Imre Lőrinc cikkei

A Pénzügyminisztérium háttérbeszélgetésen ismertette a részleteket.

Már egy hónapja áll a bál Franciaországban, ahol a szeptember 21-én elindult, Párizs környéki diáktüntetések országos méretű demonstrációs hullámba csaptak át. A világsajtót bejárták az utcai megmozdulásokat kísérő erőszakos cselekményekről, üzletek kifosztásáról és középületek felgyújtásáról tanúskodó képek. A regnáló francia elnöknek, Emmanuel Macronnak már csak hat hónapja van hátra az államfői székben, és könnyen lehet, hogy a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltje, Marine Le Pen lesz az utódja. Nagyító alatt ezúttal a francia belpolitikai és gazdasági válság.

A miniszterelnök a parlamentben megtartott napirend előtti felszólalásában ismertette a 2027-es büdzsé fő számait, amit előzetesen „az igazságosság és a fejlődés költségvetésének” nevezett. A lakástámogatási rendszer átalakításáról is hosszasan beszélt. Emellett bejelentette, hogy megtartják a 13. havi nyugdíjat, a 14. havi első részletét kifizetik, és érkezik a nyugdíjasoknak járó SZÉP-kártya.

A Tisza Párt egyik fontos kampányígérete volt a hazai sportfinanszírozási rendszer átalakítása, átláthatóbbá tétele. A Sportért Felelős Államtitkárságnak azonban nemcsak a tao-támogatásokat vagy az Orbán-kormányok alatt GDP-arányosan uniós szinten is kiemelkedő állami költések csatornáit kell felülvizsgálnia, hanem a felépített sportlétesítmények fenntartásáról is gondoskodnia kell.

„Nem zebrákat, hanem a nemzetközi színtéren is sikeres unikornisokat szeretnénk látni” – erről Kapitány István, a kormány gazdasági és energetikai minisztere (hivatalosan akkor még csak jelöltje) beszélt a május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán. Azóta öt hónap telt el, és a háttérben, szakmai szinten hamar elindult a mozgolódás a hazai innovációs ökoszisztéma feltámasztására, megerősítésére. Az egyik legígéretesebb kezdeményezésnek a Restart Hungary tűnik, amely újabb javaslatokkal bombázza a kormányt.

Enyhén visszaesett a VOSZ Barométer a harmadik negyedévben, ami ezúttal is 600 kis- és középvállalkozás (kkv) gazdasági, üzleti helyzetértékelését és várakozásait szondázta. A romlás hátterében leginkább az áll, hogy a kkv-k még nem látják az új kormány pontos gazdaságpolitikai irányainak a meghatározását.

Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu három, A 100 leggazdagabb című kiadványban szereplő milliárdos véleményét kérdezte az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezetről. Nagy Eleket és Scheer Sándort a 100 milliárd forint feletti, Bojár Gábort pedig az 50 milliárd forint feletti kategóriából érte el a portál.

Elkészítette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a magyar gazdaságra vonatkozó részletes értékelését, amiben több reformintézkedést is javasol a kormánynak. Szerintük ezek a lépések a növekedés beindítása, a költségvetési egyensúly megtalálása és az euróövezethez való csatlakozás szempontjából is fontosak lennének. Az IMF legfontosabb megállapításait a kormány már eddig bejelentett intézkedéseivel és ígéreteivel is összevetettük.

Sorozatban a hatodik hónapban bővült az ipar teljesítménye augusztusban Magyarországon éves alapon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 8,7 százalékkal nőtt a szektor kibocsátása, ami a legmagasabb érték ebben a féléves periódusban. Ennél nagyobb növekedésre legutóbb közel négy éve, 2022 szeptemberében volt példa.

Célegyenesbe fordult a 2027-es költségvetési törvényjavaslat kidolgozása, amit legkésőbb október 31-ig kell benyújtania a kabinetnek az Országgyűlés elé. A hétvégi kétnapos, Erdőbényén tartott kormányülésen is központi téma volt a jövő évi büdzsé, ami a nagy nemzetközi hitelminősítők szemében a Tisza-kormány első igazi lakmuszpapírja lehet – erről beszélt Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.

