivel több mint 4 százalékkal nőtt az idei év első felében, ám így is átlépte a 12 ezer milliárd forintos lélektani határt – derül ki a lapunk által elkészített legfrissebb Privátbanki Körképből. Viszont a kezelt számlák száma ha minimálisan, kevesebb mint egy százalékkal, de csökkent, 64 ezer alá.

Ha a lehető legrövidebb időn belül szeretnénk a tengerhez eljutni, akkor az Adria jöhet szóba, azon belül is az Isztriai-félsziget vagy Szlovénia. A Világjáró ezúttal utóbbit, a Kis-Ausztriaként is emlegetett dél-európai országot választotta, ahol a fürdőzés, napozás mellett azért bőven jut idő egyéb kikapcsolódásra.

Hiába lett májushoz képest magasabb az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 43 európai országból 33-ban – így nálunk is – az éves infláció 2025 hatodik hónapjában, Magyarország helyezése nem változott. Ez azt jelenti, hogy az öreg kontinensen továbbra is a miénk a nyolcadik legmagasabb fogyasztóiár-index, a 27 tagú Európai Unióban pedig csak két országban nagyobb a pénzromlás, Észtországban és Romániában. A visszatekintő reálkamatok összevetésében pedig eggyel még romlott is a helyezésünk – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

A hazai fizetőeszköz hol erősödik, hol gyengül, dél körül az euróval szemben éppen a 401-es szint felett cserélt gazdát. A keddi tűzszünet hírére csak Észak-Amerika és Ázsia nyugodott meg, mindkét kontinens vezető indexei erősödtek, ezzel szemben Európa szenved, nincs egységes irány, s a BUX is gyengélkedik. Az olaj és a gáz újra drágul, s az arany is, igaz, csak enyhébben, míg a kriptopiacon nem egységes a kép.

A Magyar Nemzeti Bank csak 0,8 százalékos GDP-növekedést vár az idén, szemben a kormány 2,5 százalékos prognózisával.

Az árrésstop ellenére az infláció májusban csak tovább nőtt, így nem csoda, ha az európai összehasonlításban sem sikerült előrébb lépnünk, az unióban például továbbra is a miénk a 25. legmagasabb éves fogyasztóiár-index. De a jegybanki alapkamatok, valamint az úgynevezett visszatekintő reálkamatok összevetésében is ugyanott vagyunk, ahol egy hónappal korábban – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

A hazai fizetőeszköz a vártnál rosszabb májusi inflációs adat és az előrejelzettnél magasabb költségvetési hiány dacára az euróval szemben hosszú idő után ismét benézett a 400-as szint alá. Az Amerikából „importált” kedvező nemzetközi hangulatban szerda délhez közeledve pluszban álltak a tőzsdék, kivéve a budapestit, ahol csak az önkéntes árcsökkenést bejelentő Richter tudott erősödni. Az arany jegyzése felfelé tartott, az ezüsté viszont lefelé, de az energia- és a kriptopiacon sem volt egységes az irány.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának kamatdöntése szokás szerint 2 órakor válik ismertté, amely előtt, reggel óta a hazai fizetőeszköz lassan, de biztosan gyengül az euróval szemben. A tőzsdék emelkednek, az olaj és a kriptoeszközök is drágulnak, ezzel szemben a gáz és az arany gyengül. Kedd délhez közeledve így álltak a pénz- és tőkepiacok.

A hazai fizetőeszköz az euróval szemben előbb benézett a 402-es szint alá, utána azonban korrigált. Kedd délhez közeledve a kedvező nemzetközi tőzsdei hangulatban az OTP (és a Magyar Telekom) erősödése tartotta vonal felett a BUX-ot. A nemesfémek és a kriptoeszközök többe kerültek, a vezető olajfajták jegyzései estek, ellenben a gáz drágult.

