Főként az iráni háború miatt.

Nem okozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely márciusi kamatdöntő ülésén szinten tartotta a 6,25 százalékon álló alapkamatot.

Abban nagy egyetértés van az elemzők körében, hogy a Magyar Nemzeti Bank az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság és a megnövekvő inflációs kockázatok miatt a március 24-i kamatdöntő ülésén változatlan szinten, 6,25 százalékon hagyja az alapkamatot. A nagy kérdés, hogy milyen irányba változik, vagy változik-e egyáltalán a jegybank kommunikációja a Monetáris Tanács döntését követő sajtótájékoztatón – mondta el a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója.

Újabb meghatározó hír borzolhatja a pénzpiaci kedélyeket néhány óra múlva, kivált a nemesfémek vonatkozásában. A korábbi nagyarányú várakozás helyett most már szinte 0 százalékot áraz a piac a közelgő nagy bejelentéssel összefüggésben. Nem elég az olajárrobbanás és az iráni válság? Úgy tűnik nem: most már az inflációs félelemmel és az új monetáris fejleményekkel is foglalkozniuk kell a befektetőknek. 

A Monetáris Tanács óvatosan szánta el magát a kamatvágásra, kedvező inflációs adatok ágyaztak meg az esetleges folytatásnak – de jött a Közel-Keleti háború, a magyar és az ukrán kormány példátlan konfliktusa és minden idők legmagasabb februári deficitje. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök cikke.

A Magyar Nemzeti Bank közel másfél év után ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Az irányadó ráta így 6,25 százalékra került, azonban a jegybank kommunikációja alapján egyáltalán nem vehető készpénznek, hogy máricusban is lejjebb szállítja majd a kamatokat a monetáris tanács.

Csaknem másfél év után újra csökkenhet az alapkamat. 

A vártnál is kedvezőbben alakult az infláció januárban Magyarországon. A KSH 2,1 százalékos éves áremelkedési ütemet mért a decemberi 3,3 százalék után. Az elemzők egyre biztosabbak abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a február 24-i kamatdöntő ülésén csökkenti a 6,5 százalékon álló irányadó rátát. Kamatvágásra 2024 szeptembere óta nem volt példa.

Az idei év finoman szólva sem kezdődött túl fényesen a magyar gazdaság számára. Bár a januárban közölt adatok még 2025-ről adtak képet, ezek is iránymutatóak lehetnek az áthúzódó hatás miatt. Az úgynevezett „puha indikátorok”, vagyis a különböző hangulatindexek pedig szintén azt sugallják, hogy 2026 sem hozza majd el a már több mint három éve hiába várt lendületes felpattanást. A Magyar Nemzeti Bank viszont kihasználhatja, hogy egy 8 éve nem látott, kedvező inflációs adat érkezhet az év elején.

Sorozatban a harmadik évben nem sikerült számottevő növekedést elérni a magyar gazdaságban. Sőt, ezen periódus átlagában gyakorlatilag stagnált az ország GDP-je. Bár a reálbérek már két éve ismét emelkednek, a 2022-es inflációs sokk hosszú árnyékot vet és a lakosság még mindig jóval magasabb drágulási ütemet érzékel. Persze az is lehet, hogy inkább a Központi Statisztikai Hivatal téved. A Klasszis Befektetői Klub elemzői kerekasztalán azzal kapcsolatban sem volt egyetértés, hogy mi lesz a forinttal akkor, ha a Fidesz, vagy ha a Tisza nyer áprilisban.

A Fed változatlanul hagyta az irányadó dollárkamatot januári ülésén.

A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 6,5 százalékon álló irányadó rátán az év első kamatdöntő ülésén.

A Fed elnöke maga jelentette be, hogy idézést kapott, melyre kemény, már-már leleplező válasszal reagált. 

Elképesztően sok kockázat övezi jövőre a forintot, mind pozitív, mind negatív értelemben. Kamatcsökkentés, országgyűlési választások, orosz-ukrán háború, a dollár árfolyama, Donald Trump kénye-kedve – felsorolni is nehéz az összes szempontot. Inkább olvassák el, hogy milyen évre számítanak az elemzők a forinttól 2026-ban.

Az orosz jegybank pénteken az elemzői várakozásokkal összhangban 16,5 százalékról 16,0 százalékra csökkentette az irányadó jegybanki kamatot.

A Japán Jegybank (Bank of Japan, BOJ) pénteken 30 éve nem látott szintre emelte az irányadó kamatokat, újabb mérföldkőhöz érve a több évtizedes, rendkívül laza monetáris politika és a közel zéró hitelköltségek felszámolásában.

Bár novemberben az infláció 3,8 százalékra, a jegybank toleranciasávjába csökkent, a Magyar Nemzeti Bank az év utolsó kamatdöntő ülésén sem változtatott a 6,5 százalékon álló irányadó ráta szintjén.

Bár néhány napja kamatot vágott a Fed, ez Donald Trumpnak nem elég.

Az indiai jegybank (Reserve Bank of India – RBI) az elemzői várakozásokkal összhangban kamatot csökkentett pénteken.

Korán jött a mikulás rali vagy túlzott várakozások előzik meg az év utolsó hónapját? Hamarosan kiderül!

Nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank az immár több mint egy éve 6,5 százalékon álló alapkamaton.

Az orosz jegybank 50 bázisponttal, 17,0 százalékról 16,50 százalékra csökkentette az irányadó kamatot pénteken; szakértők a kamat szinten tartására számítottak.  

