Imre Lőrinc cikkei

Az arany szárnyalása, a dollár alkonya.

Néhány napon belül, egészen pontosan február 1-jétől tovább szélesedhet a vámháború az Egyesült Államok és Európa között. Donald Trump amerikai elnök a Grönlanddal kapcsolatos területi és erőforrásigényeit hátráltató európai országokkal szemben 10 százalékos, pótlólagos vámokat jelentett be, amelyek adott esetben június 1-jétől még tovább emelkedhetnek. De az is könnyen elképzelhető, hogy az újabb kereskedelmi szankciókból végül semmi sem lesz.

A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 6,5 százalékon álló irányadó rátán az év első kamatdöntő ülésén.

Már évek óta a levegőben lógott, idén január 1-jével pedig valósággá vált: Budapest VI. kerületében betiltották a rövid távú magánszálláshely-szolgáltatást. A terézvárosi szigort egy 2024-es, ügydöntő népszavazás és jogi viták előzték meg, most pedig úgy tűnik, hogy több más belvárosi kerület is az Airbnb-szabályozás mezejére lép – erről beszélt az Mfor és a Privátbankár újságírója, Imre Lőrinc a Trend FM hétfői adásában.

Továbbra sem látszik javulás a magyarországi cégek beruházási hajlandóságában, hiába a kamattámogatott konstrukciók. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, illetve az Egyensúly Intézet közös felmérése azt bizonyítja, hogy idén is elsősorban a belső fogyasztásban, a lakossági költésekben bízhat a kormány, hiszen a kkv-k egyelőre inkább a tartalékaikat élik fel ahelyett, hogy új fejlesztésekben gondolkodjanak. A munkaerő megtartása viszont top prioritás lett.

Lassuló globális gazdasági növekedésre számít 2026-ban az Amundi, de ennek ellenére sem lesz hiány az érdekes és széles körben vonzó befektetési lehetőségekből. Bár a mesterséges intelligencia nem mindenható, idén is az érdeklődés homlokterében maradhat az AI. Eközben a kínai technológiai vállalatok már a részvénypiaci teljesítményt illetően is felülmúlják az igazodási pontnak számító „Maginificent Seven”, vagyis a legnagyobb amerikai tech-óriások performanszát.

Nem várja meg április 12-ét a Magyar Nemzeti Bank a kamatcsökkentések elkezdésével – erre számítanak az Equilor Befektetési Zrt. elemzői. Az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban már inkább pesszimistán nyilatkoztak, hiszen 2 százalékos GDP-t várnak, ami jövőre 2,5 százalékra gyorsulhat. A forint is túl lehet a zenitjén, és a lassú leértékelődés végén 392 forintba kerülhet egy euró 2026 végére.

Beszűkülő lehetőségek, növekvő álláskeresési idő, lassan javuló foglalkoztatási kedv – néhány fontos hívószó a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetéséből, amelyen a meghívott szakértők a 2026-os munkaerőpiaci várakozásokat vették nagyító alá. Szó volt a harmadik országbeli munkavállalók behozataláról, a külföldön élő magyarok esetleges hazatéréséről és arról is, hogy mekkora terhet jelent a vállalatok számára a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése.

Emmanuel Macron francia elnök „elnyomóknak” nevezte a vámokkal fenyegetőzőket, miközben felszólított arra, hogy szüntessék meg az Egyesült Államok által az európai országokra kivetett kereskedelmi korlátozásokat.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 0,14 pontos nyitás után csökkent kedden kora délutánig.

Az összes európai uniós ország szerepet játszhat az ukrajnai újjáépítésben a háborút követően. Azok az államok viszont előnybe kerülhetnek, amelyek Ukrajna jövőbeli biztonságához is nagyobb mértékben járulnak hozzá – mondta el a Privátbankárnak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pénzügyi intézményekért felelős ügyvezető igazgatója Bécsben, a 31. alkalommal megrendezett Közép- és Kelet-európai Fórumon. Francis Malige szerint szigorú szabályok felállítására van szükség az újjáépítés kapcsán, különösen a közpénzek elköltését illetően. Emellett stratégiai hibának nevezte, ha Ukrajna a jövőben nem válna az Európai Unió tagjává. Interjú.   

