Imre Lőrinc cikkei

Kijöttek a részletek a védett áras rendszerrel kapcsolatban.

Magyarországot is elérte a nemzetközi üzemanyagárrobbanás, ezért a kormány védett árat vezetett be mindkét üzemanyagtípus esetében – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a kormány rendkívüli ülését követően. A Független Benzinkutak Szövetsége egészen mást javasolt, szerintük jelenleg még több a nyitott kérdés, mint a válasz. De vajon hogyan kerülhetők el az ellátási problémák?

Úgy tűnik, hogy nincs megállás az elmúlt napokban lejtőre kerülő forint árfolyamában. Még ezen a héten reális lehet, hogy 406 forintba kerüljön egy euró. Ott viszont egy dupla ellenállási pont látszik.

A Puskás Arénában rendezték meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2026-os Gazdasági Évnyitóját. Az eseményen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A nemek közötti bérszakadék felszámolása a célja az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének. Az uniós statisztikák szerint Magyarország nem teljesít jól ebben a tekintetben, de a cégek félelme inkább másból fakad: a vállalatok fokozódó elvándorlástól és munkahelyi feszültségektől tartanak. Pedig a nyilvánosan feltüntetett fizetések komoly versenyelőnyt jelenthetnek a piacon.   

A hétvégén kirobbant közel-keleti háború is veszélyezteti a magyar gazdaság idei évre várt növekedési ütemét. A KSH részletes, 2025-ös GDP-adatát követően az elemzők nem túl optimisták, sőt, az ING Bank 1,7 százalékra rontotta az idei előrejelzését.  

Az ESG megítélése igazi hullámvasúton ült az elmúlt bő egy évtizedben. A kezdeti, hurráoptimista időkben a zöld forradalom sokszor felesleges és túlzottan bonyolult adminisztrációt hozott magával. Majd eljött az ellenállás és a kijózanodás, ami a fenntarthatóságot egyre inkább kockázati kérdéssé tette a cégek számára. A szabályozás sokat puhult, de ezt inkább csak a kis- és közepes vállalkozások érzik. A nagyobbaknak, főleg a bankoknak, még magasabb fordulatszámra kellett kapcsolniuk.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának döntése – amely jogellenesnek minősítette Donald Trump elnök importvámjait – beszűkítette az elnök kereskedelempolitikai mozgásterét. India ezért várhatóan továbbra is vásárolni fog orosz olajat, bár a korábbinál talán kisebb mértékben. 

A Magyar Nemzeti Bank közel másfél év után ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Az irányadó ráta így 6,25 százalékra került, azonban a jegybank kommunikációja alapján egyáltalán nem vehető készpénznek, hogy máricusban is lejjebb szállítja majd a kamatokat a monetáris tanács.

Közel másfél év után kamatot csökkentett a Magyar Nemzeti Bank.

Ismét felerősödött a külföldi cégek túlsúlyával kapcsolatos retorika Magyarországon. A bankszektor után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kiskereskedelmi ágazatot „fájó pontként” jellemezte, ahol csökkent a magyar tulajdon aránya az elmúlt 15 évben. Eközben a kereskedelem inkább a folyamatos és hirtelen jogszabályváltozások súlyát nyögi, naponta 9 bolt zár be Magyarországon.

Az államilag támogatott termékek tartják lélegeztetőgépen a magyar vállalati hitelpiacot, ami ezek nélkül csökkent volna az elmúlt években. A KAVOSZ Zrt. sajtóeseményén jártunk, ahol bemutatták az Egyensúly Intézet tanulmányát a Széchenyi Kártya Program gazdasági hatásairól. Arra a kérdésre is választ kaphattunk, hogy mennyibe kerül a költségvetésnek a támogatott hitelek fenntartása.

Tavaly jelentősen csökkent, és a 2024 előtt megszokott szintekhez tért vissza a hazai vállalatfelvásárlási (M&A) piac mérete. 2025-ben összesen 65 tranzakció valósult meg Magyarországon, mintegy 369 millió dollár értékben. Eközben a globális M&A ügyletek összértéke az elmúlt négy évet tekintve először haladta meg a 4 ezer milliárd dollárt a London Stock Exchange Group adatai szerint.

