Rekordösszegű számlát nyújtott be a magyar állam az Erstének

Az Erste Csoport 2026 első félévében 18,6 százalékos növekedéssel 2,0 milliárd eurós nettó eredményt ért el, miközben a teljes hitelállománya 21,9 százalékos ugrással 282,7 milliárd euróra bővült. A kimagasló növekedés elsősorban a nemrég megvásárolt lengyel leánybank integrációjának volt köszönhető, emellett a csoport organikus lendülete is erős maradt.

„A hitelportfóliónk az elmúlt hat hónapban tapasztalt erőteljes növekedése révén máris közel kerültünk a teljes évre kitűzött, 285 milliárd eurós cél eléréséhez. Ezért ezt a célt most 290 milliárd euróra emeljük” – nyilatkozta Peter Bosek, az Erste Csoport vezérigazgatója egy csütörtöki sajtóeseményen.  

A pozitív féléves mérleget ugyanakkor beárnyékolja, hogy az állami elvonások is megugrottak a régióban: a magyarországi bankadó például csaknem a duplájára, 189 millió euróra emelkedett.

Sikeres a lengyel integráció, emelkednek a hitelezési célok

A csoportszintű számokat egyértelműen a lengyel piacra történt belépés határozza meg: az Erste Bank Polska 41,4 milliárd eurós hitelportfólióját és 59,3 milliárd eurós ügyfélbetétjét beemelve a teljes hitelállomány elérte a 282,7 milliárd eurót, a betétállomány pedig 323,7 milliárd euróra nőtt.

A bevételek terén a lengyel és a régiós ügyfélaktivitás is hozzájárult a növekedéshez. Az új leánybank számait is figyelembe véve a működési bevételek 40,4 százalékkal emelkedtek, és elérték a 8,0 milliárd eurót. A nettó féléves eredmény így a megnövekedett költségek ellenére is 2,0 milliárd euróra nőtt, és a profit kétharmadát továbbra is a közép-kelet-európai leánybankok termelik meg.

A mérlegben látható egy növekedés a kockázati költségeknél is, amelyek 583 millió euróra emelkedtek. Ennek nagyobb részét (302 millió eurót) a lengyel leánybank első konszolidációjához kapcsolódó egyszeri számviteli hatások (IFRS 9) magyarázzák. A hitelportfólió minősége csoportszinten továbbra is jó, a nemteljesítő hitelek aránya (NPL) stabilan 2,3 százalékos szinten mozog.

A magyar bankadó lett a legnagyobb régiós elvonás

Bár az Erste Csoport jelentésének fókuszában a lengyel bővülés áll, a magyar operáció szempontjából a legfontosabb változás a banki különadók során látható. A kormányok régiós szinten is növelték az elvonásokat, így a csoportszintű különadó-terhek 392 millió euróra nőttek, amiből Magyarország vitte el a legnagyobb részt.

A magyarországi bankadó az egy évvel ezelőtti 109 millió euróról 189 millió euróra (közel 75 milliárd forintra) emelkedett. Összehasonlításképpen: a frissen megszerzett lengyel piacon 98 millió eurót, míg Romániában 39 millió eurót tett ki a bankadó. Ez azt jelenti, hogy az Erste teljes közép-európai különadó-terhének 48,2 százalékát a magyar leánybank fizette be. Ez a növekedés érezhetően rontja a hazai jövedelmezőséget, és jelzi, hogy a jelenlegi magyar kormány is erősen támaszkodik a bankszektorból származó bevételekre.

Magyarországgal kapcsolatban ennek ellenére is pozitívan nyilatkozott Peter Bosek. Nagyon érdekesnek nevezte a piacot, amelynek a kilátásai szerinte sokat javultak az elmúlt 12 hónapban. 

Élénkül a hazai hitelpiac, erős az értékpapírok kereslete

Az adóterhek ellenére az Erste magyarországi üzleti teljesítménye stabil. A jelentés kiemeli, hogy az ügyfelek finanszírozási igénye Ausztria és Csehország mellett Magyarországon volt a legerősebb. A hazai lakossági és vállalati hitelezés bővülése hozzájárult ahhoz, hogy a csoportszintű hitelállomány – Lengyelország nélkül – 4,0 százalékkal nőtt az év eleje óta. A betéti oldalon is látszik a magyar hatás: a hagyományos piacokon elért 4,5 százalékos betétnövekedést a cseh és osztrák vállalati források mellett a magyarországi betétekre gyakorolt kedvező devizaárfolyam-hatás is támogatta.

A magyar és a régiós lakosság körében továbbra is tartós trend, hogy a klasszikus betétek helyett az értékpapírok felé fordulnak a magasabb hozamokért. A kezelt vagyon Lengyelország nélkül is 7,6 százalékkal nőtt az év eleje óta, és megközelítette a 112 milliárd eurót. Az értékpapír-megtakarítási programok száma egy év alatt 21,4 százalékkal, összesen 2,2 millióra emelkedett a csoport szintjén.

Stabil a tőkehelyzet az integráció után is

Az Erste tőkehelyzete a lengyel integráció és a magyar adóelvonások után is stabil maradt, az elsődleges alaptőke-megfelelési (CET1) mutató 15,2 százalékon áll. Bár ez elmarad a 2025. decemberi 19,3 százaléktól, a visszaesés egy ekkora volumenű leánybanki integráció után természetes, és a tőkehelyzet megfelelő hátteret biztosít a tervezett régiós beruházásokhoz.

A kiváló számok ellenére a bank árfolyama a bécsi tőzsdén fél százalékos mínuszban állt a gyorsjelentés közzétételét követően. Ennek az oka az lehetett, hogy a számok megfeleltek az előzetes várakozásoknak, és a befektetők realizálták a profitot.