Ritkán látható fordulatokat és meglepő eredményt hozott az elnökválasztás első fordulója Portugáliában. A kampányban rasszista plakát és utolsó pillanatos vádak is előkerültek, majd sohasem látott fiaskót szenvedett el a kormánypárt jelöltje. A második fordulóban egy szocialista politikus csaphat össze az Orbán Viktorék európai pártcsaládjába tartozó elnökaspiránssal. 

Idén is a lakossági fogyasztás lesz a magyar gazdaság motorja, amit az országgyűlési választásokat megelőző kormányzati költések még tovább fűtenek. A fiskális élénkítés és április 12-e után viszont szükség lehet a költségvetés kiigazítására, hogy Magyarország elkerülje a bóvli kategóriát a nagy hitelminősítőknél.

A 2 százalék lett az új bűvös GDP-célkitűzés. A legtöbb hazai elemző ekkora mértékű, vagy ennél enyhén magasabb, de mindenképp kettessel kezdődő növekedést vár 2026-ban Magyarországon. Ami biztos, hogy a kormány költekezései a választások előtt fűtik a gazdaságot, az ipar és a beruházások viszont továbbra is nagy kérdőjeleknek számítanak. Miként bizonyos értelemben az infláció is, hiába alakult az elmúlt időszakban a vártnál kedvezőbben.

Az olajról, Kínáról, és az új birodalomépítési törekvésekről szólt az Egyesült Államok venezuelai beavatkozása – erről beszélt a Bécsben már 31. alkalommal megrendezett Közép- és Kelet-európai Fórumon az UniCredit Befektetési Intézetének igazgatója. Edoardo Campanella a lapunknak adott interjúban a dél-amerikai ország mellett kitért Grönland helyzetére is. Illetve azt is megtudtuk, hogy hol zárhat idén a magyar növekedés régiós összevetésben.

Tavaly már sorozatban a harmadik évben csökkent a Magyarországon működő társas vállalkozások száma. Ez egybevág a harmadik éve stagnáló gazdasággal. A kilátásokat illetően az áprilisi választásokig nagy változásra nem számíthatunk, azt követően viszont akár pozitív fordulat is elképzelhető.

Ha 2026 és választás, akkor minden magyarnak a várhatóan április 12-én tartandó országgyűlési voksolás jut az eszébe. Pláne, hogy rendkívül szoros versenyfutásra lehet számítani a kormányzó Fidesz-KDNP és a legnagyobb ellenzéki erő, a Tisza Párt között. Azonban, ha Magyarországról kitekintünk, akkor világszerte még további mintegy 40 országban rendeznek idén választást, 1,6 milliárd embert érintve.

Vegyesen zártak a New York-i tőzsde főbb mutatói csütörtökön.

Egyre inkább az Európai Uniót is magába foglaló, nyugati befolyási övezetbe szorul vissza az Egyesült Államok a dollár vezető szerepének megóvása céljából. Az év eleji, sokkoló venezuelai beavatkozás is ezt mutatja. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint hosszabb távon „csak” az olajra van szüksége az amerikaiaknak, akik a petrodollár szerepének erősítésével őriznék meg a pénzügyi status quót.

Idén január elsejével Ciprus vette át az Európai Unió soros elnökségét. A szigetország területi megosztottsága, a Törökországgal fennálló viták miatt benne van a pakliban, hogy a szokásosnál is izgalmasabb fél év áll most az EU előtt. Ciprus másodjára tölti be ezt a pozíciót, de 2012-höz képest ég és föld a különbség.

A globális olajárak csökkenését várja Orbán Viktor miniszterelnök az Egyesült Államok venezuelai katonai bevatkozása után. A kormányfő mindezt a kínálat várható növekedésével hozta összefüggésbe. A valóság azonban nem ennyire egyszerű.

