A forint idei szárnyalásáról már nagyon sok elemző műsor, újságcikk született. Főleg a dollár ellenében látványos a hazai fizetőeszköz 2025-ös teljesítménye, hiszen az év eleje óta több mint 15 százalékot erősödött. De január elsején még egy euróért is 397 forintot kellett adni a bankközi devizapiacon, azóta pedig többször is úgy tűnt, hogy akár hosszabb távon is berendezkedhetünk a 390 alatti szintekre.
Azonban csak úgy tűnt: az elmúlt hetekben ugyanis Nagy Márton és Orbán Viktor is megjegyezték, hogy „túl magas” a jelenlegi magyarországi reálkamat, ami a piacban azt az érzetet kelthette, mintha a kormány be szeretne avatkozni a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájába, kamatcsökkentésre rábírva a Varga Mihály vezette testületet. Márpedig jelenleg a 6,5 százalékon tartott irányadó ráta garantálja leginkább a forint stabilitását.
A forint azonnali gyengülésnek indult az euróval szemben, és a lejtő aljáról nagyjából mostanra sikerült visszakapaszkodnia. A Trend FM hétfői műsorában kollégánk arról beszélt, hogy az elmúlt hetek rámutattak arra, hiába tűnik úgy, hogy a kormány szakított a korábbi tudatos forintleértékelő politikájával, valójában az új stratégia igencsak törékenynek és sebezhetőnek bizonyul a befektetők szemében.
Imre Lőrinc szerint a Nagy Márton és Orbán Viktor oldaláról érkező „nyomásgyakorlás” összefüggésben lehet azzal, hogy Magyarország elkerülte végül a bóvlit az S&P hitelminősítői döntése nyomán, vagyis a legrosszabb szcenárió nem következett be. A beszélgetésben szóba került az is, hogy az enyhe ellenszél dacára meddig tarthatja a Magyar Nemzeti Bank a jelenlegi, 6,5 százalékos alapkamatot, illetve, hogy mennyire lehet fontos a választási kampányban a forint árfolyama?
A teljes interjút az alábbi linken hallgathatják meg – a riporter M. Szűcs Péter volt.
Az okokat nem tudni. A Lukoil leányvállalatának létesítménye éppen nem üzemelt a detonáció idején. 