Már lassan meg sem lepődünk azon, hogy sorra teszik közzé a legnagyobb európai autógyártók a profitfigyelmeztetéseiket. A német cégeknél különösen erős ez a hullám, az indokok között pedig rendre előkerül a kínai piacról való kiszorulás, valamint a kínai márkák európai előretörése. Az iparágat övező negatív hangulat a magyar tőzsde autós vállalatát, az AutoWallist is érinti. A cég a következő két évben ezért sem valószínű, hogy osztalékot fizetne a részvényeseinek, de kitart eddigi stratégiája mellett.

Nagyon izgalmas hónapok várnak még ránk az ősszel adózási szempontból. Az év végétől, vagy a jövő év legelejétől hatályba léphet a vagyonadó, ami a legszigorúbb lehet Európában. Emellett a kormány kibővítheti a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), de akár a 9 százalékos társasági adó és a tartós befektetési számlákra (tbsz) vonatkozó szabályok is változhatnak.

A legtöbb mértékadó gazdasági elemzés szerint jövőre lassulni fog a reálbérek emelkedésének üteme a versenyszférában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi Inflációs jelentése szerint az idei, 5,8 százalékos növekedést jövőre, majd azt követően is 3,7 százalékos dinamika követheti.

Nem lassul az az építkezési hullám a Balaton körül, ami az elmúlt tíz évben pörgött csúcsra: újabb, 99 lakásos lakópark-beruházás váltott ki felháborodást a tó jövőjéért aggódó szakmai szervezetek és a civilek oldaláról. Emellett a klímaváltozás következményei is valósággal berúgták az ajtót idén nyáron. A „Meddig bírja a Balaton?” című sajtótájékoztatóról laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu tudósított.

Nem feltétlenül az államtól vagy az európai uniós forrásoktól kell várni a csodát és a tartós gazdasági növekedés beindítását Magyarországon. Ebben a folyamatban legalább ilyen, ha nem fontosabb szerepe lehet annak a 120 ezer milliárd forintnak, ami a magyar háztartásoknál lévő teljes pénzügyi vagyon, és aminek csak az elenyésző részét forgatjuk vissza a gazdaságba.De az Európai Unió egészében sem jobb a helyzet, tekintve, hogy évente 300 milliárd eurót fordít a közösség az Egyesült Államok jólétének finanszírozására.

Bár még gőzerővel zajlik a részletszabályok kialakítása, Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára a GKI 2030 konferencián megerősítette, hogy a kormány kibővíti a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) lehetőségét, illetve a vagyonadót is bevezeti, egymilliárd forintos értékhatár felett. Néhány héten belül indulhat a jogszabálytervezetek társadalmi konzultációja.

A magyar gazdaság minden húzóágazata növekedhet a 2030-ig tartó kormányzati ciklus végéig, azonban egyik sem kiemelkedő mértékben – hangzott el a GKI 2030 konferencián. A gazdaságkutató hosszabb távon 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít, ami alacsonyabb a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára által elmondott célkitűzésnél. A beruházások hosszú évek után – nagyrészt az európai uniós forrásoknak köszönhetően – jövőre már érdemben hozzájárulhatnak a növekedéshez, a reálbéremelkedés üteme viszont csökkenhet.

„Modellváltásra van szükség a magyar gazdaságban” – jelentette ki Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára a GKI 2030 konferencián. Ennek központjában a kis- és középvállalkozások, a kutatásfejlesztési ráfordítások növelése és a tudásalapú gazdaság megteremtése állnak. Porcher Áron a Fidesz egyik korábbi kampányígéretét is átfazonírozta, valamint öt pontban tett konkrét vállalásokat a hazai makrogazdasági mutatókra.

Szokatlan módon napirend előtt kért szót a parlamentben Baka András köztársasági elnök, aki elmondta, hogy miért Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek az augusztus 25-i hatállyal távozott Nagy Gábor Bálint helyére. Az államfő arra is kitért, hogy mélyponton van az ügyészség társadalmi megítélése Magyarországon, valamint arra, hogy miért nem emelt vétót az Alkotmánybíróság új tagjainak megválasztásának folyamatában.

Az Európai Unió és Kanada között már tíz éve aláírtak egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodást, amit azonban nemzeti szinten több tagállam, köztük Magyarország sem ratifikált még. Nekik külön is szólhatott Ursula von der Leyen üzenete, amit az Európai Bizottság elnöke a múlt heti évértékelőjében fogalmazott meg, és amiben Kanadát, mint az EU első lehetséges „társult tagját” hozta szóba – erről beszélt Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.

