Imre Lőrinc cikkei

A parlamentben hallgatták meg a leendő minisztert.

Sűrű első munkanapja volt a parlamentben Magyarország leendő külügyminiszterének. Orbán Anitának három bizottsági meghallgatáson is részt kellett vennie május 11-én, hétfőn, amelyek közül tudósítónk a Külügyi Bizottság ülésén vett részt. Orbán Anita az új kormány legfontosabb külpolitikai irányairól, az intézmény átalakításáról, Oroszországról, Ukrajnáról, migrációról és az új Európa-politikáról is beszélt.

Maratoni hosszúságú napnak ígérkezett május 9-e. Az új Országgyűlés alakuló ülésén nemcsak a parlamentben, hanem a Kossuth téren is zajlottak az események – és zaljanak is, ki tudja, meddig. A hivatalos program fénypontjának Magyar Péter miniszterelnökké választása és parlamenti beszéde számított.

Áprilisban 2,1 százalékra gyorsult az infláció Magyarországon. Az élelmiszerek 1,5 százalékkal drágultak, ami azzal magyarázható, hogy a bázishatások miatt „eltűnt” a tavaly márciusban, 30 alapvető élelmiszerre bevezetett árrésstop pozitív hatása. A helyzetet viszont bonyolítja, hogy az iráni háború okozta áremelkedés is bekopogott a szolgáltatások kapuján, a másodkörös hatások pedig még súlyosabbak lehetnek. Vagyis az árrésstop megszüntetése kockázatos lépés lehet.

A minimálbéren keresők személyi jövedelemadójának 9 százalékra csökkentése lehet a Tisza Párt első adópolitikai intézkedése. Ugyanakkor a leendő kormány egy kiszámítható adórendszert ígért, amibe nem fér bele, hogy évente többször is módosítsa azt – derült ki a Forvis Mazars 25 országot összehasonlító kiadványának bemutatóján.

Bővül azoknak az országoknak a köre, amelyek korlátozzák a világpiacon egyre értékesebb kritikus nyersanyagaik eladását kereskedelmi partnereik felé. Akár az exportadót emelik, akár a kiviteli engedélyeket szigorítják, a fő cél a központi költségvetés bevételeinek a növelése. Európa és Magyarország különösen aggódva figyelheti ezeket a lépéseket, amik leginkább az akkumulátorgyártáshoz elengedhetetlen kobalt- és mangánexportot érintik.

A hamarosan felálló Tisza-kormány alatt is folytatná az Orbán-rendszer utolsó 1-2 évében felvállalt aktívabb szerepfelfogását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A testület már dolgozik a Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) kiszélesítésével kapcsolatos javaslatain, ami a Tiszának is az egyik fontos ígérete volt a választási kampány során.

A tengerentúlról érkező trendek alakítják a hazai privátbanki piacot, ami kifejezetten erős lábakon áll a kelet-közép-európai régióban. Az egyik legdinamikusabban felfutó terület a családi vagyontervezési szolgáltatás, ami többek között a rendszerváltás idején céget alapító vállalkozók generációváltásával áll összefüggésben. Czalbert László, az MBH Bank Private Banking vezetője a lapunknak adott interjúban arról is beszélt, hogy mekkora vagyon szükséges ahhoz, hogy valaki privátbanki ügyfélnek számítson és hogy mit jelent a rejtett igény a megtakarítóknál.

Rövid távon egy-egy pozitív hír még erősítheti a forint árfolyamát, de az év végére korrekcióra számítanak az MBH Befektetési Bank elemzői. Az ország kockázati megítélése viszont folyamatosan javulhat, ami a hosszú lejáratú kötvényhozamok csökkenésében érhető majd tetten.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.

Az Orbán-kormány 16 éve alatt összességében nem sikerült csökkenteni a Budapest és a vidéki régiók közötti gazdasági különbségeket. 2016 környékén valamelyest szűkült az olló, de a 2020-as évek után visszatértünk a startvonalra, vagy talán még azon is túlra. A Tisza most ismét nekikezdhet a felzárkóztatásnak.

Nem hisz az egyszemélyi irányításban, minél több ember vesz részt a döntéshozatalban, az annál nagyobb valószínűséggel hozza meg a kívánt eredményt. Cégvezetőként a középvállalati státuszból a nagyvállalati kategória felé kormányozta el Magyarország egyik vezető, takarmánygyártással és kereskedelemmel foglalkozó agráripari társaságát, aminek legszimbolikusabb lépése a tőzsdére lépés volt. Horváth Péter, az UBM Csoport vezérigazgatója lapunknak arról is beszélt, hogy az iráni háború miatti energiaárrobbanás hogyan érintette a működésüket, milyen stratégiát követnek gazdasági válságok idején és hogy miért Kazahsztánban látják most az egyik legjobb piaci lehetőséget.