Látszólag szöges ellentétben állnak egymással Szijjártó Péter szavai és a Központi Statisztikai Hivatal adatai. A külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy 2025-ben minden idők harmadik legtöbb külföldi befektetése érkezett Magyarországra, miközben a KSH szerint közel két éve csökken a nemzetgazdasági beruházások volumene. A jelenség hátterét, valamint az év legfontosabb, vállalkozásokat segítő intézkedéseit laptársunk, az Mfor.hu foglalta össze.

Elképesztően sok kockázat övezi jövőre a forintot, mind pozitív, mind negatív értelemben. Kamatcsökkentés, országgyűlési választások, orosz-ukrán háború, a dollár árfolyama, Donald Trump kénye-kedve – felsorolni is nehéz az összes szempontot. Inkább olvassák el, hogy milyen évre számítanak az elemzők a forinttól 2026-ban.

Ha nem is oldódik meg minden problémája, de fellélegezhet, időt nyer a kontinens autóipara – reagált az év egyik legfontosabb, európai uniós gazdasági döntésére a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke a Privátbankárnak. Gablini Gábor szerint a németeknek részben vissza kell térniük Kínából, aminek Magyarország is a nyertese lehet. 

Fél év börtön jár Szlovákiában a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezéséért. Peter Pellegrini szlovák elnök előbb részbeni vétót emlegetett, végül mindent jóváhagyott – számol be róla a Népszava. A magyar kormány nem konfrontálódott az ügyben a Beneš-dekrétumokat védő Fico-kormánnyal.

Amerikai tisztségviselők a hétvégén Miamiban tárgyalásokat folytattak ukrán és európai delegációkkal, és Floridában külön megbeszéléseket tartottak orosz képviselőkkel is.

2023-ban még az általános és középiskolás diákok és szüleik számára is fennhangon hirdette a kormány az állampapír vásárlások lehetőségét. Idén nagyot fordult a világ: a piac elcsendesedett, miközben a lakossági államkötvények helyett egyre inkább devizában adósodunk el, mondta kollégánk a Trend FM reggeli műsorában.

Növekvő forgalom mellett emelkedett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten. Pénteken a BUX 110 405,74 ponton zárt, 0,73 százalékkal magasabban, mint egy héttel korábban.

Bár novemberben az infláció 3,8 százalékra, a jegybank toleranciasávjába csökkent, a Magyar Nemzeti Bank az év utolsó kamatdöntő ülésén sem változtatott a 6,5 százalékon álló irányadó ráta szintjén.

Az Államadósság Kezelő Központ a jövő évi finanszírozási tervvel kapcsolatos kérdésekre válaszolt.

Bár sokan bíztak az ellenkezőjében, mára kiderült, hogy nem egy nagy beruházási csomag fogja megváltani a német gazdaságot. Ráadásul alig fél évvel a kormányalakítás után máris repedezik a Friedrich Merz vezette kormánykoalíció, amit a nyugdíjreform és a sorkatonaság kérdése is megtépáz. Számunkra rossz hír, hogy a németországi fejleményeket Magyarországról sem nézhetjük ölbe tett kézzel.

Idén már sorozatban a harmadik évben kellett csalódniuk az elemzőknek: az év elején várt érdemi GDP-növekedés helyett 0,5 százalék alatti bővülés jöhet csak össze idehaza 2025-ben. A pozitív oldalon az infláció és a forintárfolyam emelhető ki, ugyanakkor a külső környezetnek való kitettségünk szinte semmit sem változott.

Jövőre már a cégek is 2-3 százalék közötti GDP-növekedésben bíznak Magyarországon, ami enyhén növeli a toborzási kedvüket. Azonban úgy tűnik, hogy a vállalatok is tanultak az egy évvel ezelőtti csalódásból, és visszafogottabban terveznek. Ráadásul az áprilisi választásokig inkább a kivárás lehet a jellemző a munkáltatók oldaláról, akik leginkább a megfelelően képzett dolgozók megtalálásával állnak hadilábon.   A hangsúly azonban az enyhén van, hiszen a jövő áprilisban esedékes választásokig azért inkább a kivárás lesz a jellemző. A jövőben a megfelelő képesítéssel rendelkező munkatársak megtalálása, a globális autóipar helyzete és a társas vállalkozások számának csökkenése is meghatározó trend lehet.