Amilyen mozgalmasan indult az év a világgazdaságban, olyannyira lelassulhatnak az események a következő néhány hétben. Beköszöntött ugyanis a kínai holdújév, ami fennakadásokat okozhat a globális értékláncokban. Kínában nemcsak a Tűz Ló éve veszi kezdetét, hanem az új ötéves terv is, ami a korábban megszokotthoz képest gyengébb növekedési számokat hozhat magával.

Jól működő, a vállalkozói környezetre és a cégalapításokra vonatkozó egységes európai uniós piac és technológiasemlegesség – ez a két kulcseleme lenne az európai gazdaságok feltámadásának. Az Mfor és a Privátbankár újságírója, Imre Lőrinc az Európai Unió vezetőinek versenyképességről szóló, nem hivatalos csúcstalálkozójáról mondta el véleményét a Trend FM hétfői adásában.

Az uniós állam- és kormányfők egy belgiumi kastélyban gyűltek össze múlt csütörtökön, hogy megoldást találjanak a kontinens versenyképességi problémáira. A mérföldkőnek tekintett megbeszéléshez Magyarországról is bőven érkeztek javaslatok, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) részéről. A szervezet elnöke, Lakatos Péter szerint minél kisebb egy európai uniós tagállam, annál inkább érdeke egy valóban jól működő, üzletileg egységes belső piac kialakítása.

A vártnál is kedvezőbben alakult az infláció januárban Magyarországon. A KSH 2,1 százalékos éves áremelkedési ütemet mért a decemberi 3,3 százalék után. Az elemzők egyre biztosabbak abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a február 24-i kamatdöntő ülésén csökkenti a 6,5 százalékon álló irányadó rátát. Kamatvágásra 2024 szeptembere óta nem volt példa.

Az elhúzódó orosz-ukrán háború és az októberig tartó gázai konfliktus az egyik, Donald Trump intézkedései a másik oldalon. 2025 folyamán több katalizátora is volt az amerikai védelmi ipar szárnyalásának, ami idén tovább folytatódhat. Európa ugyanis csak most kezd el igazán fegyverkezni, ami vélhetően további nagy megrendelésállomány-növekedést és az árbevételek megugrását jelentheti a világ legnagyobb hadiipari cégei számára.

Vegyesen zártak kedden a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói.

A második világháború lezárását követő években láthattunk utoljára olyan politikai erődemonstrációt Japánban, mint a mögöttünk hagyott hétvégén. A szigetország első női miniszterelnöke elsöprő választási sikerének köszönhetően óriási felhatalmazással láthat munkához. Kína mellett izgulhatnak a kiszámíthatóságot kereső befektetők, de a japán gazdaság talán túlléphet az „elvesztegetett évtizedeken”.

Baloldali elnököt választott Portugália. A Szocialista Párt jelöltje, António José Seguro az elnökválasztás második fordulójában simán legyőzte a radikális jobboldali Chega (Elég) államfőaspiránsát, André Venturát. A portugál belpolitikai helyzet viszont rendkívül szövevényes: miközben az elnöki tisztséget a baloldal szerezte meg, a parlamentben a jobboldal dominál. Az elmúlt öt évben pedig háromszor is előrehozott választást kellett kiírni.

Vlagyimir Alekszejev tábornokot megműtötték, majd magához tért a mesterséges kómából.

Újra megnyitották a lengyelországi Lublin és Rzeszów repülőtereit, miután „nem tervezett katonai tevékenység” miatt lezárták azokat.

A kétéves rekord után is van feljebb.

Az indiai kereskedelmi és ipari miniszter arról beszélt, hogy országa hajlandó akár 80 milliárd dollár értékben rendelni Boeing repülőgépeket az Egyesült Államokból.

Gyengüléssel zártak csütörtökön az Egyesült Államok irányadó tőzsdemutatói.

Egy év alatt 418 millió forintról 642 millió forintra bővült a magyar országgyűlési képviselők készpénzállománya a friss, 2025-ös vagyonnyilatkozatok alapján. A prímet a kormánypártok viszik.

Hosszú várakozás után végre kereskedelmi megállapodást kötött egymással az Egyesült Államok és India, ami Oroszország számára lehet a legrosszabb hír. Bár hosszabb távon nem valószínű, hogy India teljesen lemondana az orosz kőolajról, az egyezmény fontos jelzés lehet Vlagyimir Putyinnak, hogy átgondolja az orosz-ukrán háború folytatásával kapcsolatos álláspontját.

