Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél

Az alapkezelő nemrég elnyerte a Privátbankár.hu Klasszis 2026 – Legjobb Befektetési Termékinnováció díját. Milyen újításokat hoztak a magyar piacra, amivel kiérdemelték ezt az elismerést?

A díj elsősorban annak az újdonságnak szól, hogy bizonyos alternatív befektetési szegmenseket most először tettünk elérhetővé Magyarországon, ráadásul úgy, hogy azok ne csak az intézményi befektetők, hanem a privátbanki ügyfelek számára is választhatóak legyenek. 2025 folyamán három alapot indítottunk el. Az egyik egy régiós európai ingatlanfejlesztő „alapok alapja”, ami eltér a Magyarországon hagyományosan jelen lévő ingatlanalapoktól, amelyek leginkább ingatlanhasznosító alapok. Ez azt jelenti, hogy már kész, meglévő épületek – irodák, bankfiókok, logisztikai központok – bérbeadásából szereznek hozamot. A mi alapunk ezzel szemben fejlesztő fókuszú. Mi már a projektek legelejétől jelen vagyunk, ami sokkal magasabb hozampotenciált kínál. Ráadásul nem egyetlen projektet vagy szegmenst finanszírozunk. Bár a legnagyobb kitettségünk jelenleg egy magyarországi szálloda, a portfólióban közép-európai kereskedelmi plázák, európai logisztikai fejlesztések, valamint zöld energia projektek – napelem- és szélparkok, akkumulátoros tárolók – is megtalálhatók.

Hogyan képesek egy kézben tartani és szakszerűen átlátni egy ennyire diverzifikált ingatlanpiaci portfóliót

Több külső, évtizedes tapasztalattal rendelkező piaci szakértővel dolgozunk együtt. A legnagyobb hazai ingatlanfejlesztőkkel kiépített jó kapcsolatomnak köszönhetően sok befektetési lehetőséggel közvetlenül minket keresnek meg, még mielőtt azok máshol elérhetővé válnának. Míg az ingatlanos szakértők a projektek elhelyezkedését és jövőjét vizsgálják, én és a csapatom a pénzügyi-befektetési oldalt elemezzük. Hatalmas előny továbbá, hogy mindezt nyilvános alap formájában, tartós befektetési számlára (TBSZ) is elhelyezhető módon, adómegtakarítás mellett kínáljuk a befektetőknek.

Említette, hogy három alappal léptek piacra. Mi a második nagy büszkeségük?

A második termékünkkel a tőzsdén kívüli befektetések, vagyis a Private Markets befektetések világát hoztuk el a hazai lakossági, privátbanki ügyfeleknek – szintén nyilvános, TBSZ-képes formában. Ide tartoznak az olyan infrastrukturális beruházások, mint az autópályák vagy kikötők, de a legjelentősebb részt Private Equity befektetések teszik ki, amit még megszínezzük egy kis magánhitelezés (Private Credit) kitettséggel is.

Miért lettek ezek a tőzsdén kívüli eszközök ennyire népszerűek globálisan?

Napjainkban a vállalatok általában már csak akkor lépnek tőzsdére, amikor a leggyorsabb növekedési fázisuk végén járnak. A magántőke-befektetések viszont képesek még ezen intenzív növekedési szakasz idején elkapni a cégeket, ami magasabb profitlehetőséget rejt. A magánhitelezés (Private Credit) pedig azért virágzik, mert a legnagyobb tech óriások és vállalatok ma már sokszor nem a hagyományos bankszektorhoz fordulnak finanszírozásért. Gondoljunk csak a Meta adatközpont-beruházásaira vagy az OpenAI projektjeire, amelyeket nagy befektetési alapok finanszíroznak.

Ebben a szegmensben kivel dolgoznak együtt? Hogyan szűrik a kockázatokat?

