A StartupBlink által immár közel egy évtizede kiadott Global Startup Ecosystem Index több százezer adatpont felhasználásával és elemzésével készül, kitérve az ökoszisztéma legfontosabb szereplőinek súlyára, gazdasági hozzájárulására, márkaértékére, illetve az üzleti szabályozói környezetre. Ami az adózási feltételektől kezdve a kockázati tőke vagy egyéb forrásbevonási formán át nagyon sok mindenre kiterjed – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Fotó: Facebook/Kapitány István
„Nem zebrákat, hanem a nemzetközi színtéren is sikeres unikornisokat szeretnénk látni” – erről Kapitány István, a kormány gazdasági és energetikai minisztere (hivatalosan akkor még csak jelöltje) beszélt a május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán. Azóta több mint öt hónap telt el, a háttérben pedig szakmai szinten hamar elindult a mozgolódás a hazai innovációs ökoszisztéma megerősítésére. Ebben a folyamatban kulcsszerepet töltene be a Balogh Petya nevével fémjelzett Restart Hungary, amely már több mint 140 javaslatot dolgozott ki a kormány számára. Ezekről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Románia hátát nézzük ezen a listán (is)
A StartupBlink a 2025-ös kiadványában még az 51. helyre tette a magyar startup-ökoszisztémát, idén viszont már az 53. helyen találjuk Magyarországot. A koronavírus-járvány óta egy masszív visszaesést figyelhetünk meg, hiszen 2020-ban még a 37. helyen álltunk.
A StartupBlink módszertana szerint ugyan az elmúlt egy évben is fejlődött a startup-ökoszisztémánk (12 százalékponttal), azonban jóval kisebb ütemben, mint például a közel 33 százalékpontos javulást bemutató, és ezzel a 44. helyre felugró Romániáé.
A közép- és kelet-európai régió éllovasa Csehország, amely a 32. helyen áll (remélhetőleg a csütörtöki, első cseh-magyar kormányülésen erről a titokról is megtudott valamit a magyar delegáció), közvetlenül utána pedig Lengyelországot találjuk. Bulgária, Ukrajna és az említett Románia előz még meg minket. Horvátország viszont négy helyet rontva már Magyarország mögött található, miként Szlovénia, Szerbia és Szlovákia is (utóbbi az 59. helyen zárja a régiós különversenyt).
A teljes cikkből kiderül, hogy mely országok a listavezetők, illetve hol áll Budapest a városok mezőnyében, és melyik vidéki nagyvárosunk követi a listán? De a sokat dicsért észt modellről is olvashatnak.
Egyre kevésbé vagyunk startupbarát ország. 
