Imre Lőrinc cikkei

Miután felmérték az Orbán-kormány költségvetési örökségét.

Jelentős hozamcsökkenés mellett bocsátott ki összesen 3 milliárd euró értékben eurókötvényeket az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) július 6-án, hétfőn. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint folyamatosan mérséklődhetnek a magyar állam kamatkiadásai a következő években, elérve a GDP 3 százalékát (a tavalyi 4,7 százalékról). A devizaadósságunk eközben a teljes államadósságon belül akár 35 százalékig is emelkedhet, amire legutóbb 2015-ben volt példa.  

Véget értek azok az idők, amikor a piac folyamatos emelkedése miatt szinte bármilyen befektetéssel garantált hozamot lehetett elérni. A bizonytalan környezetben felértékelődik a szakmai döntéshozatal, ugyanakkor Magyarországon a vagyonkezelési piac még jelentős lemaradásban van Nyugat-Európához képest. Az euró bevezetése teljesen más szemléletet igényelne idehaza, amire az alapkezelőknek is készülniük kell. Hosszabb távon pedig a magyar állampapírok az egyik legérdekesebb eszközosztállyá válhatnak. Interjú Braun Mártonnal, a Gránit Alapkezelő prémium vagyonkezelési üzletágának vezetőjével, valamint Rigó Gáborral, a Gránit Alapkezelő portfóliómenedzserével.

Pozitívan lepte meg az elemzőket a júniusi inflációs mutató, ami éves alapon 1,7 százalékra csökkent. Az adat ismét felveti az élelmiszerárréstop kivezetésének kérdését, de azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még annál is bátrabb lehet, mint amit Varga Mihály jegybankelnök a „mini kamatcsökkentési ciklus” június 23-i bejelentésekor kommunikált.

Pozitív meglepetést okozott az elemzők körében az ipar májusi teljesítménye. A kiigazított adatok alapján több mint 3 és fél éve nem láthattunk ilyen robusztus növekedést, mégis, az áprilishoz viszonyított 2,3 százalékos bővülés talán még kiemelkedőbbnek számít. Persze kockázatok is akadnak szép számmal: a külső kereslet alakulása, az erős forint, vagy éppen, hogy még mindig csak „egy-két fecske csinál nyarat” a magyar húzóágazatban.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idei inflációs előrejelzéséhez képest jóval szerényebb mértékben (hiszen azt 3,8 százalékról 1,8 százalékra, drasztikusan csökkentette), de a 2026-os hazai GDP-prognózisát is módosította. A jegybank a júniusi Inflációs jelentésében már 2 százalékos növekedéssel számol, ami jövőre 3 százalékra pöröghet fel. Az év elején valóban láthattunk már egy élénkülést a gazdaságban, de az egyik húzóágazatunk teljesítménye mögött több érdekesség is meghúzódik.

Nem az Európát és Magyarországot is sújtó, rekordhőmérséklettel lecsapó hőkupola állt az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) júniusi, németországi klímatárgyalásának középpontjában. Az egyeztetés fő célja az volt, hogy a novemberi, törökországi klímacsúcson áttörést lehessen majd elérni a globális klímavédelemben. Egyelőre nem túl biztatóak a jelek: az Európai Unió ismét szembetalálta magát az olajországokkal és Indiával, miközben Kína a két tábor között egyensúlyoz.

Bár még mindig a záhonyi vasúti csomópont jelenti a legfontosabb kaput az ukrán gabona számára a nyugat-európai piacok irányába, Magyarország valójában egyre kevesebb gazdasági hasznot tud megtartani az Ukrajna felől érkező áruforgalomból. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az ügyben levelet írt a kormánynak.

1999 óta csak háromszor mért magasabb eredményszemléletű (vagyis ESA-módszertan szerinti) költségvetési hiányt az első negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint idén januártól márciusig. Az egész éves előrejelzéseket jelentős bizonytalanság övezi, az elemzők a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium pótköltségvetésére várnak. Eközben a piac már inkább a 2027-es és a még hosszabb távú, az euró bevezetése szempontjából is kulcsfontosságú tervekre kíváncsi.

A Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által bejelentett tervek szerint a magyarországi szélerőművi kapacitás 2030 végére több mint 90 százalékkal, a jelenlegi 330 megawattról (MW) 4330 megawattra emelkedhet. Ez gyorsabb fejlődési ütem lenne, mint a Közép- és Kelet Európában éllovasnak számító lengyeleké.

Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője és Melléthei-Barna Márton, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese arról beszéltek a parlament keddi, rendkívüli ülése előtt, hogy elindulhat az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos vita a parlamentben.

Az elmúlt években az európai uniós pályázatok beszűkülése miatt szinte csak hazai forrásból valósultak meg az informatikai, kibervédelmi projektek Magyarországon. A Tisza-kormány alatt ez a helyzet megváltozhat, bár a közintézmények gazdálkodásának átvizsgálása miatt a nagy felfutást egy átmeneti lassulás előzheti meg – erről beszélt Márton Miklós, a ViVeTech Nyrt. vezérigazgatója a laptársunknak, az Mfornak adott interjúban.   

Hiába közölt a vártnál kedvezőbb munkaerőpiaci adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusban, az elemzők szerint ez nem feltétlenül utal trendfordulóra. A demográfiai folyamatok, a vendégmunkások behozatalának szigorítása is kockázatot jelentenek, tartalék pedig a fiatalok és az idősek, valamint a külföldön dolgozók hazacsábításában lehet. Az ingázók száma egyébként több mint 6 éves csúcsra ugrott.

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.

Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.

A kormányfő a parlament hétfői ülését követően tartott rendkívüli sajtótájékoztatót. Szerinte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának nehézsége az európai uniós források hazahozatalához mérhető. 

Június 10-én és 11-én rendezték meg az Európa egyik legnagyobb ipari-technológiai vállalatához köthető, Bosch ConnectedWorld című kiállítást Berlinben, ahol a német cég a legújabb fejlesztéseit, valamint a mesterséges intelligenciában és a robotikában rejlő lehetőségeket mutatta be. Miközben az eseményt a technológiai optimizmus hatotta át, Németországban és Európában számos tényező hátráltatja a legújabb innovációk terjedését. Pedig ami gazdaságilag rossz, az társadalmilag nem biztos, hogy az.

Májusban óriási meglepetésre a várt enyhe gyorsulás helyett 1,8 százalékra lassult az éves alapú áremelkedési ütem Magyarországon. Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a csökkenő inflációt, az erős forintot és a valószínűleg csak fokozatosan kivezetendő árstopokat látva február után júniusban is mérsékelheti az alapkamatot.

Június 11-én csütörtökön elkezdődik a 23. labdarúgó-világbajnokság, amit idén először 3 ország, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közösen rendeznek meg. Ha csak a résztvevő (rekordnak számító) 48 csapat keretértékét nézzük, akkor július 19-én Franciaország-Anglia fináléval zárulhat le a viadal.

Újabb hónapok teltek el az iráni háború kirobbanása óta, így a 38 tagországot számláló Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) menetrendszerűen tovább rontotta, 2,8 százalékra az idei átlagos globális gazdasági növekedési prognózisát. A fő ok az energiaválság és az abból fakadó inflációs kockázatok. Az Európai Unió különösen rosszul járhat, Belgium, Írország és Románia egyenesen recesszióba süllyedhet idén. Miközben a közel-keleti helyzet fő okozója, az Egyesült Államok változatlan növekedési kilátásokkal számolhat.

Szerdán a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elkezdi az egyeztetéseket Lőrincz Viktóriával, a kormány vidék- és településfejlesztési miniszterével az önkormányzati rendszer reformjáról. A szövetség egy részletes javaslatcsomaggal készül.

Több mint 3 éve nem láthattunk olyan erőteljes GDP-adatot Magyarországon, mint az idei első negyedévben. Januártól márciusig 1,7 százalékkal bővült a gazdaság éves alapon. Az elemzők szerint 2026 egészében is nagyjából ekkora növekedésre lehet számítani. A nagy nyertes és egyben feltámadó az ipar.