Ebben az alapban stratégiai partnerünk a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock. Ez egy kizárólagos partnerségi viszonyt jelent Magyarországon. A BlackRock elképesztően komoly szakmai háttérrel és elemzői csapattal rendelkezik, mi az ő válogatásukból állítjuk össze a portfóliót. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem a klasszikus, korai fázisú kockázati tőke (Venture Capital), ahol még az is kérdéses, megél-e a cég a piacon, bár minimálisan ilyen befektetések is szerepelnek az alapunkban. Mi leginkább már működő, érettebb fázisban lévő vállalatok tulajdonjogát vagy hitelét biztosítjuk, sokszor kisebbségi részesedések átvételével. A kockázatokat itt is szigorú diverzifikációval kezeljük: a portfóliónak csupán a 35-45 százalékát teszi ki a magántőke, a többi ingatlan, infrastruktúra és hitelviszonyt megtestesítő eszköz.

A harmadik alapjukat nevezte a legnagyobb szabályozói és szakmai vállalásnak. Mit takar pontosan ez a termék?

Sikerült lebontanunk azokat a falakat, amelyek eddig a magyar befektetők előtt álltak a hedge fundok világában. Korábban ezekhez csak hatalmas összeggel lehetett hozzáférni, rendkívül nehéz és lassú volt a kiszállás, és nem lehetett őket TBSZ-re tenni. Mi egy magyarországi, nyílt végű, nyilvános alap keretei közé formáltuk ezt a stratégiát, ahol a londoni és budapesti központtal is rendelkező EverestQuant csapattal dolgozunk együtt.

Hogyan működik ez a stratégia a gyakorlatban?

Ebben a világban nem hagyományos közgazdászok, hanem fizikusok és matematikusok dolgoznak. Hihetetlen mennyiségű múltbeli adat elemzésével olyan matematikai modelleket és stratégiákat állítanak fel, amelyek teljesen likvid eszközökben keresnek értéktermelő mozgásokat. Van köztük makro- és energiastratégia is. A lényeg, hogy ők nem az általános piaci irányokat (részvénypiaci emelkedést vagy esést) akarják meglovagolni, hanem piacsemleges (market-neutral) módon, a piaci mechanizmusok és anomáliák kiszűrésével próbálnak többlethozamot elérni.

Milyen eredményeket láthattunk tőlük az utóbbi időben?

Az elmúlt egy évben kifejezetten szép, kétjegyű hozamot realizáltak amerikai dollárban. Az utolsó egy-két hónap ugyan gyengébbre sikerült, de ez ebben a műfajban természetes. Nemrég igazoltak le egy nagyon komoly portfóliómenedzsert, Gavin Lucast, aki több mint 20 éves buy-side tapasztalattal rendelkező szisztematikus makró portfóliómenedzser, aki Senior Portfolio Managerként csatlakozott az EverestQuanthoz a Brevan Howardtól, ahol  kb. 5 éven át, közvetlenül Alan Howard mellett dolgozott, majd saját szisztematikus trading csapatot vezetett mintegy 250 millió dolláros, közvetlenül általa kezelt vagyonnal. Így még nagyobb bizalommal és kíváncsisággal tekintünk a közös munka elé. Az ő stratégiájáról: kvantitatív modellekkel, szisztematikusan kereskedik a makrogazdasági folyamatok által vezérelt piaci mozgásokra, elsősorban 'mean-reversion' matematikai modellekre épülő jelzések alapján, globálisan diverzifikáltan (kötvény, deviza, árupiaci termékek, részvény), mintegy 100-110 instrumentum, közepes frekvencián (egy naptól egy hétig tartó pozíciókkal). Ilyen termék eddig egyáltalán nem létezett Magyarországon.

Összességében kiknek ajánlják ezeket a különleges, alternatív termékeket?

A klasszikus, kisbefektetői szinten ezek az eszközök kevésbé ideálisak. Mi is azt javasoljuk a saját privátbanki ügyfeleinknek, hogy az ilyen alternatív alapokat a portfóliójuk kisebb hányadában, kiegészítő elemként kezeljék. A nemzetközi, főként amerikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a teljes vagyon nagyjából 15-20 százalékát érdemes ilyen alternatív piaci eszközökben tartani, míg a portfólió fennmaradó, nagyobb részét a hagyományos befektetéseknek kell kitenniük.