Bár a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés, a járművek, illetve a számítógépek, elektronikai termékek gyártása bőven a vonal felett tartotta a magyar ipar teljesítményét júliusban. Az élelmiszeripar kilátásait a nyári aszály súlyosbítja, míg az akkumulátorgyártás berobbanására még mindig hiába várunk.

Azonnal reagáltak a külföldi webáruházak vásárlói az Európai Unió július 1-jétől szigorodó vámszabályaira, ami leginkább a Kínából rendelt, kis értékű árukat érintette hátrányosan. Bár azt nem lehet kijelenteni, hogy a Temu elveszítette volna az egyértelmű árelőnyét a 3 eurós pluszköltség miatt, de azt sem, hogy az EU-nak nem jöttek be a számításai. A harmadik országbeli szereplőknek ugyanis sürgősen fejleszteniük kell az Európán belüli szállítási kapacitásaikat, ha tényleg nem akarnak bajba kerülni.

Akár a hordónkénti 120 dolláros szintet is meghaladhatja az északi-tengeri Brent típusú kőolaj ára a Goldman Sachs előrejelzése szerint. Az energiapiaci sokk egyik fő előidézője, Donald Trump is elismerte, hogy nagy valószínűséggel a novemberi, amerikai félidős választásokig a mostani, nagyon magas árszintekkel kell együtt élnünk. De nemcsak a nyersolaj, hanem a finomított termékek, főként a dízel piacán is óriási a nyomás, ami Magyarországon is lecsapódik. Olyannyira, hogy Magyar Péter bejelentette, a kormány az év végéig 20 ezer forinttal támogat minden, 150 lóerő alatti teljesítményű dízelautót vezető magyar állampolgárt.

Futótűzként terjedt el a sajtóban a hét elején, hogy a német tulajdonú WKW Group úgy döntött, az év végén bezárja győri üzemét, és jogutód nélkül megszünteti az autóipari alkatrészeket és díszítőelemeket gyártó WKW Hungaria Kft.-t. Ezzel több száz munkavállaló jövője vált bizonytalanná Győrben. Az önkormányzat és a Vasas Szakszervezet azonnali segítséget ígért, a jövőben viszont az államnak is fontos teendői lehetnek egy mostanihoz hasonló, csoportos létszámleépítés esetén.

Éppen ma negyedszázada, 2001. szeptember 11-én rázta meg az Egyesült Államokat és a világot az al-Káida New York-i terrortámadása, ami mélyreható változásokat indított el, egyfajta szimbolikus történelmi korszakhatárt kijelölve. Új alapokra helyeződött a biztonságról alkotott képünk, az amerikaiak elindították a terrorizmus elleni globális háborút, ami áttételesen még Kína felemelkedéséhez is hozzájárulhatott. Az afganisztáni és főleg az iraki beavatkozást ugyanakkor számos kritika is érte, megítélésük vitatott. Feledy Botondot, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatóját és Magyarics Tamás történészt kérdeztük 9/11-ről és annak következményeiről.

Magyarországnak nem egyszerűen több exportra, hanem több saját piacot építő és birtokló magyar vállalatra van szüksége – ez az egyik fő megállapítása a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által kidolgozott javaslatcsomagnak, amely Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter asztaláig is eljuthat. A szövetség szerint a magyar gazdaság korábban évtizedekig sikeresen működő modelljei mára teljesen kifulladtak, így új utakat kell találni a GDP felpörgetéséhez.

Sorra dőltek meg a melegrekordok idén nyáron Magyarországon, miközben a szárazság is soha nem látott méreteket öltött. Hőhullámok, többlethalálozás, energiakrízis – a rossz hír, hogy a klímakutatók szerint az előttünk álló néhány évtizedben még szinte biztosan a globális átlaghőmérséklet emelkedésére kell számítani. Hazánk az éghajlati viszonyait tekintve egyre inkább Spanyolország középső vagy Görögország északi részéhez hasonlít.

Végleg maga mögött hagyta a három és fél évig tartó stagnálás időszakát a magyar gazdaság, ettől függetlenül nem lehet felhőtlen az öröm a második negyedéves adatok láttán. A beruházások összeomlottak, a mezőgazdaságot pedig a történelmi aszály vetette vissza. A mérleg másik serpenyőjében viszont nagyon rég nem látott szárnyalást mutatott be az ipar.