Hosszú évek után ismét markáns kamatcsökkenés várható idehaza, aminek a lakossági ügyfelek és a vállalatok is örülhetnek. A folyamat végére az euró bevezetése tenné fel a koronát, amivel a magyarországi piaci hitelkamatok gyakorlatilag az Ausztriában látottakkal kerülnének egy szintre. Addig azonban hosszú út vezet: a Tisza-kormánynak először is egyszerűbbé kellene tennie a mára igencsak átláthatatlanná vált támogatott hitelek rendszerét – mondta el a Privátbankárnak nyilatkozó szakértő.

Kevesebb mint három hétre volt szüksége a május 12-én kormányra került Tisza Pártnak, hogy tető alá hozza a megállapodást az Európai Unió vezetésével a korábban jogállamisági okok miatt zárolt, összesen 16,4 milliárd eurónyi EU-s forrás feloldásáról. A Tisza Párt szeme előtt Lengyelország példája is lebeghetett, ugyanis a 2023-ban megválasztott, Donald Tusk vezette kormány szintén a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalát tűzte a zászlajára.

Rekordot jelentő árbevételt ért el a 4iG az idei első negyedévben. A társaság eközben egy nagy nemzetközi kötvénykibocsátás célegyenesébe fordult és a kormányváltástól függetlenül új növekedési fázisba lépne át. A vállalatcsoport legfrissebb eredményeit bemutató háttérbeszélgetésen megtudtuk, hogy milyen tervei vannak a 4iG-nek az űr- és védelmi ipar területén, mekkora az állami kitettségük és mit gondolnak az euró bevezetésének tervéről.

Várhatóan átláthatóbb, ugyanakkor szigorúbb szabályai lesznek a hazai közbeszerzési eljárásoknak a Tisza-kormány működése alatt. A megkérdezett közbeszerzési szakjogász szerint alapvető szemléletváltásra van szükség, aminek köszönhetően ismét megmozdulhatnak a korábban apátiába süllyedt iparágak szereplői.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 51. küldöttgyűlését szerdán rendezték meg a Novotel Budapest City hotelben. Az MKIK elnöke, Nagy Elek mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Varga Mihály is beszédet mondott, majd egy emlékérmét is átadott, amit a jegybank a kamara alapításának 175. évfordulója alkalmából bocsátott ki.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot a május 26-i ülésén. A döntést követően Varga Mihály jegybankelnök sajtótájékoztatón ismertette a kamattartás hátterét és kitért arra is, hogy volt olyan tanácstag, aki már a monetáris lazítás mellett döntött volna.

Idén is díjazták a Marketprog Alapkezelő Himalája Befektetési Alapját az Alapkezelő Klasszis 2026 rendezvényén. A termék a Legjobb Abszolút Hozamú és Származtatott Alap kategóriában ért el második helyezést, a magas kockázatú alapok mezőnyében. A Marketprog portfóliómenedzsere lapunknak elmondta, hogy alapvetően külföldi eszközökbe fektetnek, azonban a választások után a forintot és a magyar részvényeket érintő piaci hullámból nem maradhattak ki. Slíz Bálintot az euró magyarországi bevezetéséről is kérdeztük, illetve arról, hogy mely szektorok ígérik a legjobb hozamot most a piacon.

Egész Európában problémát jelent a megfizethető lakhatás és az energiaszegénység. Az Európai Unióban az elmúlt tíz évben messze Magyarországon emelkedtek az ingatlanárak a legnagyobb mértékben, miközben a szociálislakás-építések területén az európai középmezőny alján állunk. A megfizethető lakhatás megteremtése hosszú távú befektetés, amivel nem igazán tudnak a 4-5 éves ciklusokban gondolkodó politikusok választásokat nyerni – hangzott el a 3. alkalommal megrendezett Lakhatási-szakmai Fórumon, amiről lapunk is tudósított.

