Imre Lőrinc cikkei

A kormány a korábban tervezett összeg töredékéből hozza ki az államalapítás ünnepét.

A kormány több, jelentős helyi tiltakozást kiváltó beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszát visszavonja – jelentette be a héten Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A tárcavezető korábban azt is jelezte, hogy módosítják az építészeti törvényt abból a célból, hogy a kiemelt beruházások esetében se kerülhessenek háttérbe a településfejlesztési, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok.

Jelentősen átírná a játékszabályokat a hazai befektetési piacon az euró bevezetése, amiből akár a kockázatosabb eszközök, így a részvények is profitálhatnak – mondta el a lapunknak adott interjúban az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője. A befektetési bank friss kutatása szerint jelenleg a magyar felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, azonban a 8 millió forint alatti félretett tőkével rendelkezők több mint 75 százaléka még mindig készpénzben vagy folyószámlán tartja a pénzét. A 2022 utáni inflációs sokk mély nyomot hagyott a magyar befektetőkben, és bár a hatás kettős, mégis inkább a pozitívumok vannak túlsúlyban – tette hozzá Vince Péter.

Akár a Paks 2 beruházás sorsát is megpecsételheti a kormány energiafejlesztési programja, aminek egyik központi eleme a magyarországi elektromostároló-kapacitások megháromszorozása 2030-ra. Jelenleg ugyanis az ipari akkumulátorok hiánya jelenti az egyik legfontosabb akadályát annak, hogy a megújulóenergia-források által megtermelt villamos energia még Paks részleges kiesése esetén is stabil hálózatot biztosítson a lakosságnak és a vállalatoknak anélkül, hogy a súlyos milliárdokba kerülő importra kelljen támaszkodnia a hazai ellátásnak. 

Több, még az Orbán-rendszerhez köthető adóelkerülési kiskaput zár be a Tisza-kormány a július végén a parlament által is elfogadott adócsomaggal. A változtatások a bizalmi vagyonkezelést, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és a műemléki védettségű ingatlanokkal kapcsolatos közteherviselést érintik.

Már több mint 4 éve húzódik Magyarország egyik legnagyobb és legrégebbi, hazai tulajdonban lévő téglagyárának a vesszőfutása. A Mályi Tégla Kft. az orosz-ukrán háborúval járó energiaválság miatt vált teljesen fizetésképtelenné, majd került felszámolási eljárás alá. Évekig úgy tűnt, hogy az állam mentőövet dobhat a cégnek, de most egy új tulajdonos érkezhet, akinek a tervei között nem szerepel a téglagyártási tevékenység folytatása.

Több adónem is megszűnik Magyarországon, amelyek a települések bevételeit, a nagy ipari szennyezőket, valamint a bevándorlást érintik. Ezeket egytől egyig az Orbán-kormányok alatt vezették be őket. Egyszerűbb lesz harmadik országból betelepülni? Jobban járnak a szén-dioxid-kibocsátásért felelős cégek? Adószakértőt kérdeztünk a várható hatásokról.

Szombaton 10 órakor kezdődik a Tisza Párt frakcióülése, amelyen három államfőjelölt közül választják ki azt az egy személyt, akit utána a parlament szavazhat meg köztársasági elnöknek – árulta el Magyar Péter miniszterelnök a pénteki kormányzati tájékoztatón.

A Paksi Atomerőmű teljesítményének jelentős csökkentése és a vállalatok termelésének visszafogása biztosan meglátszik majd a júliusi, de leginkább az augusztusi ipari adatokban. Ősszel viszont pótolhatják a cégek az ebben az időszakban keletkezett kieséseket.

A jövőben az egymást érő energiaválságok és a fokozódó szárazság is hatással lehet a Magyarországra érkező külföldi nagyberuházásokkal kapcsolatos döntésekre. Hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a feldolgozóipari gyárakat milyen vízellátottságú régiókba telepítik – erről is beszélt Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.

