Imre Lőrinc cikkei

A Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetése alaposan körüljárta a témát.

Kevesebb pénzt irányoz elő a Tisza-kormány a jövő évi költségvetésből gazdaságfejlesztésre, mint az Orbán-kormány tette az utolsó évében. 2026-ban közel 5050 milliárd forintot szánt az április 12-én leváltott kabinet erre a célra, míg Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a jövő évi büdzsé kapcsán mintegy 4000 milliárd forintról beszélt. Bár a magyar állami hozzájárulás mértéke az elmúlt években folyamatosan emelkedett, a három évig csak stagnáló GDP mégsem azt mutatja, hogy jól hasznosultak volna ezek a források.

Miután a Tisza-kormány kipipálta a házi feladatait a hosszú távú gazdasági és költségvetési pálya kijelölésével kapcsolatban, a befektetői figyelem ismét a globális folyamatokra irányulhat a magyar eszközök viszonylatában is. Az amerikai félidős választás hosszabb távon két nagyon fontos kérdést vet fel a piacokon: mi lesz az egyre inkább a túlkapás jeleit mutató mesterségesintelligencia-lázzal, valamint a hosszú lejáratú állampapírhozamok alakulásával? Ezek a forint és a magyar konvergenciapálya szempontjából sem lényegtelen dilemmák.

Jelentősen átalakul a magyarországi sportfinanszírozás, miután megszűnik a 2011-ben létrejött tao-rendszer, amely alapján a nyereségesen működő vállalatok hat látvány-csapatsportág számára közvetlenül ajánlhatták fel a társasági adójuk (akár nagyon jelentős) százalékát. Az viszont továbbra is fontos kérdés, hogy hosszabb távon az elmúlt 16 évben felépült látványberuházások, stadionok fenntartását és üzemeltetését hogyan lehet még inkább a piaci működés irányába terelni, ezzel is levéve a terheket a költségvetésről.

Újabb két helyet rontott Magyarország a StartupBlink által 2017 óta összeállított globális startup-listán, amely azt méri fel, hogy az egyes országokban mennyire támogató a környezet a startupok, az innovatív technológiai vállalkozások számára. A koronavírus-járvány óta tart a lecsúszás, és bár szakmai javaslatokból tele a padlás, nagy kérdés, hogy sikerül-e megfordítani a trendet.

Bár a kormány 2027-es költségvetési terveinek elemzésekor nem az első helyen bukkan fel, feltűnő, hogy két nagy, az elmúlt években, sőt évtizedekben elhanyagolt alágazat, az oktatás és az egészségügy területén is kiemelt szerepet kap a közétkeztetés problémája. Ez nem is meglepő, hiszen például az állami egészségügyben vannak olyan kórházak, amelyekben 660 forintból hozzák ki egy fekvőbeteg napi négy étkezését.

Jövőre 677 milliárd forintot fordít a kormány béremelésekre, amelyek mintegy 603 ezer közszolgálati dolgozót érintenek – derül ki a 2027-es költségvetési tervekből (bizonyosságot néhány óra múlva, a büdzsé parlamenti benyújtásakor kaphatunk). Főleg a rendvédelmi dolgozók köréből lehetett több kritikát hallani a 15 százalékos emelés mértékével kapcsolatban. Azonban miért ne lehetne egy kiszámíthatóbb, a reálbérek vásárlóerejét is jobban megőrző rendszert kialakítani?

Szerdán tette közzé a Pénzügyminisztérium a 2027–2030-as középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programját. Kármán András már a jövő évi büdzsétervezet bemutatásakor úgy fogalmazott, hogy „fejnehéz” költségvetési kiigazítást hajtanak végre, ami azt jelenti, hogy 2027-ben valósulhat meg a legnagyobb mértékű hiánycsökkentés: az idei, várhatóan 7,5 százalékos eredményszemléletű, GDP-arányos államháztartási hiány 4,9 százalékra mérséklődhet.