Új, ötéves tervet hirdetett Kína, ami a nagyhatalmi versengés szempontjából az Egyesült Államok számára is jelzésértékű lehet. Ezt mintha Donald Trump is érezné, ugyanis nagy várakozásokkal tekint a kínai elnökkel tartandó pekingi csúcstalálkozója elé. Aminek az időpontja továbbra sem ismert, az Egyesült Államok ugyanis még mindig az iráni háborúval és a károk eltakarításával van elfoglalva.  

Európában csak 3 országban létezik teljes körű vagyonadó, aminek az intézménye az 1990-es években volt igazán népszerű, majd hanyatlani kezdett. A legtöbb esetben ugyanis nem hozta el a kívánt eredményeket, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) sem javasolja a bevezetését. Ha viszont egy állam mégis így dönt, akkor a hamarosan kormányra kerülő Tisza Párt javaslata és határértékei szerint érdemes megtennie.

Hét miniszter kilétét is felfedte Magyar Péter a Tisza Párt első frakcióülését követően. Az már korábban kiderült, hogy Forsthoffer Ágnes lesz az új Országgyűlés elnöke, Bujdosó Andrea pedig a Tisza frakcióvezetői posztját tölti majd be. A Tisza sajtótájékoztatóján jártunk, ahol a Paks II. beruházásról, az állami szerződések felülvizsgálatáról és a leendő miniszterelnök első külföldi útjairól érdeklődtünk.  

Sürget az idő a befagyasztott európai uniós források, különösen a Helyreállítási Alap vagy teljes néven Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) milliárdjainak hazahozatala szempontjából. Nem véletlen, hogy a hétvégén az Európai Bizottság delegációja Budapestre látogatott, hogy a leendő Tisza-kormány képviselőivel tárgyaljon a pénzek feloldásáról – hangzott el a Trend FM hétfői adásában.

A legrosszabb forgatókönyv esetén akár technikai recesszióba is süllyedhet idén a magyar gazdaság. Az iráni háború miatti energiaválság hatásait még nem lehet pontosan megbecsülni, de kínálati és versenyképességi oldalon is újabb problémákat okozhat Európában. Idehaza az ipari termelés már februárban is visszaesett, ami nem jó jel.

Már a vasárnapi országgyűlési választások előtt nagyon sok hazai és nemzetközi elemző elmondta, bárki is alakíthat majd kormányt április 12-e után, a korábbihoz képest egy fegyelmezettebb költségvetési politikát kell folytatnia, hogy Magyarország elkerülhesse a legrosszabb, bóvli-forgatókönyvet. De vajon mennyivel örököl most nehezebb gazdasági helyzetet a Tisza-kormány, mint az elmúlt 16 évben a Fidesz-KDNP?

Bár a Tisza az április 12-i országgyűlési választásokon kétharmados többséget szerzett, a kormányalakításra még heteket kell várni. Az Orbán-kormány leköszön, egy ideig ügyvezető funkciót lát el, miközben május 13-ig rendkívüli jogrend van érvényben.

Munkamorálban nem, csak a gyártási folyamatok automatizálásában vehetik fel a versenyt az európai cégek a kínai iparvállalatokkal – hangzott el a Navigator Investments Befektetői Klubján, ahol a Budapesti Értéktőzsde Xtend kategóriájában jegyzett társaság vezetői bemutatták a frissített, 2028-ig szóló növekedési stratégiájukat. A célok igen nagyratörőek, annak ellenére, hogy a magas működési költségek alatt roskadozó iparág már évek óta gyengén teljesít az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt.

2020, vagyis a koronavírus-járvány óta egyre nagyobb szerepet kapnak az állami garanciaprogramok, kamattámogatások az európai vállalatok hitelezésében: Magyarország Lengyelországgal együtt kiemelkedik a közép- és kelet-európai régióból. Ahol eurót használnak, ott az alacsonyabb piaci kamatok miatt kevésbé jellemző az állami szubvenció.

A vártnál jóval erősebb januári teljesítmény után februárban ismét csalódást keltett a magyar ipar. Ráadásul a közel-keleti háború okozta energiaárrobbanás hatásai még nem is látszódtak meg a visszaesésben. Ha minden jól alakul – és a feltételes mód itt duplán indokolt –, akkor 2026-ban talán véget érhet az ipar három éve tartó vesszőfutása.

Az export kiemelkedően fontos kulcságazatunk, Magyarország 2024-ben a 34. helyen állt a termékkivitelt mérő globális ranglistán – derült ki a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Gazdaságelemzési Központjának konferenciáján. Az exportunk több mint 70 százalékát az Európai Unió államaival bonyolítjuk le, és bár a térségen kívüli országok szerepe is nő, a keleti nyitás politikája mintha nem a várt ütemben hozná az eredményeket.

