Orosz-ukrán háború

Egyik fél sem elégedett.

Erdogan felajánlotta Putyinnak, hogy legyenek Isztambulban a béketárgyalások.

Közvetlenül utána ezt mondta a miniszterelnök. 

Ukrajna „kritikus pillanatban van”, jelentős politikai nyomás nehezedik rá – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Krími Platform elnevezésű kezdeményezés stockholmi találkozóján tartott beszédében.

Friedrich Merz német pénzügyminiszter azt mondta, hogy bár a genfi ​​tárgyalásokon „néhány kérdés tisztázódott”, „azt is tudjuk: Ukrajna békéje nem fog egyik napról a másikra bekövetkezni”.

De azért bizakodik. Érdekes bejegyzést tett közzé az amerikai elnök.

Az orosz hatóságok beszámolója szerint lekapcsoltak több ukrán ügynököt is.

Az éjszaka után reggel is érkeztek az újabb ukrán drónok.

Háború vagy béke? Ez lesz a fő kérdés.

Az ukránok nagyon elégedettek a legutóbbi fejleményekkel, minden aggályukra választ kaptak, még közös nyilatkozat is született.

Átírták kicsit a Trump-féle béketervet.

Nagy előrelépést hoztak a genfi tárgyalások az amerikai külügyminiszter szerint.

Nemrégiben felröppentek a hírek, hogy észak-koreai gyógyszergyárak azt tervezik, pár terméküket exportálják Oroszországba. Ezek a „csodaszerek” állítólag mindent kezelnek a hepatitisztől a malárián át a bénulásig – bár nincs bizonyíték arra, hogy egyáltalán működnének.

Az amerikai elnök arról írt, hogy semmiféle hálát nem kapott az erőfeszítéseiért az ukrán vezetéstől. Ő nem vesz részt a genfi béketárgyaláson, az ott lévő korábbi ukrán védelmi miniszter azonban bizakodó.

Vasárnap délután is tart a genfi béketárgyalás, amin az amerikai külügyminiszter, és az ukrán elnöki hivatal vezetője is részt vesz. Egy amerikai tisztviselő arról beszélt: addig úgysem fognak megállapodni, amíg Volodimir Zelenszkij és Donald Trump nem találkozik.

A Shatura hőerőműben három transzformátor is kigyulladt, óriási lángok csaptak fel.

Ursula von der Leyen jobbkeze mellett ott lesz Svájcban az Európai Tanács elnökének tanácsadója is. Ez nagy változtatás, hiszen a 28 pontos amerikai béketervről eddig nem kérdezték meg az Európai Unió álláspontját.

Ursula von der Leyen szerint az amerikai javaslatcsomag további munkálatokat igényel.

Svájcban konzultál Kijev és Washington.

A donyecki Zvanivka és a zaporizzsjai Nove Zaporizzsja elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium.

Az odesszai vámőrség szerint Putyin hadserege a román határnál lévő orlivkai határátkelőre csapott le.

Ezt maga a miniszterelnök jelentette be a Facebook-oldalán.

Az amerikai elnök a tengerentúli hálaadás napjáig adott határidőt Kijevnek, hogy elfogadja a béketervét.

Nyugodtan sétálgatnak az orosz katonák ott, ahol nem szabadott volna nekik.

Támogatóan beszélt Vlagyimir Putyin a 28 pontos amerikai béketervről. Az orosz elnök a biztonsági tanács moszkvai ülésén reagált a tervezetre, és azt is elmondta, hogy Trumppal már augusztusban egyeztettek róla.

Az ukrán elnök szerint egy fontos szövetségesük, és a méltóságuk elvesztése között kell választaniuk. Ha nem fogadják el az amerikai béketervet, akkor egy szélsőségesen nehéz tél elé néz az ország.

Eleshet az amerikai fegyverszállítmányoktól és hírszerzési információktól Ukrajna, ha nem írja alá a 28 pontos békeszerződést – írja a Reuters. Az amerikaiak azonban egy olyan korábbi ukrán védelmi miniszterre hivatkoznak, aki közölte: nem vett részt a béketerv kidolgozásában.

Súlyos problémákat lát a kiszivárgott amerikai-orosz béketervvel a szakértő.

A fegyvergyárak Európa-szerte szorgosan működnek, a megrendelések száma növekszik, az exportengedélyek pedig történelmi csúcsokat érnek el.

Ezt jelzi a 28 pontos amerikai béketerv is állította a miniszerelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország c. műsorában.

Oroszország vezérkari főnöke csütörtökön azt közölte Vlagyimir Putyin elnökkel, hogy az orosz erők ellenőrzésük alá vonták az északkelet-ukrajnai Kupjanszk városát, de az ukrán hadsereg tagadta, hogy a település gazdát cserélt volna.

A napokban tárgyalna Trumppal.

Kapitulációval érne fel Ukrajnának elfogadni a szerdán felröppent új béketervet. És ezt az oroszok és az amerikaiak is tudják. Kinek és miért érhette meg mégis bedobni a köztudatba?

Többször történt már hasonló.

Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg azt mondta ismerőseinek, hogy januárban távozna a kormányzatból.

„A hazafias hév, ami fűtötte mind a katonákat, mind a társadalmat 2022 elején, ez már nyomokban nincsen. Fáradtság van, kiábrándultság van, de a tudat is ott van, hogy ezt csinálni kell”, összegezte Vörös Szabolcs a Klasszis Podcastban a kelet-ukrajnai front közelében szerzett tapasztalatait. A Válasz Online újságírója, aki számos alkalommal járt a front közvetlen közelében az elmúlt három és fél évben, arról is beszélt, hogy tapasztalatai szerint az ukrán katonák ma már jóval kritikusabbak a háborúval és a kijevi vezetéssel szemben, kevesebb a tabu, sok a dezertőr. Ugyanakkor a fronton lévők továbbra is készek megvédeni hazájukat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn levelet küldött az Európai Unió tagállamainak, amiben gyors megállapodást sürget Ukrajna jövő évi és 2027-es költségvetési hiányának finanszírozásáról. 

Még bent is aludt a klinikán. 

Területet, fegyvereket és katonákat is áldoznia kéne Ukrajnának az amerikai béketerv oltárán.

Az orosz tulajdonos hajlandó eladni 56,15 százalékos részesedését a Szerbiai Kőolajipari Vállalatból (NIS) – jelentette be Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter szerdán.

Ezt állítja a blokk külpolitikai főképviselője, miközben a katonai mobilitás javítását sürgeti.

Menesztette posztjáról az ukrán parlament szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.

Egy orosz kémhajó, amely az Egyesült Királyság vizeinek szélén állomásozik, először vetett be lézert, hogy megzavarja a Brit Királyi Légierő (RAF) pilótáit, akik a hajó tevékenységét figyelték – közölte a brit védelmi miniszter.

Elrettentő céljaik vannak.

A Fehér Ház nagyon bizakodó, Ukrajna torkán is lenyomnák Trump tervét.

Bezárnak egy konzulátust, de ez még csak a kezdet: a lengyel külügyminiszter nem csak diplomáciai válaszlépéseket ígér.

Drón- és rakétaeső Ukrajnában, legalább tíz halott, az egész országban korlátozni kellett az áramfogyasztást.

Riasztani kellett a román légierő vadászgépeit.