Bár az egy hónappal korábbi zuhanáshoz képest kisebb mértékben, de szeptemberben is visszaesett a belföldi és a külföldi turisták, illetve az általuk eltöltött vendégéjszakák száma Magyarországon. Az év első kilenc hónapjának adatai alapján egyre biztosabbnak tűnik, hogy az ágazat közel sem fogja tudni megismételni a 2025-ös teljesítményét.

Átmenetileg lassulhat a kínai autók térnyerése Európában az Európai Unió és a Kína között létrejött megállapodás hatására, de hosszabb távon egyes becslések szerint 30 százalékos részarányt is kihasíthatnak a távol-keleti márkák a kontinens járműpiacán. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Prémium Kategóriájában jegyzett AutoWallist is kihívás elé állítja a mostani helyzet, a következő egy-két évben ezért vélhetően az üzletfejlesztésre és nem az új felvásárlásokra helyezi a hangsúlyt. Bár az autóipari cégek megsínylik ezt az időszakot, a vásárlók győztesen jöhetnek ki belőle. Interjú Ormosy Gáborral, az AutoWallis vezérigazgatójával.

Az állam és Budapest közös közlekedésszervező cégének felállításáról is dönthetnek a képviselők a Fővárosi Közgyűlés október 30-i ülésén. Az egy hét múlva, pénteken esedékes közgyűlés előterjesztéseiről Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója számolt be.

Fél évvel az április 12-i országgyűlési választások után bemutatta októberi konjunktúra-kutatását a GKI Gazdaságkutató Zrt. A lakosság fogyasztói és a vállalatok üzleti bizalmát is felmérték, amire ugyan a 2027-es költségvetés bejelentései még nem hatottak (az adatfelvétel október 14-én zárult), de a háttérben már érdekes folyamatok játszódnak le. A lakosság körében elindult a választásokhoz köthető optimizmus enyhe korrekciója, a vállalatoknál pedig az ipar vette át a legderűlátóbb ágazat szerepét.

A magyar kis- és középvállalkozások kétharmada támogatja az euró bevezetését, ami az elmúlt bő húsz év legfontosabb változását jelentheti majd a magyar gazdaságban. A cégek többsége 2032-re teszi a belépést, ami távolinak tűnhet, de a sikeres átállás érdekében már most érdemes elkezdeni a felkészülést – hangzott el a UniCredit Bank sajtóeseményén. Ezen a hazai kkv-k magyar euróval kapcsolatos várakozásairól és félelmeiről készült kutatást mutatták be.

Háttérbeszélgetést tartott a Pénzügyminisztérium a 2027-es költségvetési tervezet legfontosabb számairól. Kármán András elárulta, hogy „fejnehéz” kiigazítást terveznek, 2030-ra pedig teljesíteni fogják az euró bevezetéséhez is szükséges maastrichti kritériumokat. A cégek társaságiadó-változásáról, a lakás- és családtámogatási program átalakításáról, „igazságosabbá tételéről” is fontos információkat osztott meg a tárcavezető.

Már egy hónapja áll a bál Franciaországban, ahol a szeptember 21-én elindult, Párizs környéki diáktüntetések országos méretű demonstrációs hullámba csaptak át. A világsajtót bejárták az utcai megmozdulásokat kísérő erőszakos cselekményekről, üzletek kifosztásáról és középületek felgyújtásáról tanúskodó képek. A regnáló francia elnöknek, Emmanuel Macronnak már csak hat hónapja van hátra az államfői székben, és könnyen lehet, hogy a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltje, Marine Le Pen lesz az utódja. Nagyító alatt ezúttal a francia belpolitikai és gazdasági válság.