A Fidesz által tervezett költségvetésnek a töredékéből rendezi meg az augusztus 20-i ünnepségsorozatot és az esti tűzijátékot a Tisza-kormány. Érdekesség, hogy 2010-es hatalomra kerülésekor a Fidesz is egy jelentősen karcsúsított büdzséből oldotta meg ezt a feladatot, de a költségek a következő évben már duplázódtak. A 2020-as évektől pedig nagyon elszaladt a ló.

A kormány több, jelentős helyi tiltakozást kiváltó beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszát visszavonja – jelentette be a héten Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A tárcavezető korábban azt is jelezte, hogy módosítják az építészeti törvényt abból a célból, hogy a kiemelt beruházások esetében se kerülhessenek háttérbe a településfejlesztési, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok.

Jelentősen átírná a játékszabályokat a hazai befektetési piacon az euró bevezetése, amiből akár a kockázatosabb eszközök, így a részvények is profitálhatnak – mondta el a lapunknak adott interjúban az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője. A befektetési bank friss kutatása szerint jelenleg a magyar felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, azonban a 8 millió forint alatti félretett tőkével rendelkezők több mint 75 százaléka még mindig készpénzben vagy folyószámlán tartja a pénzét. A 2022 utáni inflációs sokk mély nyomot hagyott a magyar befektetőkben, és bár a hatás kettős, mégis inkább a pozitívumok vannak túlsúlyban – tette hozzá Vince Péter.

Akár a Paks 2 beruházás sorsát is megpecsételheti a kormány energiafejlesztési programja, aminek egyik központi eleme a magyarországi elektromostároló-kapacitások megháromszorozása 2030-ra. Jelenleg ugyanis az ipari akkumulátorok hiánya jelenti az egyik legfontosabb akadályát annak, hogy a megújulóenergia-források által megtermelt villamos energia még Paks részleges kiesése esetén is stabil hálózatot biztosítson a lakosságnak és a vállalatoknak anélkül, hogy a súlyos milliárdokba kerülő importra kelljen támaszkodnia a hazai ellátásnak. 

Több, még az Orbán-rendszerhez köthető adóelkerülési kiskaput zár be a Tisza-kormány a július végén a parlament által is elfogadott adócsomaggal. A változtatások a bizalmi vagyonkezelést, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és a műemléki védettségű ingatlanokkal kapcsolatos közteherviselést érintik.

Már több mint 4 éve húzódik Magyarország egyik legnagyobb és legrégebbi, hazai tulajdonban lévő téglagyárának a vesszőfutása. A Mályi Tégla Kft. az orosz-ukrán háborúval járó energiaválság miatt vált teljesen fizetésképtelenné, majd került felszámolási eljárás alá. Évekig úgy tűnt, hogy az állam mentőövet dobhat a cégnek, de most egy új tulajdonos érkezhet, akinek a tervei között nem szerepel a téglagyártási tevékenység folytatása.

Több adónem is megszűnik Magyarországon, amelyek a települések bevételeit, a nagy ipari szennyezőket, valamint a bevándorlást érintik. Ezeket egytől egyig az Orbán-kormányok alatt vezették be őket. Egyszerűbb lesz harmadik országból betelepülni? Jobban járnak a szén-dioxid-kibocsátásért felelős cégek? Adószakértőt kérdeztünk a várható hatásokról.

Szombaton 10 órakor kezdődik a Tisza Párt frakcióülése, amelyen három államfőjelölt közül választják ki azt az egy személyt, akit utána a parlament szavazhat meg köztársasági elnöknek – árulta el Magyar Péter miniszterelnök a pénteki kormányzati tájékoztatón.

A Paksi Atomerőmű teljesítményének jelentős csökkentése és a vállalatok termelésének visszafogása biztosan meglátszik majd a júliusi, de leginkább az augusztusi ipari adatokban. Ősszel viszont pótolhatják a cégek az ebben az időszakban keletkezett kieséseket.

A jövőben az egymást érő energiaválságok és a fokozódó szárazság is hatással lehet a Magyarországra érkező külföldi nagyberuházásokkal kapcsolatos döntésekre. Hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a feldolgozóipari gyárakat milyen vízellátottságú régiókba telepítik – erről is beszélt Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.