Bár a hazai éves infláció áprilisban lassult, de nem olyan mértékben, mint amekkorára a március közepétől ketyegő árrésstop alapján következtetni lehetett. Ráadásul közben a többiek sem tétlenkedtek, így európai összehasonlításban egy tapodtat sem jutottunk előrébb, hajszálra ugyanannyi öreg kontinensbéli ország fogyasztóiár-indexe alacsonyabb a miéknél, mint egy hónappal korábban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

A hazai fizetőeszközt az hozta vissza, ami gyengítette: a németországi választási purparlé, amely végül pozitívan zárult. A nemzetközi pénz- és tőkepiacokon vegyes a hangulat. Az európai tőzsdék esnek, szerencsére Budapest kivételével, ahol a BUX-ot csak az OTP húzza vissza. Az olaj és a gáz drágul, a nemesfémek az amerikai-kínai vámtárgyalások pozitív végkimenetelében bízva gyengülnek, ezzel szemben a kriptóknak jó napjuk van.

A hazai fizetőeszköz a gyenge makrogazdasági adatokkal dacolva immár több mint egy hete erőt mutat. De az irányt kereső pénz- és tőkepiacokon a Budapesti Értéktőzsde is virul. A kitermelésemelés hírére az olajárak zuhannak, és a gáz is kevesebbe kerül. A nemesfémeket viszont Trump a Kínával kapcsolatos újabb durcás bejelentése még tovább drágította. Eközben a kriptoeszközök vegyesen mozognak.

A hazai fizetőeszköz jó kezdés után elgyengült. A Trump újabb hajmeresztő kijelentései miatt bizonytalan piaci környezetben a tőzsdék a helyüket keresik, Budapest kivételével, amely szárnyal. Az arany folytatta a rekkorddöntögetést, ezúttal a kriptók is vele tartanak, míg az energiaárak eltérően mozognak: az olaj jegyzései fel, a gázé le.

A márciusi jelentős hazai inflációlassulás megtette a hatását. Szemben februárral, a múlt hónapban már nem Magyarországon volt az Európai Unió 27 tagállama közül a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index, Lengyelországban és Romániában is nagyobb volt a pénzromlás, mint nálunk – derül ki a Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Mivel pedig a Magyar Nemzeti Bank nem változtatott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatok rangsorában is sikerült előrébb lépnünk.

A hazai fizetőeszköz tartotta magát az euróval szemben, míg a dollárhoz képest még picit erősödni is tudott. A borús nemzetközi hangulatban esnek a tőzsdék, a BUX méretes délelőtti bukóját csak a Mol drágulása fékezte. Az energia- és a nemesfémjegyzések felfelé tartanak, ezzel szemben a kriptók rossz sora nem változott.

Mint arról már beszámoltunk, a hazai privátbanki szektor által kezelt vagyon összértéke 2024-ben több mint húsz százalékkal nőtt. Az MBH Bank Private Banking hozta a piaci átlagot, amely eredményeként ügyfélállománya a múlt év végére 1500 milliárd forint fölé került. Bár ezzel stabilan második a cég e piaci szegmensben, Pleschinger Gyula Márk igazgató a számoknál továbbra is a szolgáltatások minőségét, komplexitását tartja az elsődleges versenytényezőnek.

A hazai fizetőeszköz múlt hét második felében kezdődött zuhanása megállt, egy euró a 402-es szint környékén cserél gazdát. A geopolitikai feszültségek és a globálissá terebélyesedő vámháború miatt zuhannak a tőzsdék, Budapesten csak a 4iG nem ingott meg a blue chipek közül. A kriptók is szabadesésben, úgy tűnik, a befektetők aranyba menekülnek – a sárga nemesfém árfolyama újabb történelmi rekordot döntött. Az energiaárak is nőnek, az olajé jobban, a gázé szolidabban.

A Varga Mihály jegybankelnökké válása után megerősödött hazai fizetőeszköz az euróval szemben kedd délhez közeledve a 400-as szint alatt tartózkodott. A remek tőzsdei hangulat nem ragadt át Budapestre, pedig csupán az OTP állt bukóban. Az olajfajták drágulnak, a gáz ára esik, a nemesfémek árfolyama fel-, a kriptoeszközöké lefelé tart.

Az 5,6 százalékos februári éves inflációnknál egész Európában csak négy országban volt magasabb, az Európai Unióban azonban egyben sem – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből. Ez a helyezés az oka annak, hogy miközben az előző felmérésünk óta több jegybank is kamatot csökkenthetett, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) esetében ez fel sem merült. De az emelés sem, aminek következtében a visszatekintő reálkamatok összevetésében is hátrébb kerülünk.