A miniszterelnök a parlamentben megtartott napirend előtti felszólalásában ismertette a 2027-es büdzsé fő számait, amit előzetesen „az igazságosság és a fejlődés költségvetésének” nevezett. A lakástámogatási rendszer átalakításáról is hosszasan beszélt. Emellett bejelentette, hogy megtartják a 13. havi nyugdíjat, a 14. havi első részletét kifizetik, és érkezik a nyugdíjasoknak járó SZÉP-kártya.

A Tisza Párt egyik fontos kampányígérete volt a hazai sportfinanszírozási rendszer átalakítása, átláthatóbbá tétele. A Sportért Felelős Államtitkárságnak azonban nemcsak a tao-támogatásokat vagy az Orbán-kormányok alatt GDP-arányosan uniós szinten is kiemelkedő állami költések csatornáit kell felülvizsgálnia, hanem a felépített sportlétesítmények fenntartásáról is gondoskodnia kell.

„Nem zebrákat, hanem a nemzetközi színtéren is sikeres unikornisokat szeretnénk látni” – erről Kapitány István, a kormány gazdasági és energetikai minisztere (hivatalosan akkor még csak jelöltje) beszélt a május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán. Azóta öt hónap telt el, és a háttérben, szakmai szinten hamar elindult a mozgolódás a hazai innovációs ökoszisztéma feltámasztására, megerősítésére. Az egyik legígéretesebb kezdeményezésnek a Restart Hungary tűnik, amely újabb javaslatokkal bombázza a kormányt.

Enyhén visszaesett a VOSZ Barométer a harmadik negyedévben, ami ezúttal is 600 kis- és középvállalkozás (kkv) gazdasági, üzleti helyzetértékelését és várakozásait szondázta. A romlás hátterében leginkább az áll, hogy a kkv-k még nem látják az új kormány pontos gazdaságpolitikai irányainak a meghatározását.

Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu három, A 100 leggazdagabb című kiadványban szereplő milliárdos véleményét kérdezte az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezetről. Nagy Eleket és Scheer Sándort a 100 milliárd forint feletti, Bojár Gábort pedig az 50 milliárd forint feletti kategóriából érte el a portál.

Elkészítette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a magyar gazdaságra vonatkozó részletes értékelését, amiben több reformintézkedést is javasol a kormánynak. Szerintük ezek a lépések a növekedés beindítása, a költségvetési egyensúly megtalálása és az euróövezethez való csatlakozás szempontjából is fontosak lennének. Az IMF legfontosabb megállapításait a kormány már eddig bejelentett intézkedéseivel és ígéreteivel is összevetettük.

Sorozatban a hatodik hónapban bővült az ipar teljesítménye augusztusban Magyarországon éves alapon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 8,7 százalékkal nőtt a szektor kibocsátása, ami a legmagasabb érték ebben a féléves periódusban. Ennél nagyobb növekedésre legutóbb közel négy éve, 2022 szeptemberében volt példa.

Célegyenesbe fordult a 2027-es költségvetési törvényjavaslat kidolgozása, amit legkésőbb október 31-ig kell benyújtania a kabinetnek az Országgyűlés elé. A hétvégi kétnapos, Erdőbényén tartott kormányülésen is központi téma volt a jövő évi büdzsé, ami a nagy nemzetközi hitelminősítők szemében a Tisza-kormány első igazi lakmuszpapírja lehet – erről beszélt Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.

Már lassan meg sem lepődünk azon, hogy sorra teszik közzé a legnagyobb európai autógyártók a profitfigyelmeztetéseiket. A német cégeknél különösen erős ez a hullám, az indokok között pedig rendre előkerül a kínai piacról való kiszorulás, valamint a kínai márkák európai előretörése. Az iparágat övező negatív hangulat a magyar tőzsde autós vállalatát, az AutoWallist is érinti. A cég a következő két évben ezért sem valószínű, hogy osztalékot fizetne a részvényeseinek, de kitart eddigi stratégiája mellett.