Az új kormányzati struktúra felállása, a kevésbé költekező fiskális politika és a nagy állami beruházások felülvizsgálata is hozzájárulhattak ahhoz, hogy az idei második negyedévben lassult a magyar gazdaság növekedési üteme az év első három hónapjához képest.

Még mindig vannak olyan kórházak Magyarországon, ahol 2012 óta 550 forintból oldják meg egy beteg négy étkezésből álló napi élelmezését. Ezen sürgősen változtatni kellene – erről beszélt Czirbesz Gergely, a Gasztvitál csoport stratégiai igazgatója a laptársunknak, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfornak adott interjúban. Majd kitért azokra a lépésekre, amiket a Tisza-kormány megtehetne a közétkeztetés javítása érdekében.

A következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai beszédtémája vélhetően az lesz, hogyan lehet sikeresen, a gazdasági felzárkózást is segítő módon bevezetni az eurót Magyarországon. A Privátbankárnak nyilatkozó elemző szerint a közös európai pénznem legnagyobb előnye az árfolyamkockázat eltűnése, legnagyobb hátránya pedig az önálló monetáris politika feladása. Annak is utánajártunk, hogy okoz-e többletinflációt az átállás az euróra, mennyi ideig maradna forgalomban a forint az euró mellett, és milyen tanulságos példákat láthatunk a környező országokban.

Igazán markánsan a 2020-as évektől látszódik a távol-keleti nagyberuházók szerepének felértékelődése a magyar gazdaságban. Tavaly Kína és Szingapúr hozta a legnagyobb volumenű befektetéseket hazánkba, az ázsiai tőke különösen a feldolgozóiparban lett meghatározó. Nagy kérdés, hogy a Tisza-kormány alatt változhat-e ez a felállás.

Magyarország és az Európai Unió viszonyában egyértelműen pozitív fordulat történt a Tisza-kormány beiktatása óta, a piacgazdaság helyreállításában azonban még bőven vannak tennivalók és nem is biztos, hogy megszületett róla a végleges döntés – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) kerekasztal-beszélgetésén, amit „Gazdaságpolitikai kihívások – EU-perspektívában” címmel rendeztek meg. Miként az is, hogy a feloldott európai uniós források esélyt és nem garanciát jelentenek a magyar gazdaság számára, az euró bevezetése pedig nem lehet önmagáért való cél.

Túlburjánzott, alacsony hatékonysággal működő intézmények, hiányzó felelősségi körök és a korrupció melegágya: hiába módosított a kormány a hazai közbeszerzési törvényen, a háttérrendszer reformja nélkül félő, hogy az évente 4-5 ezermilliárd forintot megmozgató piac alapjaiban nem fog megváltozni.

Varga Mihály két fő okkal indokolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának júliusi, 25 bázispontos kamatcsökkentését, amivel az irányadó ráta több mint 4 éves mélypontra, 5,75 százalékra süllyedt. A döntés egyhangú volt, a közel-keleti háború kiéleződése ellenére sem volt olyan tanácstag, aki kamattartásra szavazott volna.

A költségvetési szabályok megsértése miatt már két éve van folyamatban túlzottdeficit-eljárás a magyar kormánnyal szemben, habár ennek a megszüntetése alapkövetelmény lenne az euró bevezetéséhez. A számok alapján egyelőre ez inkább csak vágyálomnak tűnik, de jó hír, hogy az Európai Bizottság inkább a tendenciára kíváncsi.

A vállalkozók nagyon bíznak az új kormányzatban, de már szeretnék látni a konkrét gazdaságpolitikai lépéseket. Az üzleti bizalom a VOSZ Barométer több mint 3 éves történetében sosem volt ennyire magasan, ez azonban még nem csapódik le a beruházási aktivitás ugrásszerű növekedésében.