A propagandaminiszter állampapírjainak értéke egy év alatt 435 millió forinttal ugrott meg, míg az építési és közlekedési miniszter 2024-ben 200 milliónyi értékpapírral gazdagodott. A nem is olyan régen még „tőzsdeguru” Gyurcsány Ferenc viszont lenullázta magát. Egyéb érdekességek is kiderülnek a parlamenti képviselők tavalyi évre vonatkozó vagyonnyilatkozataiból.

A hazai fizetőeszköz a hétközepi bizonytalankodás után visszerősödött, az euróval szembeni árfolyama például csütörtökön délelőtt ismét benézett a 400-as szint alá. S a reggeli esőt elűző napsütés a tőzsdék kezdeti borongós hangulatát is derűssé tette. Az olajárak esnek, a gáz jegyzése viszont emelkedőben, miközben az arany fel-, az ezüst lefelé mozog. A kriptóknak viszont egységesen jó napjuk van.

A dollár gyengülését meglovagolva a hazai fizetőeszköz az euróval szemben már a 398-as szint alá is benézett, míg a kiváló nemzetközi tőzsdei hangulatban a legnagyobb hazai bank részvénye közel 3 százalékkal erősödött a szerda délelőtti kereskedésben. Felfelé tartanak a nemesfémek és a kriptoeszközök jegyzései is, ellenben az energiaárak csökkenőben vannak.

A hazai fizetőeszköz az euróval szemben csütörtökön is a 400-as szint alatt maradt, míg a dollárral szemben már a 380-ast ostromolja. A tőzsdék keresik az irányt, amely során Budapest délig jól állja a sarat, alapvetően a Richternek és a Molnak köszönhetően. Az olaj és a gáz drágul, s a kriptoeszközök árfolyama is felfelé tart. A nemesfémek viszont eséssel reagáltak Donald Trump azon bejelentésére, hogy Európára is kivet vámot, méghozzá nem is kis mértékűt, 25 százalékosat.

Ennyien vezettek számlát a tizenhárom magyarországi privátbanki szolgáltatónál – volt olyan família, amely többet is – 2024 végén, s nézhették elégedetten, hogy a kezelt vagyonuk átlagosan több mint 20 százalékkal ért többet, mint egy évvel korábban. Ennek következtében a hazai privátbanki összvagyon értéke már közelebb van a 12 ezer milliárd forinthoz, mint a 11 ezerhez – derül ki a szolgáltatók lapunknak adott válaszai alapján összeállított friss Privátbanki Körképből.

Persze ennek az ellenkezője lett volna furcsa. Varga Mihálynak ugyanis azért kell(ett) távoznia, mert a jegybanktörvény értelmében az MNB elnöke nem lehet egyetlen pártnak sem a tagja.

A kormányfő és hű csúcsminisztere által nemes egyszerűséggel csak földbe döngöltként aposztrofált hazai infláció feltámadt. Két év után ismét nálunk a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index az Európai Unió 27 tagállama közül, de az egész öreg kontinensen is csak négy országé magasabb – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Pedig a pénzromlás fő ellenszerének számító alapkamatunk is kiugróan magasnak számít, s mivel ahhoz idestova már négy hónapja nem nyúlt az MNB, a visszatekintő reálkamatok összevetésében is nagyot csúsztunk vissza.

A hazai fizetőeszköz tartja az utóbbi napokban elért jó formáját, a Trump vámpolitikája keltette bizonytalan piaci környezetben mégse merhet az MNB kamatot vágni. A nemzetközi tőzsdék köhögnek, Budapest viszont kirobbanó erőben, alapvetően a Richternek és az OTP-nek köszönhetően. A nemesfémek és a kriptoeszközök szintén szárnyalnak és az olajfajták is drágulnak. De azért nekünk, energiafogyasztóknak is van jó hír: esik a gáz jegyzése.