Nagyon izgalmas hónapok várnak még ránk az ősszel adózási szempontból. Az év végétől, vagy a jövő év legelejétől hatályba léphet a vagyonadó, ami a legszigorúbb lehet Európában. Emellett a kormány kibővítheti a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), de akár a 9 százalékos társasági adó és a tartós befektetési számlákra (tbsz) vonatkozó szabályok is változhatnak.

A legtöbb mértékadó gazdasági elemzés szerint jövőre lassulni fog a reálbérek emelkedésének üteme a versenyszférában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi Inflációs jelentése szerint az idei, 5,8 százalékos növekedést jövőre, majd azt követően is 3,7 százalékos dinamika követheti.

Nem lassul az az építkezési hullám a Balaton körül, ami az elmúlt tíz évben pörgött csúcsra: újabb, 99 lakásos lakópark-beruházás váltott ki felháborodást a tó jövőjéért aggódó szakmai szervezetek és a civilek oldaláról. Emellett a klímaváltozás következményei is valósággal berúgták az ajtót idén nyáron. A „Meddig bírja a Balaton?” című sajtótájékoztatóról laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu tudósított.

Nem feltétlenül az államtól vagy az európai uniós forrásoktól kell várni a csodát és a tartós gazdasági növekedés beindítását Magyarországon. Ebben a folyamatban legalább ilyen, ha nem fontosabb szerepe lehet annak a 120 ezer milliárd forintnak, ami a magyar háztartásoknál lévő teljes pénzügyi vagyon, és aminek csak az elenyésző részét forgatjuk vissza a gazdaságba.De az Európai Unió egészében sem jobb a helyzet, tekintve, hogy évente 300 milliárd eurót fordít a közösség az Egyesült Államok jólétének finanszírozására.

Bár még gőzerővel zajlik a részletszabályok kialakítása, Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára a GKI 2030 konferencián megerősítette, hogy a kormány kibővíti a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) lehetőségét, illetve a vagyonadót is bevezeti, egymilliárd forintos értékhatár felett. Néhány héten belül indulhat a jogszabálytervezetek társadalmi konzultációja.

A magyar gazdaság minden húzóágazata növekedhet a 2030-ig tartó kormányzati ciklus végéig, azonban egyik sem kiemelkedő mértékben – hangzott el a GKI 2030 konferencián. A gazdaságkutató hosszabb távon 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít, ami alacsonyabb a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára által elmondott célkitűzésnél. A beruházások hosszú évek után – nagyrészt az európai uniós forrásoknak köszönhetően – jövőre már érdemben hozzájárulhatnak a növekedéshez, a reálbéremelkedés üteme viszont csökkenhet.

„Modellváltásra van szükség a magyar gazdaságban” – jelentette ki Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára a GKI 2030 konferencián. Ennek központjában a kis- és középvállalkozások, a kutatásfejlesztési ráfordítások növelése és a tudásalapú gazdaság megteremtése állnak. Porcher Áron a Fidesz egyik korábbi kampányígéretét is átfazonírozta, valamint öt pontban tett konkrét vállalásokat a hazai makrogazdasági mutatókra.

Szokatlan módon napirend előtt kért szót a parlamentben Baka András köztársasági elnök, aki elmondta, hogy miért Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek az augusztus 25-i hatállyal távozott Nagy Gábor Bálint helyére. Az államfő arra is kitért, hogy mélyponton van az ügyészség társadalmi megítélése Magyarországon, valamint arra, hogy miért nem emelt vétót az Alkotmánybíróság új tagjainak megválasztásának folyamatában.

Az Európai Unió és Kanada között már tíz éve aláírtak egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodást, amit azonban nemzeti szinten több tagállam, köztük Magyarország sem ratifikált még. Nekik külön is szólhatott Ursula von der Leyen üzenete, amit az Európai Bizottság elnöke a múlt heti évértékelőjében fogalmazott meg, és amiben Kanadát, mint az EU első lehetséges „társult tagját” hozta szóba – erről beszélt Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.