Korábban soha nem látott befektetői bizalom mutatkozik Magyarországgal, a magyar eszközökkel szemben a választások óta. Ezt leginkább a Tisza Párt erősebb európai arcéle és az eurózónához való csatlakozás ígérete támogatják. Ugyanakkor most, hogy munkába állt az új kabinet, a fiskális politika oldaláról is fel kell építeni a bizalmat, hogy az tartós maradhasson – többek között erről beszélt a lapunknak adott interjúban az MBH Befektetési Bank Brókeri, Nemzetközi és Letétkezelési sales ügyvezető igazgatója. Demjén Ottó szerint a befektetők kockázatvállalási kedvének is jót tehet a mostani helyzet, ugyanakkor a nemzetközi konfliktusok miatt nem árt szárazon tartani a puskaport.

Jelentős különbségek alakultak ki az egyes szektorok között a legfrissebb, márciusi kereseti adatokban, amiket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölt. A közszférában az egészségügy, a versenyszférában pedig a feldolgozóipar a legnagyobb vesztes.

Egyre több jelzés érkezik a magyar gazdaságpolitika irányítóitól, hogy a Tisza Párt választási győzelme óta „túl erőssé” vált a forint. A verbális intervenciót egy tényleges, 50 bázispontos kamatcsökkentés is követte május 13-án a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről, az eurólikviditást nyújtó FX-swap tenderen – erről beszélt Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.

Egy startup-barát környezet kialakítása is fontos célkitűzése lehet majd az új kormányzatnak. Erről Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter beszélt a múlt hét elején tartott parlamenti meghallgatásán. Magyarország az elmúlt években kifejezetten előkelő helyen is szerepelt a vonatkozó nemzetközi rangsorokban, de a koronavírus-járvány után elindult a lejtőn lefelé.

Az elmúlt hetek diadalmenete után kissé szokatlan volt szerda délelőtt, hogy a Magyar Nemzeti Bank döntése után gyengülésnek indult a forint. Drámáról persze nincs szó, továbbra is a 360-as szint alatt tartózkodik az euró árfolyama. Azonban megnőtt a valószínűsége annak, hogy a korábban vártnál hamarabb láthatunk egy újabb kamatcsökkentést a jegybank részéről. A Tisza Párt megválasztása óta jelentősen megnőtt a befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt, amit a forint erősödése mellett a hosszú lejáratú állampapírhozamok beszakadása is jelez.

Május 11-én hétfőn, a Tisza leendő minisztereinek bizottsági meghallgatásával kezdődött el az első igazi munkanap az Országgyűlésben az alakuló új kormány számára. Kapitány István, a Tisza gazdasági és energetikai miniszterjelöltje is felfedte a következő 4 év legfontosabb célkitűzéseit.

Sűrű első munkanapja volt a parlamentben Magyarország leendő külügyminiszterének. Orbán Anitának három bizottsági meghallgatáson is részt kellett vennie május 11-én, hétfőn, amelyek közül tudósítónk a Külügyi Bizottság ülésén vett részt. Orbán Anita az új kormány legfontosabb külpolitikai irányairól, az intézmény átalakításáról, Oroszországról, Ukrajnáról, migrációról és az új Európa-politikáról is beszélt.

Maratoni hosszúságú napnak ígérkezett május 9-e. Az új Országgyűlés alakuló ülésén nemcsak a parlamentben, hanem a Kossuth téren is zajlottak az események – és zaljanak is, ki tudja, meddig. A hivatalos program fénypontjának Magyar Péter miniszterelnökké választása és parlamenti beszéde számított.

Áprilisban 2,1 százalékra gyorsult az infláció Magyarországon. Az élelmiszerek 1,5 százalékkal drágultak, ami azzal magyarázható, hogy a bázishatások miatt „eltűnt” a tavaly márciusban, 30 alapvető élelmiszerre bevezetett árrésstop pozitív hatása. A helyzetet viszont bonyolítja, hogy az iráni háború okozta áremelkedés is bekopogott a szolgáltatások kapuján, a másodkörös hatások pedig még súlyosabbak lehetnek. Vagyis az árrésstop megszüntetése kockázatos lépés lehet.

