Orosz-ukrán háború

Váratlan helyen bukkant fel Szergej Szurovikin, az orosz haderő kegyetlen módszereiről hírhedt, a Prigozsin-lázadásba belekeveredett tábornoka.

Ukrajna bojkottálja a budapesti cselgáncs-világbajnokságot a belaruszok miatt.

Oroszország azt javasolja, hogy június 2-án tartsák Ukrajnával a béketárgyalások második fordulóját Isztambulban – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán.

Egy orosz könyvforgalmazó utasította a könyvesboltokat, hogy „adják vissza vagy semmisítsék meg” többek között a Pulitzer-díjas Jeffery Eugenides és a brit bestseller, Bridget Collins műveit, az ország irodalmi életét célba vevő cenzúra legújabb ügyében.

Putyin időnyerési taktikaként használja ki a tárgyalásokat, miközben Trump ragaszkodik „béketeremtő” szerepköréhez. Itt rejlik Trump paradoxonja: bár ő keresheti a békét, politikája elhalasztja azt, és így őt is terheli majd a felelősség a jövőbeni áldozatokért és pusztításért. Káncz Csaba jegyzete.

Az utóbbi napok brutális orosz támadásai azt mutatják, hogy Vlagyimir Putyin nyeregben érzi magát. Ugyanakkor a mostani rakéta- és dróntámadásoknak nem csak ez lehet a magyarázata, egyes szakértők szerint ugyanis Moszkva egyre nehezebben tudja kezelni a gazdasági problémákat és ezért szeretnék minél előnyösebb helyzetet kicsikarni egy béketárgyalás előtt.

A szerdai Kormányinfón több bejelentés is történt.

A háború megállítását sürgette a béketárgyalások elindításával Ukrajnában XIV. Leó pápa, aki tűzszünetet, a humanitárius jog betartását és a túszok szabadon engedését kérte a Gázai övezetben is a Szent Péter téren tartott szerdai általános audiencián.

Megerősítetlen sajtóértesülés lehetett egy kárpátaljai magyar párt betiltása.

Kijev és európai partnerei szerint Oroszország csak húzza az időt.

Az orosz elnök egy 10 kilométeres „ütközőzónát” alakítana ki a két ország határán.

Az amerikai elnök szerint Putyin a tűzzel játszik.

Négy falut elfoglaltak az orosz erők az északkelet-ukrajnai Szumi megyében – közölte a helyi kormányzó. 

Németországnak vezetnie kell Európát – ha kell, akár konfliktusok árán is, véli Friedrich Merz.

Vlagyimir Putyin, Oroszország államfője újabb piacvédelmi intézkedést hozott, amivel a taxizást szabályozza országában. A lépés illeszkedik a szovjet időket idéző viszonyok kialakításához.

Az amerikai hírszerzés szerint az orosz légierő egy rég meghaladottnak hitt koncepciót vett újra elő.

Tovább hízott az államadósság.

Érzelmes pillanatok.

Az amerikai NATO-nagykövet szerint Ukrajnának és Oroszországnak ki kell mutatnia, hogy valóban érdekelt-e a békében és a háború lezárásában.

Sztálin megítélése ma is megosztó: míg a világ többsége diktátorként emlékezik rá, Oroszországban sokan hősnek tartják. A győzelem napja újabb emlékműveket és vitákat hozott.

Demkó Attila szerint Oroszországban semennyire sem lehet bízni. Éjjel az orosz hadsereg a háború eddigi legnagyobb légitámadását hajtotta végre Ukrajna ellen.

Moszkva és Kijev befejezte az ezer-ezer fős fogolycserét, további 303 katona tért vissza Oroszországba, illetve Ukrajnába – vasárnap közölte az orosz védelmi minisztérium.

Eközben Ukrajna is drónokkal támadta Oroszországot.

Donald Trump amerikai elnök állítólag azt a „rafinált” tervet eszelte ki, hogy „reciprok Nixonként” lehámozza Oroszországot Kínáról. Ennek az lehet az alapja, hogy fogalma sincs a lehetőségekről.

Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a hadifoglyok ügyeivel foglalkozó ukrán koordinációs törzs pénteken közleményben.

Szergej Lavrov szerint Oroszországban már előrehaladott stádiumba került a leendő ukrán békeszerződésről szóló memorandum kidolgozása.

Az elmúlt hetekben egymás után intéztek a korábbiaknál pusztítóbb dróntámadásokat az oroszok Ukrajna ellen. Mi történik? És mit tehetnének az ukránok?

Szeptembertől Moszkvában kötelező lesz a migránsok okostelefonos nyomon követése – aki ellenáll, akár ki is toloncolható.

Külföldön állomásoznak a német katonák.

Újabb büntetővámot terveznek.

Kétes szereplőkkel kénytelen üzletelni Ukrajna, de nem csak ezért fizettek ki úgy tízmilló dollárokat, hogy nem kaptak érte cserébe semmit?

Spanyolországban jelentős létszámú orosz és ukrán közösségek élnek – nem ez az első bűncselekmény, amelyben érintettek.

Először utazott a nagyrészt visszafoglalt kurszki régióba az orosz elnök. Lőtéren vesztek oda az ukrán katonák, parancsnokuk is bajban lehet.

Néhány napon belül választ várnak Moszkvától, ha nem jön, az „sokat elárul a valódi szándékaikról”.

Támogató szerepben lenne jelen az Egyesült Államok.

Gorka Sebestyén szerint Trump meg akarja állítani az ukrajnai „húsdarálót”, Washington pedig „addig a barátod lesz, amíg barátként viselkedsz vele”. Persze az sem árt – tesszük hozzá –, ha gazdaságilag is érdekeltté teszed a barátság fenntartásában. Az ukrajnai háború még tart, de a biznisz már körvonalazódik. Nagyító alatt ezúttal üzlet és politika.

Hatalmas fogolycsere jöhet.

Megszavazták a szankciós csomagot.

Pistorius szerint Putyin nem akar békét, csak időt nyer, ezért újabb uniós szankciókra van szükség.

Donald Trump szerint Oroszország és Ukrajna azonnali tűzszüneti tárgyalásokat kezdhet, a Kreml viszont óvatosságra int.

A Kreml szóvivője szerint a személyes találkozó még várat magára. 

Az Egyesült Államok elvárja, hogy az európai NATO-tagállamok is növeljék a GDP öt százalékára a honvédelemmel kapcsolatos kiadásaikat. Ez ugyanakkor önmagában nem elég Európa védelméhez: Washingtont gazdaságilag is érdekeltté kell tenni abban, hogy biztonsági garanciákat adjon Európának és ezen belül Magyarországnak, hangzott el egy budapesti konferencián. Gorka Sebestyén, az amerikai elnök tanácsadója lapunknak azt mondta: nem Oroszországot tekinti az első számú fenyegetésnek. 

Ha nem is személyesen, de hétfőn kísérletet tesz a megrekedt orosz-ukrán békefolyamat kimozdítására az amerikai és az orosz elnök.

Újabb donyecki település esett el az orosz védelmi minisztérium szerint.

Az orosz szabotőrök jól álcázzák magukat, ápolatlanok és feltűnően kíváncsiak az egyik lett titkosszolgálat szerint. Az elmúlt években számos gyanús kibertámadás és gyújtogatás történt európai országokban – a lengyel kormány múlt heti közlése szerint biztosan orosz titkosszolgálatok állnak például a varsói vásárcsarnok felgyújtása mögött. Moszkva nem kommentálta a vádat.

Az eddig legnagyobb dróntámadást intézte Oroszország Ukrajna ellen az éjszaka.

Ezt nem lehet megengedni, fogalmazott a miniszterelnök a külföldi támogatásokat kapó szervezetek ügyében.

A lengyelországi ukrán háborús menekültek arra panaszkodnak, hogy egyre többször éri őket bántalmazás.