Ha a napokban megnyílna a Hormuzi-szoros (amire a friss fejlemények tükrében vajmi kevés esély van), akkor is csak jövő márciusban térhetne vissza a forgalom a február 28-án kitört iráni-izraeli-amerikai háború előtti szinthez – erről ír a Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusi gazdasági előrejelzésében. A világ nagy erőközpontjai lassuló GDP-növekedéssel és emelkedő inflációval számolhatnak, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon optimistának tűnik a globális trendekhez képest. Nagy kérdés, hogy a kiújult közel-keleti konfliktus befolyásolja-e a június végén Varga Mihály által meghirdetett „mini kamatcsökkentési ciklust”.

Nagyon nagyok a cégek várakozásai a 2015-ös közbeszerzési törvény módosításával kapcsolatban. Tíz éve nem tapasztalt érdeklődés látható, azonban az igazi intézményi átalakulás még várat magára.

Pénteken biztossá vált, hogy Magyarország megkapja az Európai Unió helyreállítási alapjából (RRF) járó 10 milliárd eurónyi forrást (ebből 6,5 milliárd euró a támogatás, 3,5 milliárd euró a kedvezményes hitel), miután az EU pénzügyminiszterei is jóváhagyták a magyar helyreállítási tervet. Ezeket a pénzeket a magyar kormánynak nagyon szűk határidővel, augusztus 31-ig kell felhasználnia. A jóváhagyást egy törvényalkotási folyamat előzte meg, ami során az Országgyűlés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi törvényt is módosította – erről beszélt kollégánk a Trend FM hétfő reggeli műsorában.

További intézkedések nélkül a költségvetés hiánya a GDP 7,5 százaléka lenne idén, jövőre pedig 6,1 százalékot tenne ki a deficit – mondta el Kármán András pénzügyminiszter a „Költségvetési leltár” címmel tartott háttérbeszélgetésen.

Jelentős hozamcsökkenés mellett bocsátott ki összesen 3 milliárd euró értékben eurókötvényeket az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) július 6-án, hétfőn. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint folyamatosan mérséklődhetnek a magyar állam kamatkiadásai a következő években, elérve a GDP 3 százalékát (a tavalyi 4,7 százalékról). A devizaadósságunk eközben a teljes államadósságon belül akár 35 százalékig is emelkedhet, amire legutóbb 2015-ben volt példa.  

Véget értek azok az idők, amikor a piac folyamatos emelkedése miatt szinte bármilyen befektetéssel garantált hozamot lehetett elérni. A bizonytalan környezetben felértékelődik a szakmai döntéshozatal, ugyanakkor Magyarországon a vagyonkezelési piac még jelentős lemaradásban van Nyugat-Európához képest. Az euró bevezetése teljesen más szemléletet igényelne idehaza, amire az alapkezelőknek is készülniük kell. Hosszabb távon pedig a magyar állampapírok az egyik legérdekesebb eszközosztállyá válhatnak. Interjú Braun Mártonnal, a Gránit Alapkezelő prémium vagyonkezelési üzletágának vezetőjével, valamint Rigó Gáborral, a Gránit Alapkezelő portfóliómenedzserével.

Pozitívan lepte meg az elemzőket a júniusi inflációs mutató, ami éves alapon 1,7 százalékra csökkent. Az adat ismét felveti az élelmiszerárréstop kivezetésének kérdését, de azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még annál is bátrabb lehet, mint amit Varga Mihály jegybankelnök a „mini kamatcsökkentési ciklus” június 23-i bejelentésekor kommunikált.

Pozitív meglepetést okozott az elemzők körében az ipar májusi teljesítménye. A kiigazított adatok alapján több mint 3 és fél éve nem láthattunk ilyen robusztus növekedést, mégis, az áprilishoz viszonyított 2,3 százalékos bővülés talán még kiemelkedőbbnek számít. Persze kockázatok is akadnak szép számmal: a külső kereslet alakulása, az erős forint, vagy éppen, hogy még mindig csak „egy-két fecske csinál nyarat” a magyar húzóágazatban.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idei inflációs előrejelzéséhez képest jóval szerényebb mértékben (hiszen azt 3,8 százalékról 1,8 százalékra, drasztikusan csökkentette), de a 2026-os hazai GDP-prognózisát is módosította. A jegybank a júniusi Inflációs jelentésében már 2 százalékos növekedéssel számol, ami jövőre 3 százalékra pöröghet fel. Az év elején valóban láthattunk már egy élénkülést a gazdaságban, de az egyik húzóágazatunk teljesítménye mögött több érdekesség is meghúzódik.