Bár a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés, a járművek, illetve a számítógépek, elektronikai termékek gyártása bőven a vonal felett tartotta a magyar ipar teljesítményét júliusban. Az élelmiszeripar kilátásait a nyári aszály súlyosbítja, míg az akkumulátorgyártás berobbanására még mindig hiába várunk.

Azonnal reagáltak a külföldi webáruházak vásárlói az Európai Unió július 1-jétől szigorodó vámszabályaira, ami leginkább a Kínából rendelt, kis értékű árukat érintette hátrányosan. Bár azt nem lehet kijelenteni, hogy a Temu elveszítette volna az egyértelmű árelőnyét a 3 eurós pluszköltség miatt, de azt sem, hogy az EU-nak nem jöttek be a számításai. A harmadik országbeli szereplőknek ugyanis sürgősen fejleszteniük kell az Európán belüli szállítási kapacitásaikat, ha tényleg nem akarnak bajba kerülni.

Akár a hordónkénti 120 dolláros szintet is meghaladhatja az északi-tengeri Brent típusú kőolaj ára a Goldman Sachs előrejelzése szerint. Az energiapiaci sokk egyik fő előidézője, Donald Trump is elismerte, hogy nagy valószínűséggel a novemberi, amerikai félidős választásokig a mostani, nagyon magas árszintekkel kell együtt élnünk. De nemcsak a nyersolaj, hanem a finomított termékek, főként a dízel piacán is óriási a nyomás, ami Magyarországon is lecsapódik. Olyannyira, hogy Magyar Péter bejelentette, a kormány az év végéig 20 ezer forinttal támogat minden, 150 lóerő alatti teljesítményű dízelautót vezető magyar állampolgárt.

Futótűzként terjedt el a sajtóban a hét elején, hogy a német tulajdonú WKW Group úgy döntött, az év végén bezárja győri üzemét, és jogutód nélkül megszünteti az autóipari alkatrészeket és díszítőelemeket gyártó WKW Hungaria Kft.-t. Ezzel több száz munkavállaló jövője vált bizonytalanná Győrben. Az önkormányzat és a Vasas Szakszervezet azonnali segítséget ígért, a jövőben viszont az államnak is fontos teendői lehetnek egy mostanihoz hasonló, csoportos létszámleépítés esetén.

Éppen ma negyedszázada, 2001. szeptember 11-én rázta meg az Egyesült Államokat és a világot az al-Káida New York-i terrortámadása, ami mélyreható változásokat indított el, egyfajta szimbolikus történelmi korszakhatárt kijelölve. Új alapokra helyeződött a biztonságról alkotott képünk, az amerikaiak elindították a terrorizmus elleni globális háborút, ami áttételesen még Kína felemelkedéséhez is hozzájárulhatott. Az afganisztáni és főleg az iraki beavatkozást ugyanakkor számos kritika is érte, megítélésük vitatott. Feledy Botondot, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatóját és Magyarics Tamás történészt kérdeztük 9/11-ről és annak következményeiről.

Magyarországnak nem egyszerűen több exportra, hanem több saját piacot építő és birtokló magyar vállalatra van szüksége – ez az egyik fő megállapítása a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által kidolgozott javaslatcsomagnak, amely Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter asztaláig is eljuthat. A szövetség szerint a magyar gazdaság korábban évtizedekig sikeresen működő modelljei mára teljesen kifulladtak, így új utakat kell találni a GDP felpörgetéséhez.

Sorra dőltek meg a melegrekordok idén nyáron Magyarországon, miközben a szárazság is soha nem látott méreteket öltött. Hőhullámok, többlethalálozás, energiakrízis – a rossz hír, hogy a klímakutatók szerint az előttünk álló néhány évtizedben még szinte biztosan a globális átlaghőmérséklet emelkedésére kell számítani. Hazánk az éghajlati viszonyait tekintve egyre inkább Spanyolország középső vagy Görögország északi részéhez hasonlít.