Elsősorban a közszféra bérei húzták fel a bruttó kereseteket januárban Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rég nem látott adatokat közölt: a bruttó átlagfizetések 26,3 százalékkal 846 600 forintra, míg a nettó bérek 28 százalékkal 585 700 forintra ugrottak az egy évvel korábbihoz képest.

A két legnagyobb hazai bank, az OTP és az MBH részvényeit érintik a legnagyobb változások április 1-jétől, amikor ismét új súlyokkal forog a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb papírjait tömörítő BUX index. A befektetők kettővel több kibocsátó részvényeihez juthatnak majd hozzá, de hiába az új szereplők, az OTP egyeduralmát semmi sem fenyegeti.

Februárban tovább romlott Magyarország külkereskedelmi mérlege, pedig az iráni háború negatív gazdasági hatásai ekkor még nem is nyomták rá a bélyegét a hazai termékforgalom alakulására. Az export ennek ellenére is visszaesett, ami továbbra is gyenge ipari teljesítményt feltételez. Öröm az ürömben, hogy végre feltámadhatott a cégek beruházási kedve.

Súlyosan rányomhatja és részben már rá is nyomta a bélyegét az iráni háború a világgazdasági kilátásokra. A Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) szerint ugyan még rengeteg a bizonytalanság, de máris szertefoszlottak azok az elmúlt év végén látott remények, amelyek egy folyamatosan élénkülő globális gazdaságot vetítettek előre. A GDP-növekedés szinte biztosan alacsonyabb lesz a tavalyinál, az inflációt pedig máris több mint 1 százalékponttal magasabbra várja a szervezet a fejlett országokban, mint a konfliktus kirobbanása előtt.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön 10 napra elhalasztotta az iráni energialétesítmények elleni katonai csapásokat a Teheránnal zajló egyeztetésekre hivatkozva.

Végleg lezárult az elmúlt 5 év konszolidációs folyamata az MBH Banknál, amely során három magyarországi pénzintézet olvadt össze. Eközben az ügyfélállomány jelentősen bővült és már a külföldi terjeszkedés a következő cél – hangzott el az MBH 2025-ös pénzügyi eredményeit bemutató sajtótájékoztatón.

Közzétette az április 12-i választások előtti utolsó, a magyar lakosság és a vállalatok gazdasági hangulatát tükröző felmérését a GKI Gazdaságkutató Zrt. A cég márciusi konjunktúraindexe 0,4 százalékponttal csökkent, azonban a lakossági és az üzleti bizalom ellentétes pályán halad. Ami biztos, hogy hurráoptimizmusról egyik esetben sincs szó.

Bár az állami beruházások még mindig hiányoznak, mégis enyhén emelkedett az építőipari szakemberhiány Magyarországon. Miként a szakipari munkák átlagos díja is feljebb ment. Itt azonban óriási különbségeket látni: több mint 3500 forintos eltérés van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéjének munkabérei között. A szakemberek többsége idén is árat emelne, az iráni háború miatt pedig további drágulás várható.

Jelentősen rontotta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a gazdaságnövekedési és az inflációs előrejelzését is. Az MNB szerint idén 1,7 százalékkal nőhet a GDP, miközben az infláció 3,8 százalék lehet 2026-ban.

Nem okozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely márciusi kamatdöntő ülésén szinten tartotta a 6,25 százalékon álló alapkamatot.

Az európai uniós átlag felett, 6,4 százalékkal nőtt tavaly a hazai személyautó-piac. Ez az új vásárlásokra vonatkozik, de a teljes gépjárműállomány is 2,6 százalékos bővülést tudott felmutatni. Eddig tartottak a jó hírek: a magyarországinál ugyanis csak a romániai autópark átlagéletkora a magasabb, miként az elektromos járművek térnyerése is elmarad az uniós trendektől.

Abban nagy egyetértés van az elemzők körében, hogy a Magyar Nemzeti Bank az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság és a megnövekvő inflációs kockázatok miatt a március 24-i kamatdöntő ülésén változatlan szinten, 6,25 százalékon hagyja az alapkamatot. A nagy kérdés, hogy milyen irányba változik, vagy változik-e egyáltalán a jegybank kommunikációja a Monetáris Tanács döntését követő sajtótájékoztatón – mondta el a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója.

A Hormuzi-szoros blokádja és a közel-keleti háború miatt egy későbbi időpontban rendezik meg az idei év egyik leginkább várt csúcstalálkozóját az amerikai és a kínai elnök között. Donald Trumpnak az elszabaduló energiaárak miatt jelenleg kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy minél hamarabb Pekingbe utazzon. Az amerikai elnök ehelyett lázasan próbál megoldást találni a Hormuzi-válságra, miközben Kína hátradőlve nézi, ahogy az Egyesült Államok egyre jobban beleragad az iráni háborúba.   