Nem az Európát és Magyarországot is sújtó, rekordhőmérséklettel lecsapó hőkupola állt az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) júniusi, németországi klímatárgyalásának középpontjában. Az egyeztetés fő célja az volt, hogy a novemberi, törökországi klímacsúcson áttörést lehessen majd elérni a globális klímavédelemben. Egyelőre nem túl biztatóak a jelek: az Európai Unió ismét szembetalálta magát az olajországokkal és Indiával, miközben Kína a két tábor között egyensúlyoz.

Bár még mindig a záhonyi vasúti csomópont jelenti a legfontosabb kaput az ukrán gabona számára a nyugat-európai piacok irányába, Magyarország valójában egyre kevesebb gazdasági hasznot tud megtartani az Ukrajna felől érkező áruforgalomból. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az ügyben levelet írt a kormánynak.

1999 óta csak háromszor mért magasabb eredményszemléletű (vagyis ESA-módszertan szerinti) költségvetési hiányt az első negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint idén januártól márciusig. Az egész éves előrejelzéseket jelentős bizonytalanság övezi, az elemzők a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium pótköltségvetésére várnak. Eközben a piac már inkább a 2027-es és a még hosszabb távú, az euró bevezetése szempontjából is kulcsfontosságú tervekre kíváncsi.

A Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által bejelentett tervek szerint a magyarországi szélerőművi kapacitás 2030 végére több mint 90 százalékkal, a jelenlegi 330 megawattról (MW) 4330 megawattra emelkedhet. Ez gyorsabb fejlődési ütem lenne, mint a Közép- és Kelet Európában éllovasnak számító lengyeleké.

Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője és Melléthei-Barna Márton, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese arról beszéltek a parlament keddi, rendkívüli ülése előtt, hogy elindulhat az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos vita a parlamentben.

Az elmúlt években az európai uniós pályázatok beszűkülése miatt szinte csak hazai forrásból valósultak meg az informatikai, kibervédelmi projektek Magyarországon. A Tisza-kormány alatt ez a helyzet megváltozhat, bár a közintézmények gazdálkodásának átvizsgálása miatt a nagy felfutást egy átmeneti lassulás előzheti meg – erről beszélt Márton Miklós, a ViVeTech Nyrt. vezérigazgatója a laptársunknak, az Mfornak adott interjúban.   

Hiába közölt a vártnál kedvezőbb munkaerőpiaci adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusban, az elemzők szerint ez nem feltétlenül utal trendfordulóra. A demográfiai folyamatok, a vendégmunkások behozatalának szigorítása is kockázatot jelentenek, tartalék pedig a fiatalok és az idősek, valamint a külföldön dolgozók hazacsábításában lehet. Az ingázók száma egyébként több mint 6 éves csúcsra ugrott.

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.

Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.

A kormányfő a parlament hétfői ülését követően tartott rendkívüli sajtótájékoztatót. Szerinte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának nehézsége az európai uniós források hazahozatalához mérhető. 

Június 10-én és 11-én rendezték meg az Európa egyik legnagyobb ipari-technológiai vállalatához köthető, Bosch ConnectedWorld című kiállítást Berlinben, ahol a német cég a legújabb fejlesztéseit, valamint a mesterséges intelligenciában és a robotikában rejlő lehetőségeket mutatta be. Miközben az eseményt a technológiai optimizmus hatotta át, Németországban és Európában számos tényező hátráltatja a legújabb innovációk terjedését. Pedig ami gazdaságilag rossz, az társadalmilag nem biztos, hogy az.