Az új kormányzati struktúra felállása, a kevésbé költekező fiskális politika és a nagy állami beruházások felülvizsgálata is hozzájárulhattak ahhoz, hogy az idei második negyedévben lassult a magyar gazdaság növekedési üteme az év első három hónapjához képest.

Még mindig vannak olyan kórházak Magyarországon, ahol 2012 óta 550 forintból oldják meg egy beteg négy étkezésből álló napi élelmezését. Ezen sürgősen változtatni kellene – erről beszélt Czirbesz Gergely, a Gasztvitál csoport stratégiai igazgatója a laptársunknak, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfornak adott interjúban. Majd kitért azokra a lépésekre, amiket a Tisza-kormány megtehetne a közétkeztetés javítása érdekében.

A következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai beszédtémája vélhetően az lesz, hogyan lehet sikeresen, a gazdasági felzárkózást is segítő módon bevezetni az eurót Magyarországon. A Privátbankárnak nyilatkozó elemző szerint a közös európai pénznem legnagyobb előnye az árfolyamkockázat eltűnése, legnagyobb hátránya pedig az önálló monetáris politika feladása. Annak is utánajártunk, hogy okoz-e többletinflációt az átállás az euróra, mennyi ideig maradna forgalomban a forint az euró mellett, és milyen tanulságos példákat láthatunk a környező országokban.

Igazán markánsan a 2020-as évektől látszódik a távol-keleti nagyberuházók szerepének felértékelődése a magyar gazdaságban. Tavaly Kína és Szingapúr hozta a legnagyobb volumenű befektetéseket hazánkba, az ázsiai tőke különösen a feldolgozóiparban lett meghatározó. Nagy kérdés, hogy a Tisza-kormány alatt változhat-e ez a felállás.

Magyarország és az Európai Unió viszonyában egyértelműen pozitív fordulat történt a Tisza-kormány beiktatása óta, a piacgazdaság helyreállításában azonban még bőven vannak tennivalók és nem is biztos, hogy megszületett róla a végleges döntés – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) kerekasztal-beszélgetésén, amit „Gazdaságpolitikai kihívások – EU-perspektívában” címmel rendeztek meg. Miként az is, hogy a feloldott európai uniós források esélyt és nem garanciát jelentenek a magyar gazdaság számára, az euró bevezetése pedig nem lehet önmagáért való cél.

Túlburjánzott, alacsony hatékonysággal működő intézmények, hiányzó felelősségi körök és a korrupció melegágya: hiába módosított a kormány a hazai közbeszerzési törvényen, a háttérrendszer reformja nélkül félő, hogy az évente 4-5 ezermilliárd forintot megmozgató piac alapjaiban nem fog megváltozni.

Varga Mihály két fő okkal indokolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának júliusi, 25 bázispontos kamatcsökkentését, amivel az irányadó ráta több mint 4 éves mélypontra, 5,75 százalékra süllyedt. A döntés egyhangú volt, a közel-keleti háború kiéleződése ellenére sem volt olyan tanácstag, aki kamattartásra szavazott volna.

A költségvetési szabályok megsértése miatt már két éve van folyamatban túlzottdeficit-eljárás a magyar kormánnyal szemben, habár ennek a megszüntetése alapkövetelmény lenne az euró bevezetéséhez. A számok alapján egyelőre ez inkább csak vágyálomnak tűnik, de jó hír, hogy az Európai Bizottság inkább a tendenciára kíváncsi.

A vállalkozók nagyon bíznak az új kormányzatban, de már szeretnék látni a konkrét gazdaságpolitikai lépéseket. Az üzleti bizalom a VOSZ Barométer több mint 3 éves történetében sosem volt ennyire magasan, ez azonban még nem csapódik le a beruházási aktivitás ugrásszerű növekedésében.

Ha a napokban megnyílna a Hormuzi-szoros (amire a friss fejlemények tükrében vajmi kevés esély van), akkor is csak jövő márciusban térhetne vissza a forgalom a február 28-án kitört iráni-izraeli-amerikai háború előtti szinthez – erről ír a Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusi gazdasági előrejelzésében. A világ nagy erőközpontjai lassuló GDP-növekedéssel és emelkedő inflációval számolhatnak, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon optimistának tűnik a globális trendekhez képest. Nagy kérdés, hogy a kiújult közel-keleti konfliktus befolyásolja-e a június végén Varga Mihály által meghirdetett „mini kamatcsökkentési ciklust”.