Végleg maga mögött hagyta a három és fél évig tartó stagnálás időszakát a magyar gazdaság, ettől függetlenül nem lehet felhőtlen az öröm a második negyedéves adatok láttán. A beruházások összeomlottak, a mezőgazdaságot pedig a történelmi aszály vetette vissza. A mérleg másik serpenyőjében viszont nagyon rég nem látott szárnyalást mutatott be az ipar.

A Fidesz által tervezett költségvetésnek a töredékéből rendezi meg az augusztus 20-i ünnepségsorozatot és az esti tűzijátékot a Tisza-kormány. Érdekesség, hogy 2010-es hatalomra kerülésekor a Fidesz is egy jelentősen karcsúsított büdzséből oldotta meg ezt a feladatot, de a költségek a következő évben már duplázódtak. A 2020-as évektől pedig nagyon elszaladt a ló.

A kormány több, jelentős helyi tiltakozást kiváltó beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszát visszavonja – jelentette be a héten Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A tárcavezető korábban azt is jelezte, hogy módosítják az építészeti törvényt abból a célból, hogy a kiemelt beruházások esetében se kerülhessenek háttérbe a településfejlesztési, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok.

Jelentősen átírná a játékszabályokat a hazai befektetési piacon az euró bevezetése, amiből akár a kockázatosabb eszközök, így a részvények is profitálhatnak – mondta el a lapunknak adott interjúban az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője. A befektetési bank friss kutatása szerint jelenleg a magyar felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, azonban a 8 millió forint alatti félretett tőkével rendelkezők több mint 75 százaléka még mindig készpénzben vagy folyószámlán tartja a pénzét. A 2022 utáni inflációs sokk mély nyomot hagyott a magyar befektetőkben, és bár a hatás kettős, mégis inkább a pozitívumok vannak túlsúlyban – tette hozzá Vince Péter.

Akár a Paks 2 beruházás sorsát is megpecsételheti a kormány energiafejlesztési programja, aminek egyik központi eleme a magyarországi elektromostároló-kapacitások megháromszorozása 2030-ra. Jelenleg ugyanis az ipari akkumulátorok hiánya jelenti az egyik legfontosabb akadályát annak, hogy a megújulóenergia-források által megtermelt villamos energia még Paks részleges kiesése esetén is stabil hálózatot biztosítson a lakosságnak és a vállalatoknak anélkül, hogy a súlyos milliárdokba kerülő importra kelljen támaszkodnia a hazai ellátásnak. 

Több, még az Orbán-rendszerhez köthető adóelkerülési kiskaput zár be a Tisza-kormány a július végén a parlament által is elfogadott adócsomaggal. A változtatások a bizalmi vagyonkezelést, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és a műemléki védettségű ingatlanokkal kapcsolatos közteherviselést érintik.

Már több mint 4 éve húzódik Magyarország egyik legnagyobb és legrégebbi, hazai tulajdonban lévő téglagyárának a vesszőfutása. A Mályi Tégla Kft. az orosz-ukrán háborúval járó energiaválság miatt vált teljesen fizetésképtelenné, majd került felszámolási eljárás alá. Évekig úgy tűnt, hogy az állam mentőövet dobhat a cégnek, de most egy új tulajdonos érkezhet, akinek a tervei között nem szerepel a téglagyártási tevékenység folytatása.

Több adónem is megszűnik Magyarországon, amelyek a települések bevételeit, a nagy ipari szennyezőket, valamint a bevándorlást érintik. Ezeket egytől egyig az Orbán-kormányok alatt vezették be őket. Egyszerűbb lesz harmadik országból betelepülni? Jobban járnak a szén-dioxid-kibocsátásért felelős cégek? Adószakértőt kérdeztünk a várható hatásokról.