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 3,75 pontos nyitás után csökkent csütörtök délelőtt.

Csütörtök hajnalban iráni rakétatámadás érte a katari Ras Laffan energetikai létesítményt. Katar állami energiavállalata is megerősítette, hogy a fő telephelyükön található gázlétesítményeket találták el.

Megtorpant idén januárban a magyarországi munkaerőpiac: a foglalkoztatottak száma csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig nőtt. A gyógyírt a hazai belső munkaerőtartalék és a vendégmunkások mellett egy idehaza még kevésbé elterjedt foglalkoztatási modell, a „gig economy” hozhatja el.

Bár az iráni válság miatt az Egyesült Államok vezetésének most kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy újabb frontot nyisson, a Kuba feletti hatalomátvétel továbbra sem kerül le Donald Trump célkeresztjéről. A karibi ország egyre mélyebb válságba sodródik, az amerikai elnök szankciói az utolsó cseppet jelentették a pohárban. Trumpnak eközben azért is fájhat a feje, mert a Hormuzi-szoros blokádja miatt akár 200 dollárig is kilőhetnek a hordónkénti kőolajárak.

A február 28-a óta tartó iráni háború valódi inflációs lavinát indíthat el a világgazdaságban és Magyarországon is. A járműüzemanyagok áremelkedése csak a jéghegy csúcsa. A szállítmányozás drágulása az élelmiszerektől kezdve az ipari termékeken át az építőipari alapanyagokig emelheti az árakat. Magyarországon az árufuvarozás közel 70 százaléka közúton történik, ezért cikkünkben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az egyébként is évek óta nehéz helyzetben lévő fuvarozói szektornak most milyen extraköltségekkel kell számolnia.

Megcsillant a fény az alagút végén a magyar iparban. A már évek óta mélyrepülésben lévő ágazat termelése idén januárban, a kiigazított adatok szerint csaknem két év után ismét növekedést mutatott. Az egyik legfőbb húzóerőt a folyamatosan felpörgő debreceni BMW-gyár jelentette. Az iráni háború nyomán elszálló energiaárak viszont súlyos kockázatként tornyosulnak a szektor és az európai gazdaság jövője fölé.

Minél fiatalabb valaki, annál fontosabb számára a fenntarthatóság – ezt a már-már közhelyszerű megállapítást sokszor halljuk. Azonban a munkaerőpiacra frissen belépő Z-generáció tagjainak a vállalatoknál hosszú ideje dolgozó felsővezetőkkel kell együttműködniük a zöld átállás érdekében. Hogy ez lehetséges-e, és ha igen, milyen módon, az a Klasszis Fenntarthatóság 2026 kerekasztal-beszélgetésén derült ki.

A közel-keleti háború ismét egy olyan problémát hozhat felszínre, amiről azt gondolhattuk Európában, hogy már nem igazán kell vele foglalkoznunk: ez pedig az infláció. A globális energiaárak emelkedésének másodkörös hatásai az élelmiszerpiacra is lecsaphatnak, ami miatt az Európai Központi Bank akár a kamatemelést is fontolóra veheti a következő ülésén. Eközben a magyar infláció közel tízéves mélypontra süllyedt, de a külső környezetből fakadó kockázatok is megsokasodtak.

Idén már egy 3 milliárd euró értékű eurókötvény- és egy 1,2 milliárd dollár értékű dollárkötvény-kibocsátáson is túl van az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ezzel a 2026-ra tervezett nettó devizafinanszírozási tervének több mint 60 százalékát teljesítette az ÁKK. A magyar államadósság devizaaránya növekszik, ezért is lenne fontos a stabilan tartott forint. A közel-keleti háború viszont közbeszólhat.

A 2024-es ESG törvény hatályba lépésével felállt a magyar vállalkozások zöld átállását segítő ökoszisztéma. Az egyes intézmények már épp elosztották egymás között a feladatköröket, amikor beütött a krach az Európai Unió Omnibus I-es csomagjával. A Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencián jártunk, ahol a hazai cégek lehetőségeiről, ESG-érettségéről és egy új vállalati kategória születéséről volt szó.

Már olvasható a március 10-től hatályba lépett rendelet a Magyar Közlönyben a védett üzemanyagárakkal kapcsolatban.

Magyarországot is elérte a nemzetközi üzemanyagárrobbanás, ezért a kormány védett árat vezetett be mindkét üzemanyagtípus esetében – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a kormány rendkívüli ülését követően. A Független Benzinkutak Szövetsége egészen mást javasolt, szerintük jelenleg még több a nyitott kérdés, mint a válasz. De vajon hogyan kerülhetők el az ellátási problémák?