A minimálbéren keresők személyi jövedelemadójának 9 százalékra csökkentése lehet a Tisza Párt első adópolitikai intézkedése. Ugyanakkor a leendő kormány egy kiszámítható adórendszert ígért, amibe nem fér bele, hogy évente többször is módosítsa azt – derült ki a Forvis Mazars 25 országot összehasonlító kiadványának bemutatóján.

Bővül azoknak az országoknak a köre, amelyek korlátozzák a világpiacon egyre értékesebb kritikus nyersanyagaik eladását kereskedelmi partnereik felé. Akár az exportadót emelik, akár a kiviteli engedélyeket szigorítják, a fő cél a központi költségvetés bevételeinek a növelése. Európa és Magyarország különösen aggódva figyelheti ezeket a lépéseket, amik leginkább az akkumulátorgyártáshoz elengedhetetlen kobalt- és mangánexportot érintik.

A hamarosan felálló Tisza-kormány alatt is folytatná az Orbán-rendszer utolsó 1-2 évében felvállalt aktívabb szerepfelfogását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A testület már dolgozik a Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) kiszélesítésével kapcsolatos javaslatain, ami a Tiszának is az egyik fontos ígérete volt a választási kampány során.

A tengerentúlról érkező trendek alakítják a hazai privátbanki piacot, ami kifejezetten erős lábakon áll a kelet-közép-európai régióban. Az egyik legdinamikusabban felfutó terület a családi vagyontervezési szolgáltatás, ami többek között a rendszerváltás idején céget alapító vállalkozók generációváltásával áll összefüggésben. Czalbert László, az MBH Bank Private Banking vezetője a lapunknak adott interjúban arról is beszélt, hogy mekkora vagyon szükséges ahhoz, hogy valaki privátbanki ügyfélnek számítson és hogy mit jelent a rejtett igény a megtakarítóknál.

Rövid távon egy-egy pozitív hír még erősítheti a forint árfolyamát, de az év végére korrekcióra számítanak az MBH Befektetési Bank elemzői. Az ország kockázati megítélése viszont folyamatosan javulhat, ami a hosszú lejáratú kötvényhozamok csökkenésében érhető majd tetten.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.

Az Orbán-kormány 16 éve alatt összességében nem sikerült csökkenteni a Budapest és a vidéki régiók közötti gazdasági különbségeket. 2016 környékén valamelyest szűkült az olló, de a 2020-as évek után visszatértünk a startvonalra, vagy talán még azon is túlra. A Tisza most ismét nekikezdhet a felzárkóztatásnak.

Nem hisz az egyszemélyi irányításban, minél több ember vesz részt a döntéshozatalban, az annál nagyobb valószínűséggel hozza meg a kívánt eredményt. Cégvezetőként a középvállalati státuszból a nagyvállalati kategória felé kormányozta el Magyarország egyik vezető, takarmánygyártással és kereskedelemmel foglalkozó agráripari társaságát, aminek legszimbolikusabb lépése a tőzsdére lépés volt. Horváth Péter, az UBM Csoport vezérigazgatója lapunknak arról is beszélt, hogy az iráni háború miatti energiaárrobbanás hogyan érintette a működésüket, milyen stratégiát követnek gazdasági válságok idején és hogy miért Kazahsztánban látják most az egyik legjobb piaci lehetőséget.

Új, ötéves tervet hirdetett Kína, ami a nagyhatalmi versengés szempontjából az Egyesült Államok számára is jelzésértékű lehet. Ezt mintha Donald Trump is érezné, ugyanis nagy várakozásokkal tekint a kínai elnökkel tartandó pekingi csúcstalálkozója elé. Aminek az időpontja továbbra sem ismert, az Egyesült Államok ugyanis még mindig az iráni háborúval és a károk eltakarításával van elfoglalva.