Közel két hét kellett ahhoz, hogy túltegye magát a forint Nagy Márton és Orbán Viktor nyilatkozatain, amelyek enyhe nyomást helyeztek a Varga Mihály vezette Magyar Nemzeti Bank vállára. A piac reakciója egy szempillantás alatt rámutatott arra, hogy mennyire törékeny a hazai fizetőeszköz idei szárnyalása. Emellett a 14. havi nyugdíj ötletének bedobása, és annak költségvetési megvalósíthatósága is szóba került a Trend FM hétfői műsorában, ahol ezúttal is vendégként szerepeltünk.

Válaszolt az MNB alelnöke Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek. 

A miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter szerint is itt az ideje a kamatcsökkentésnek. 

Csütörtöki ülésén az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa nem változtatott a három irányadó eurókamat szintjén.

A jegybank 20 százalékról mérsékelte az alapkamatot pénteken, mivel közleményük szerint az inflációs nyomás a feltételezettnél gyorsabban csökken. A vágás megfelelt az elemzői várakozásoknak.

Nem változott most sem az alapkamat. Az infláció magas, a növekedés pedig nem a fogyasztás miatt gyenge. A forintra is sokan spekulálnak, meg van kötve a jegybank keze. 

Hogy látják a szakértők?

A norvég jegybank 25 bázisponttal megvágta az irányadó kamatlábat, öt év után először jelentett be csökkentést, ami meglepte a piaci szereplőket.

A kamatot szinten tartotta a Fed, de a kilátásokat illetően pesszimista hangot ütöttek meg.

A Monetáris Tanács májusi kamatdöntő ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot, a döntés megfelelt a várakozásoknak és az elemzői konszenzusnak is. A hazai alapkamat immár nyolc hónapja változatlan.

Májusban is maradt a 6,5 százalékos alapkamat. Utoljára szeptemberben volt kamatcsökkentés, lazítás leghamarabb a második félévben lehet a szakértők szerint. 

  A kereskedelempolitikai feszültségek miatt rendkívül nagy bizonytalanság jellemzi a külső gazdasági környezet alakulását 2025-ben, amely a magyar gazdaság teljesítményére is rányomhatja a bélyegét – vélik a CIB Bank elemzői. A korábban vártnál jóval szerényebb – kevéssel egy százalék feletti – ütemben növekedhet a magyar GDP.   

A várakozásoknak megfelelő döntést hozta a kamatokról a Fed, de kifejezte aggodalmát a kilátások miatt.

A piacok figyelnek. 

Meglehetősen borúlátó a Fed döntéshozója.

Továbbra is türelmes és óvatos megközelítésre és a szigorú monetáris kondíciók fenntartására van szükség az árstabilitás eléréséhez a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szerint. A plénum kamattartó döntésének hátterét és fő üzenetét immár az új jegybankelnök, Varga Mihály tolmácsolta kedden. Emellett a héten publikálandó Inflációs Jelentés fő számait is megismerhettük: a pénzromlás üteme a vártnál magasabb, a gazdasági növekedésé a vártnál alacsonyabb lesz.

Kamatdöntő ülést tartott a jegybank Monetáris Tanácsa, az új MNB-elnök most először vezette ezt a tanácskozást.

Milyen lehetőségek állnak az új vezetésű jegybank előtt a monetáris politikát tekintve? Várható-e kamatvágás? Ha igen, akkor mikor, ha nem, akkor miért nem? Hová fajulhat a Magyar Nemzeti Bank alapítványa körüli, százmilliárdokra rúgó pénzügyi botrány? Kollégánk, Dobos Zoltán a Trend FM Reggeli Monitor című műsorának vendégeként emellett arról is beszélt, mi a szerepe az önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulásnak, illetve a településeknek a Versenyképes Járások Program keretében keletkező befizetési kötelezettségeinek, és mi állhat az önkormányzatok kötelező kincstári számlavezetésének ötlete mögött.

A szakértők biztosak abban, hogy kedden nem változtat az alapkamaton és a kamatfolyosón sem az új vezetésű jegybank. Ennek oka egyre fajsúlyosabban az újra elszabadult hazai inflációs mutató.

Este kamatdöntő ülést tart az amerikai jegybank szerepét betöltő intézet.

A januári inflációs adat még a leginkább pesszimista forgatókönyvnél is rosszabb lett, bár globálisan megálltak a dezinflációs folyamatok. A jegybank utóbbi újraindítása mellett elkötelezett. Szélesebbek lettek a gazdasági növekedés alapjai, de az inflációs félelmek még mindig velünk vannak. Továbbra is indokolt a monetáris szigor.

A távozó MNB-elnök utoljára vezette a Monetáris Tanács ülését.

A regnáló MNB-elnök alatt az utolsó kamatdöntés következik.

Kiemelt figyelemmel követi a jegybank az inflációs folyamatokat. A kamatcsökkentés szüneteltetéséről szóló üzenetet felváltotta a szigorú monetáris kondíciók tartásának frázisa.

Kamattartást várnak a szakértők a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi ülésén. Az inflációs kockázatok felfelé mutatnak, Donald Trump protekcionista intézkedéseinek zömét pedig várhatóan februárban fogja bejelenteni. A forint gyengélkedése sem támogatja a monetáris lazítást.

Elhúzódhat a kamatvágás a tengerentúlon, ez pedig nem jó hír a magyar jegybanknak sem.