Májusban óriási meglepetésre a várt enyhe gyorsulás helyett 1,8 százalékra lassult az éves alapú áremelkedési ütem Magyarországon. Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a csökkenő inflációt, az erős forintot és a valószínűleg csak fokozatosan kivezetendő árstopokat látva február után júniusban is mérsékelheti az alapkamatot.

Június 11-én csütörtökön elkezdődik a 23. labdarúgó-világbajnokság, amit idén először 3 ország, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közösen rendeznek meg. Ha csak a résztvevő (rekordnak számító) 48 csapat keretértékét nézzük, akkor július 19-én Franciaország-Anglia fináléval zárulhat le a viadal.

Újabb hónapok teltek el az iráni háború kirobbanása óta, így a 38 tagországot számláló Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) menetrendszerűen tovább rontotta, 2,8 százalékra az idei átlagos globális gazdasági növekedési prognózisát. A fő ok az energiaválság és az abból fakadó inflációs kockázatok. Az Európai Unió különösen rosszul járhat, Belgium, Írország és Románia egyenesen recesszióba süllyedhet idén. Miközben a közel-keleti helyzet fő okozója, az Egyesült Államok változatlan növekedési kilátásokkal számolhat.

Szerdán a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elkezdi az egyeztetéseket Lőrincz Viktóriával, a kormány vidék- és településfejlesztési miniszterével az önkormányzati rendszer reformjáról. A szövetség egy részletes javaslatcsomaggal készül.

Több mint 3 éve nem láthattunk olyan erőteljes GDP-adatot Magyarországon, mint az idei első negyedévben. Januártól márciusig 1,7 százalékkal bővült a gazdaság éves alapon. Az elemzők szerint 2026 egészében is nagyjából ekkora növekedésre lehet számítani. A nagy nyertes és egyben feltámadó az ipar.

Hosszú évek után ismét markáns kamatcsökkenés várható idehaza, aminek a lakossági ügyfelek és a vállalatok is örülhetnek. A folyamat végére az euró bevezetése tenné fel a koronát, amivel a magyarországi piaci hitelkamatok gyakorlatilag az Ausztriában látottakkal kerülnének egy szintre. Addig azonban hosszú út vezet: a Tisza-kormánynak először is egyszerűbbé kellene tennie a mára igencsak átláthatatlanná vált támogatott hitelek rendszerét – mondta el a Privátbankárnak nyilatkozó szakértő.

Kevesebb mint három hétre volt szüksége a május 12-én kormányra került Tisza Pártnak, hogy tető alá hozza a megállapodást az Európai Unió vezetésével a korábban jogállamisági okok miatt zárolt, összesen 16,4 milliárd eurónyi EU-s forrás feloldásáról. A Tisza Párt szeme előtt Lengyelország példája is lebeghetett, ugyanis a 2023-ban megválasztott, Donald Tusk vezette kormány szintén a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalát tűzte a zászlajára.

Rekordot jelentő árbevételt ért el a 4iG az idei első negyedévben. A társaság eközben egy nagy nemzetközi kötvénykibocsátás célegyenesébe fordult és a kormányváltástól függetlenül új növekedési fázisba lépne át. A vállalatcsoport legfrissebb eredményeit bemutató háttérbeszélgetésen megtudtuk, hogy milyen tervei vannak a 4iG-nek az űr- és védelmi ipar területén, mekkora az állami kitettségük és mit gondolnak az euró bevezetésének tervéről.

Várhatóan átláthatóbb, ugyanakkor szigorúbb szabályai lesznek a hazai közbeszerzési eljárásoknak a Tisza-kormány működése alatt. A megkérdezett közbeszerzési szakjogász szerint alapvető szemléletváltásra van szükség, aminek köszönhetően ismét megmozdulhatnak a korábban apátiába süllyedt iparágak szereplői.