Az idei év finoman szólva sem kezdődött túl fényesen a magyar gazdaság számára. Bár a januárban közölt adatok még 2025-ről adtak képet, ezek is iránymutatóak lehetnek az áthúzódó hatás miatt. Az úgynevezett „puha indikátorok”, vagyis a különböző hangulatindexek pedig szintén azt sugallják, hogy 2026 sem hozza majd el a már több mint három éve hiába várt lendületes felpattanást. A Magyar Nemzeti Bank viszont kihasználhatja, hogy egy 8 éve nem látott, kedvező inflációs adat érkezhet az év elején.

A közeljövőben nem, de hosszabb távon az Európai Uniónak és Oroszországnak is ismét érdeke lehet az energiapiaci együttműködés. Addig viszont az EU-nak változtatnia kell a gondolkodásán, új földgáz- és kőolajprojekteket kell indítania – hangzott el a Klasszis Befektetői Klub idei első, energiaipari trendekről és kilátásokról szóló panelbeszélgetésén. Amin az is szóba került, hogy Kína miként tudja zsarolni a nyugati világot a kritikus fontosságú nyersanyagok piacán, és hogy mi lehetne erre Európa válasza.

A magyar gazdaság teljesítménye 2025 egészében elmaradt a várttól, és a negyedik negyedév sem hozta meg azt a lendületet, amiben reménykedni lehetett 2026-ra vonatkozóan. A legtöbb elemző rontotta, vagy legalábbis lefelé mutató kockázatokkal látta el az idei növekedési prognózisát. De megérkezett az első, 2 százalék alatti előrejelzés is.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 360,3 pontos, 0,28 százalékos csökkenéssel, 127 890,41 ponton zárt csütörtökön.

Friedrich Merz német kancellár a Bundestagban felszólalva azt mondta, hogy Európa „rálelt az önbecsülésre”, mikor kiállt a szabályokon alapuló globális rend védelmében. Emellett egy erősebb, Európán belüli NATO mellett érvelt, miközben továbbra is együttműködési készséget mutatott az Egyesült Államok felé. Az ellenzéki Alternatíva Németországért (AfD) frakcióvezetője szerint Merz zsákutcába viszi Németországot.

Sorozatban a harmadik évben nem sikerült számottevő növekedést elérni a magyar gazdaságban. Sőt, ezen periódus átlagában gyakorlatilag stagnált az ország GDP-je. Bár a reálbérek már két éve ismét emelkednek, a 2022-es inflációs sokk hosszú árnyékot vet és a lakosság még mindig jóval magasabb drágulási ütemet érzékel. Persze az is lehet, hogy inkább a Központi Statisztikai Hivatal téved. A Klasszis Befektetői Klub elemzői kerekasztalán azzal kapcsolatban sem volt egyetértés, hogy mi lesz a forinttal akkor, ha a Fidesz, vagy ha a Tisza nyer áprilisban.

Az előrejelzések szerint India gazdasága a 2027-es pénzügyi évben 6,8–7,2 százalék közötti mértékben növekedhet, amivel megelőzné a világ vezető hatalmait.

Nem érdemes idén a szalagcímek alapján befektetni – ez volt a legfontosabb üzenete az MBH Befektetési Bank idei első, Piaci Pulzus című sajtóeseményének. A pénzintézet elemzői szerint átrendeződést láthatunk a legjobb hozamokkal kecsegtető szektorok között, aminek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos iparágak is megisszák a levét. Idén is kitarthat viszont az arany szárnyalása, a dollár pedig tovább veszíthet a globális vezető pozíciójából.

Néhány napon belül, egészen pontosan február 1-jétől tovább szélesedhet a vámháború az Egyesült Államok és Európa között. Donald Trump amerikai elnök a Grönlanddal kapcsolatos területi és erőforrásigényeit hátráltató európai országokkal szemben 10 százalékos, pótlólagos vámokat jelentett be, amelyek adott esetben június 1-jétől még tovább emelkedhetnek. De az is könnyen elképzelhető, hogy az újabb kereskedelmi szankciókból végül semmi sem lesz.

A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 6,5 százalékon álló irányadó rátán az év első kamatdöntő ülésén.

