A Tisza Párt egyik legvitatottabb választási ígérete a vagyonadó bevezetése. Ami első ránézésre igazságosnak és maximálisan támogathatónak tűnik, hiszen a vitatható eredetű vagy adóelkerüléssel felhalmozott, alapvetően közpénzből meggazdagodott NER-eseket sápolná meg. Ugyanakkor azok is a vagyonadó hatálya alá eshetnek, akik becsületes munkával, nem kizárólag az elmúlt tizenhat évben gyarapodtak 1 milliárd forint fölé. Merthogy ez lett a küszöb, amely feletti vagyonra 1 százalékos adót kellene fizetni a mostani tervek szerint.
Kármán András pénzügyminiszter a hivatalba lépése után június 5-ét jelölte meg olyan napnak, amíg a vagyonadó (és hozzá kapcsolódóan az egy idő után adómentessé váló bizalmi vagyonkezelés szabályainak megváltoztatásáról szóló) tervezet elkészül. Csakhogy információink szerint a szakmai szervezetekkel – a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületével, illetve a STEP Hungary – Magyarországi Bizalmi Vagyonkezelők és Örökléssel Foglalkozó Szakemberek Egyesületével – való kormányzati konzultáció során kiderült – ahogyan az várható volt –, hogy a kérdés sokrétűbb, bonyolultabb. Persze ezt látja maga Kármán is, hiszen a miniszterjelölti parlamenti meghallgatásán azt mondta, hogy a vagyonadót 2028-tól tervezik bevezetni.
Természetesen lapcsoportunk, a Klasszis Média keddi Klasszis Investment and Wealth Management Summit 2026 című konferenciáján is a fókuszba került a vagyonadó és a bizalmi vagyonkezelés.
Nyitó előadásában Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, kockázatitőke-befektető, az O3 Partners elnöke kiemelte, hogy a vagyonadótól optimista becslés szerint éves szinten 170-180 milliárd forintos bevétele származhat az állami költségvetésnek. (Csak emlékeztetőül: a 2026-os állami költségvetés tervezésekor az Orbán-kormány megközelítőleg 34 ezer milliárd forintos bevétellel számolt, aminek tehát alig fél százaléka lenne a vagyonadó-bevétel).
Európában eddig 12 ország vezette be a vagyonadót, de közülük kilenc már meg is szüntette. Franciaország például azért, mert a hatására a gazdagok külföldre menekítették a tőkéjüket, Németországban pedig alkotmányellenesnek minősítették ezt a sarcot. Jelenleg már csak három országban van vagyonadó: Norvégiában, Spanyolországban és Svájcban.
Oszkó szerint a vagyonadó magyarországi bevezetése több szempontból is aggályos lehet. Az egyik probléma az, hogyha a külföldi tulajdonú cégeknek nem kellene fizetniük, ezzel a hazai tulajdonban lévők versenyhátrányba kerülnének. A másik az, hogy a megsarcolandó vagyonelemek (ingatlan, céges vagyon, műkincs, kriptó) értékelése rendkívül bonyolult és vitatható.
A volt pénzügyminiszter felidézte, hogy a 2009-10 közötti regnálása idején maga is szorgalmazta a vagyonadó bevezetését, de csak egy szűk, jól definiálható vagyonkörre (luxusingatlanok, jachtok után), ám a parlament végül nem adta rá az áldását.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
Most úgy véli, az 1 milliárd forintos küszöb és az általános vagyonadó-megközelítés komoly kockázatokat hordoz – a bevezetés csak számos kivétellel és mentességgel lehet sikeres. Szerinte mentesíteni kellene a vagyonadó alól:
- a tőkepiaci befektetéseket (részvényt, kötvényt)
- a kis- és középvállalkozások (kkv) és a startupok vagyonát
- az aktív termelő vagyont (üzemet, gépet, berendezést)
- a foglalkoztatáshoz kötött vagyont.
A volt pénzügyminiszter ugyanis úgy véli, a vagyonadónak azokat kell sújtania, akik megérdemlik, ott kell terhelni, ahol van értelme – miközben nem szabad visszafogni a növekedést, beruházásokat és a tőkepiacok hatékonyságát.
Oszkó azt is fontosnak tartja, hogy a hitelekkel terhelt vagyon nettó értéken adózzon.
A vagyonadó bevezetése tehát lehetséges és indokolt, de csak pontosan szabályozott kivételekkel és mentességekkel, különben a növekedési veszteség meghaladja a bevételt – összegezte mondandóját a volt pénzügyminiszter.
E témáról beszélgettünk a Klasszis Klub Live-ban is Magyar Csabával, a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetőjével, az Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnökével, valamint az EU Bizottság Jó Adóügyi Kormányzás nevű platformjának tanácsadójával:
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Ursula von der Leyen szerint Oroszország bizalmatlanságot és félelmet igyekszik szítani. 
