A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa elkötelezett a fenntartható inflációs cél elérése mellett – közölte keddi, kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatóján Varga Mihály, a jegybank elnöke. Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor tudósítása szerint az MNB első embere rámutatott, a hazai kockázati megítélés stabil, viszont a külső környezeti körülmények miatt indokolt a körültekintő és adatvezérelt megközelítés.
Kiemelte,
az összes körülmény alapján a monetáris politika mozgástere nő, ezt a decemberi Inflációs Jelentésben fogják értékelni.
Mint arról lapunk is beszámolt, az MNB a várakozásoknak megfelelően nem változtatott sem az alapkamat szintjén, sem a kamatfolyosó szélein.
Később újságírói kérdésre a jegybank vezetője elárulta, a kamattartás mellett kamatvágási opció is terítékre került, és volt olyan tagja a Monetáris Tanácsnak, aki a lazítás mellett tette le a voksát.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
Az MNB első embere aláhúzta, a világpiaci energiaárak jelentős kockázatot jelentenek, bár a félidős választások eredménye azok mérséklődését eredményezte. A fejlett piaci hosszú hozamok is csökkenésnek indultak, bár azok még mindig igencsak magasak – tette hozzá.
A nemzetközi környezetben megjegyezte, az amerikai infláció meghaladja a Fed 2 százalékos célszintjét, és az Európai Unió számos tagállamában is magasabb a fogyasztóiár-index, mint a célszint. Magyarországról szólva úgy vélekedett, az üzemanyagárak magas szintje és a kormányzati intézkedések miatt szintén a pénzromlási mutató emelkedése várható.
A reálgazdaságról Varga Mihály kiemelte, a konjunktúrafolyamatok a szeptemberi előrejelzésük szerint alakultak, az ipar erőteljesen nőtt, a szolgáltatások támogatták, a mezőgazdaság erősen visszahúzta a növekedést. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben alacsony, a foglalkoztatási ráta historikusan is magas, emellett a nominális bérdinamika lassulása figyelhető meg – közölte Varga Mihály.
A pénzpiacról a jegybankelnök azt mondta, a forint „érdemben erősebb, mint év elején”, ez pedig dezinflációs hatást fejt ki. Hozzáfűzte, bár nemzeti devizánk volatilitása magas, ez mérséklődik, ami az óvatos és adatvezérelt monetáris politikának is köszönhető.
Varga Mihály kiemelte, a 2027-es költségvetési terv euróbevezetés melletti elköteleződésének fogadtatása a piac részéről pozitív, ám a Monetáris Tanács úgy látja,
a körültekintő és óvatos, adatvezérelt monetáris politika indokolt.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Laptársunk megkérdezte a jegybankelnököt, számításaik szerint az árrésstop tervezett eltörlésének hatása mikor és milyen mértékben mutatkozik meg a fogyasztói árakban. Varga Mihály hangsúlyozta, még csak törvényjavaslat fekszik a parlament előtt, ők viszont elfogadott szabályozás alapján elemeznek. Felidézte egy korábbi sajtótájékoztatóján elhangzottakat, mely szerint
az árrésstop eltörlésének érdemi, komoly hatása már nem lesz, és ezt a véleményét most is megerősíti.
Emellett azonban óva intett az optimizmustól, mert mint fogalmazott, a piac nem feltétlenül adatvezérelten, hanem emóciók alapján is dönthet.
Laptársunk azt is megkérdezte, a jegybank mit vár a soron következő hitelminősítésektől. Varga Mihály válaszában elárulta, a Moody’sszal és az S&P-vel már volt találkozójuk, a Fitch Ratingsszel pedig előtte állnak, ezeken a monetáris politikára nézve kedvező hangulat volt, a fiskális politika azonban más. A várakozásokat nem kívánta kommentálni, és emlékeztetett, a hitelminősítések a következő, december 15-i kamatdöntésre már ismertek lesznek.

Az MNB elnöke arról is beszélt, volt, aki már most kamatot vágott volna.