Már évek óta a levegőben lógott, idén január 1-jével pedig valósággá vált: Budapest VI. kerületében betiltották a rövid távú magánszálláshely-szolgáltatást. A terézvárosi szigort egy 2024-es, ügydöntő népszavazás és jogi viták előzték meg, most pedig úgy tűnik, hogy több más belvárosi kerület is az Airbnb-szabályozás mezejére lép – erről beszélt az Mfor és a Privátbankár újságírója, Imre Lőrinc a Trend FM hétfői adásában.

Továbbra sem látszik javulás a magyarországi cégek beruházási hajlandóságában, hiába a kamattámogatott konstrukciók. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, illetve az Egyensúly Intézet közös felmérése azt bizonyítja, hogy idén is elsősorban a belső fogyasztásban, a lakossági költésekben bízhat a kormány, hiszen a kkv-k egyelőre inkább a tartalékaikat élik fel ahelyett, hogy új fejlesztésekben gondolkodjanak. A munkaerő megtartása viszont top prioritás lett.

Lassuló globális gazdasági növekedésre számít 2026-ban az Amundi, de ennek ellenére sem lesz hiány az érdekes és széles körben vonzó befektetési lehetőségekből. Bár a mesterséges intelligencia nem mindenható, idén is az érdeklődés homlokterében maradhat az AI. Eközben a kínai technológiai vállalatok már a részvénypiaci teljesítményt illetően is felülmúlják az igazodási pontnak számító „Maginificent Seven”, vagyis a legnagyobb amerikai tech-óriások performanszát.

Nem várja meg április 12-ét a Magyar Nemzeti Bank a kamatcsökkentések elkezdésével – erre számítanak az Equilor Befektetési Zrt. elemzői. Az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban már inkább pesszimistán nyilatkoztak, hiszen 2 százalékos GDP-t várnak, ami jövőre 2,5 százalékra gyorsulhat. A forint is túl lehet a zenitjén, és a lassú leértékelődés végén 392 forintba kerülhet egy euró 2026 végére.

Beszűkülő lehetőségek, növekvő álláskeresési idő, lassan javuló foglalkoztatási kedv – néhány fontos hívószó a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetéséből, amelyen a meghívott szakértők a 2026-os munkaerőpiaci várakozásokat vették nagyító alá. Szó volt a harmadik országbeli munkavállalók behozataláról, a külföldön élő magyarok esetleges hazatéréséről és arról is, hogy mekkora terhet jelent a vállalatok számára a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése.

Emmanuel Macron francia elnök „elnyomóknak” nevezte a vámokkal fenyegetőzőket, miközben felszólított arra, hogy szüntessék meg az Egyesült Államok által az európai országokra kivetett kereskedelmi korlátozásokat.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 0,14 pontos nyitás után csökkent kedden kora délutánig.

Az összes európai uniós ország szerepet játszhat az ukrajnai újjáépítésben a háborút követően. Azok az államok viszont előnybe kerülhetnek, amelyek Ukrajna jövőbeli biztonságához is nagyobb mértékben járulnak hozzá – mondta el a Privátbankárnak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pénzügyi intézményekért felelős ügyvezető igazgatója Bécsben, a 31. alkalommal megrendezett Közép- és Kelet-európai Fórumon. Francis Malige szerint szigorú szabályok felállítására van szükség az újjáépítés kapcsán, különösen a közpénzek elköltését illetően. Emellett stratégiai hibának nevezte, ha Ukrajna a jövőben nem válna az Európai Unió tagjává. Interjú.   

Ritkán látható fordulatokat és meglepő eredményt hozott az elnökválasztás első fordulója Portugáliában. A kampányban rasszista plakát és utolsó pillanatos vádak is előkerültek, majd sohasem látott fiaskót szenvedett el a kormánypárt jelöltje. A második fordulóban egy szocialista politikus csaphat össze az Orbán Viktorék európai pártcsaládjába tartozó elnökaspiránssal. 

Idén is a lakossági fogyasztás lesz a magyar gazdaság motorja, amit az országgyűlési választásokat megelőző kormányzati költések még tovább fűtenek. A fiskális élénkítés és április 12-e után viszont szükség lehet a költségvetés kiigazítására, hogy Magyarország elkerülje a bóvli kategóriát a nagy hitelminősítőknél.