Az MBH Bank lefelé módosította az idei évi GDP-növekedési előrejelzését. A korábbi 0,8 százalék helyett már csak 0,4 százalékos bővülésre számít a pénzintézet, ami jövőre 2,8 százalékra gyorsulhat fel. Az infláció kedvezőbben alakulhat az év elején vártnál, és bár számos kockázat övezi a fogyasztói árindexet, a relatív erős forint ellensúlyozhatja a negatív hatásokat.

Több európai uniós vezető és az ukrán elnök ma a Downing Streeten tárgyaltak. A londoni egyeztetés után Volodimir Zelenszkij Brüsszelbe utazik.

A cél, hogy a jövőben 10 milliárd dollárra emelkedjen a magyar-török kereskedelmi forgalom értéke.

Éves szinten nagyobb a csökkenés a szeptemberi mutatóhoz képest, havi alapon viszont ismét enyhén bővült az ipar teljesítménye októberben.

Az Európai Unió a 2 százalék közelébe süllyedő inflációt, az Egyesült Államok pedig a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházásokat tekintve lépett előre a leglátványosabban az idei évben. Ami a pénzpiacokat illeti, számunkra a forint erősödése, de a globális befektetői piacokon a dollár gyengülése jelentette az év legnagyobb sztoriját. Eközben az AI-lufi kezd túlfújódni, Európa fegyverkezik, az olajárak pedig drasztikus zuhanás előtt állhatnak. Az XTB 2026-os tőkepiaci kitekintőjén jártunk.

Egy, a korábban vártnál lassabb növekedési pályára állhat rá a világgazdaság az OECD előrejelzése szerint, miközben szűkülhet a különbség az euróövezet és az Egyesült Államok között. A szervezet Magyarországról alkotott képe inkább pesszimista, miközben reformokat sürget a nyugdíjrendszerrel és az energiapiaci támogatásokkal kapcsolatban. Elemzőket kérdeztünk a friss OECD-jelentésről.

A dél-koreai autógyártók ünnepeltek az amerikai bejelentés hírére.

Mindhárom fő részvényindex gyengült.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy Kijev béketárgyalásokkal kapcsolatos prioritásai között szerepel Ukrajna szuverenitásának megőrzése és erős biztonsági garanciák megszerzése.

Egyre fogy a remény azzal kapcsolatban, hogy a negyedik negyedéves gazdasági teljesítmény valamelyest kozmetikázhat a 2025-ös magyar GDP-mutatón. A kormányzat fél százalékos növekedést vár, de a legfrissebb exportadataink alapján könnyen lehet, hogy még ezt a szintet sem érjük majd el.

A Moody's hitelminősítő helyben hagyta a magyar államadós-besorolást, így idén már csak a Fitch Ratings szokásos felülvigyálata van hátra. A laptársunk, az Mfor által megkérdezett elemző szerint a kilátások rontása benne lehet a pakliban, hosszabb távon pedig a 2026-os országgyűlési választások utáni költségvetési folyamatok lesznek a meghatározók. 

Életet lehelne az MBH Bank részvényeibe, és hosszabb távon a blue chipek kategóriáját célozza meg a pénzintézet menedzsmentje. Barna Zsolt, az MBH Bank elnök vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban arról is beszélt, hogy külföldön terjeszkednének tovább. A kormányzat exraprofitadó-emeléséről szóló bejelentéséről nem értesült előzetesen, és csak átmeneti időre tudja azt elfogadni.

Jövőre 2-3 százalékos növekedéssel számol a kormány – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Sorozatban a negyedik napon zárt pluszban a Wall Street.

Lövöldözés alakult ki szerdán magyar idő szerint késő este, amerikai idő szerint délután az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban, a Fehér Ház közelében.