Közgazdász végzettségű, magát azonban inkább közgondolkodóként meghatározó vendégünkkel a most valószínűleg a legtöbbünket foglalkoztató aktualitások – mint például, hogy mi várható Donald Trump négyéves második elnöki ciklusától vagy hogy mit tehet Magyar Péter Tisza Pártja, ha megnyeri a 2026-os választásokat? – mentén egy sor kérdést, témát átbeszéltünk. Megtudhattuk, hogy Magyarország hol áll a külföldi és a hazai vállalatok hatékonysága közötti különbségek regionális összevetésében, mi lehet a kiút a gazdasági és politikai válságokba sodródott európai országok számára, vagy hogy van-e ellenszer a kínai Egy út, egy övezet stratégiára. De az adás során az is felvetődött, mi, magyarok miért egy-egy nagy ötlettel akarjuk megoldani a dolgokat? – utalva a mini-Dubaj körüli hercehurcára. S azt is megtudhattuk, mi a közös Orbán Viktorban és a Gyurcsány-kormány pénzügyminiszterében, Draskovics Tiborban. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 69. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.

Arra, hogy az amerikai elnök egyelőre csak a kínai importra vetett ki vámokat (amire nem is késett az ázsiaiak válasza), a mexikói és kanadai javakra nem, a hazai fizetőeszköz tovább erősödött. A tőzsdék viszont lefelé tartanak, Budapesten például valamennyi blue chip mínuszban várta a déli harangszót. Nem úgy a nemesfémek, amelyek kilőttek, az arany új rekordszintre szökkent. Az olaj esik, ellenben a gázárak emelkednek és a kriptoeszközök iránya sem egységes.

A hazai fizetőeszköz tartja az MNB szigorú vezetői üzenetekkel kommentált keddi kamatdöntése utáni erősödését. Az eurót például a 407-es szinthez közel tartja, s ha az EKB tényleg kamatot vág, az csökkentheti az uniós pénz vonzerejét Az enyhén pozitív nemzetközi tőzsdei hangulatból Budapest csütörtök délelőtt nem tudott profitálni, az OTP például stagnált, a Telekom és a Richter esett, csak a Mol mentette meg a mundér becsületét. Az arany-, a gáz- és a kriptóárfolyamok felfelé, az olajjegyzések viszont lefelé tartottak.

A hazai fizetőeszköz az euróval szemben például 408,50 forinton állt dél körül. A tőzsdéken összességében pozitív hangulat uralkodik, az OTP és a Richter is emelkedik, feljebb húzva a BUX-ot, amely elviselte a Mol és a Telekom gyengülését. Az árupiacokon is felfelé tartanak a jegyzések, a nemesfémek, az energiatermékek és a kriptoeszközök egyaránt drágulnak.

A politológus, szociológus, tanár a Klasszis Klub legutóbbi élő adásának volt a vendége. A minapi aktualitás, a több száz hazai iskolának külldött bombariadón túl egyebek mellett körbejártuk, hogy a Tisza Pártnak vagy a Fidesznek lehet érdeke a Magyar Péter által bedobott előrehozott választások. Megpróbáltuk azonosítani, kikből állhat a Tisza szavazóbázisa, hány százalékuk csalódott fideszes, hányan „érkeztek” az óellenzéktől és hányan vannak olyanok, akik eddig bizonytalankodtak. S arról is kikértük vendégünk véleményét, miért pont Magyar lett Orbán fő kihívója, van-e realitása annalk, hogy ő csak az úgynevezett klónja, a „korai Orbán”, a Tisza meg a Fidesz 2.0? A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 68. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.

A dollár gyengülését kihasználva a hazai fizetőeszköz az euróval szemben is erősödött, kedden dél körül a 411,5-ös szint körül cirkált. A budapesti tőzsde viszont bukóban állt, miután valamennyi blue chip olcsóbbodott. Ráadásul az árupiaci termékeknek sincs napjuk, a nemesfémek, az olajfajták és a kriptoeszközök árfolyama is esik, egyedül a gázárak tudtak emelkedni.

A csak a siker hirdetésére képes propagandaminiszter most éppen amiatt, hogy Európa 43 országa közül mindössze nyolcban volt magasabb az éves infláció decemberben, mint Magyarországon. Az Európai Unióban pedig csak kettőben, Lengyelországban és Romániában. Pedig nálunk a hatodik legmagasabb a jegybanki alapkamat, vagyis a meglóduló fogyasztóiár-index elsődleges ellenszere. Ennek tudható be, hogy legalább a visszatekintő reálkamatok összevetésében az élmezőnyben maradtunk – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.