Ursula von der Leyen szeptember 16-án megtartotta évértékelő beszédét, amiben az Európai Unió jelenét és jövőbeli kitörési lehetőségeit vizsgálta. Ebbe a sorba illeszkedik, hogy az Európai Bizottság elnöke szívesen látná Kanadát az EU első „társult tagjaként”. Mark Carney kanadai miniszterelnök ugyan nem használta ezt az uniós kontextusban példa nélküli kifejezést, de szintén megerősítette, hogy országa szorosabbra fűzné a kötelékét Európával.
Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
A két politikus megnyilatkozása persze messze nem előzmények nélküli. Sőt, Kanada és az Európai Unió között már 2009-ben elindultak a tárgyalások egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodás (CETA, Comprehensive Economic and Trade Agreement) megkötéséről. Az egyezményt 2016-ban írták alá, és innentől kezdve jelentősen megélénkült a külkereskedelem a két fél között.
„2016-ban még 46,3 milliárd euró értékű volt a termékforgalom az Európai Unió és Kanada között, ami 2025-ben 81,5 milliárd euróra emelkedett. A szolgáltatások esetében is közel duplázódást figyelhetünk meg ebben az időszakban”
– mondta el Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői műsorában.
Azonban az egyezmény teljes körű hatálybalépéséhez még szükség van arra, hogy tíz tagállam, köztük Magyarország nemzeti szinten is ratifikálja a megállapodást.
„Ez elsősorban beruházásvédelmi szempontból lenne fontos, ami élénkítené a Kanadából az Európai Unióba érkező befektetéseket és fordítva”
– tette hozzá kollégánk. Jelenleg egyébként az EU-ban lévő külföldi működőtőke-állomány 3,3 százaléka kötődik kanadai cégekhez és befektetőkhöz. Az első helyen az Egyesült Államok áll 31 százalékos aránnyal, majd az Egyesült Királyság következik 17,5 százalékkal.
A teljes beszélgetést itt hallgathatják vissza. Az Európai Unió és Kanada közötti gazdasági kapcsolatokról 10:10 perctől volt szó, míg az első részben a 35 évre az MKIF Zrt.-nek adott hazai autópálya-koncesszió lehetséges felbontása volt a téma. A műsorvezető M. Szűcs Péter.
