Megtörtént a majdnem elképzelhetetlen, nemcsak meghekkelték a világ legnagyobb kriptovaluta-tőzsdéjét, a Binance-t, hanem mindjárt egy olyan összegre, ami a korábbi rekord többszöröse. A legutóbbi információk szerint mintegy 6,3 milliárd dollár volt a kár, vagyis jelenlegi árfolyamon nagyjából kétezer milliárd forint. Ez nagyságrendileg akkora összeg, mint amennyit Magyarország egy év alatt oktatásra, vagy pedig honvédelemre költ.
Az eddigi csúcstartó a Bybit elleni tavalyi támadás volt, ami mintegy másfél milliárd dollárba fájt a tőzsdének, de a mostani veszteségnek csak a negyede. Ám annak érdekében, hogy az izguló hazai kisbefektetőket minél előbb megnyugtassuk, az eddigi információk szerint valószínűleg most is az fog történni, mint a tavalyi esetben. A tőzsde összegyűjti és kipótolja a hiányzó pénzeket saját forrásból, hogy a befektetők ne szenvedjenek kárt, és persze azért, hogy ne kelljen lehúznia a rolót.
A 18. leggazdagabb ember
A piacvezető Binance kriptotőzsde egyébként százmilliárd dolláros nagyságrendű ügyfélértéket kezel, ami azonban nem jelenti azt, hogy egyes befektetők pénzéből kipótolhatná a többiek veszteségeit. Tehát a saját vagyonából kell majd betolnia ezeket az összegeket, amit úgy tűnik, meg is kezdett. Saját bevallása szerint el is különített valamivel több mint 6,3 milliárd dollárt a károkra. Méretéből adódóan elvileg van erre elegendő forrása.
A cégcsoport alapítója és fő tulajdonosa, sokáig vezérigazgatója „CZ”, azaz Changpeng Zhao kínai származású üzletember ugyanis a Forbes listája szerint 115 milliárd dolláros vagyon tulajdonosa. De ez az érték eléggé árfolyamfüggő lehet, 2023-ra például csak 11 milliárdot írtak, míg 2022-re 65 milliárdot.
Erős esés volt a reakció
Ez a vagyon persze már a kriptós körökön kívül is hatalmas összegnek számít, és alig marad el Bill Gates Microsoft-alapító 118 milliárdjától. Pénzmosással kapcsolatos vádak miatt egyébként CZ korábban ült néhány hónapig egy amerikai börtönben, és több milliárd dolláros büntetést is kifizetett, majd eléggé hamar szabadult.
A kriptovaluta-piac először meredek zuhanással reagált a hírekre, a bitcoin árfolyama körülbelül 81-82 ezer dollárról 76-77 ezer közé esett, majd kissé magához tért. E sorok írásakor azonban az irány ismét lefelé mutat, az első számú kriptó újra 76 500 alá ment.
Az FTX kísértete
Ezzel együtt is eddig viszonylag mérsékelt maradt a zuhanás, amiben szerepet játszhatott, hogy a Binance nyilatkozataiban kezdettől fogva megnyugtató kommunikációt használt. Tőkeerejét tekintve pedig el is képzelhető, hogy tudja majd állni a számlát. A szkeptikusok azonban emlékeztetnek arra, hogy négy évvel ezelőtt az FTX kriptotőzsde beomlása is hasonlóképpen kezdődött.
Akkor először nyugtatgatták a befektetőket, aztán később kiderült, hogy jóval nagyobb a baj, mint gondolták. Ez nem jelenti azt, hogy ez a forgatókönyv is ugyanúgy fog lezajlani, de biztosan sokakat óvatosságra int. Annak idején egyébként az FTX-csőd után pár hónappal – amely egy csődsorozat része volt – megvolt a mélypontja a 2022-es medvepiacnak. (További pikantéria a történetben, hogy sokan a mai napig CZ-t sejtik a fő rivális FTX bedöntése mögött.)
Magyarok a Binance-on
A Binance azt is kilátásba helyezte – bár határozott ígéretet nem tett, mert a folyó vizsgálatoktól és eljárásoktól is függ –, hogy 48 órán belül újranyitják a tőzsdéről való pénzkivonás lehetőségét. Jelenleg kereskedni lehet a tőzsdén, de az értékeket nem lehet onnét kiutalni.
A Binance-t ma is számos magyar kisbefektető is használja, annak ellenére, hogy a tőzsdének eddig nem sikerült európai uniós (MiCA-) engedélyt szereznie. Egy csütörtökön rendezett kriptopiaci meet-up kerekasztal-beszélgetés keretében többször utaltak rá a résztvevők – név említése nélkül –, hogy vannak olyan nagy kriptotőzsdék, amelyek az európai piacon az engedély hiánya ellenére is jelen vannak. Kihasználnak ugyanis egy joghézagot, amely lehetővé teszi az európai ügyfelek kiszolgálását, ha ezek teljesen önként, nem pedig reklámok hatására jelentkeznek náluk.
Hova vezet mindez?
Az esetnek számos következménye lehet. Ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy az úgynevezett centralizált kriptotőzsdék, mint amilyen a Binance is, viszonylag sérülékenyek, még akkor is, ha a náluk lévő értékeket nagy gonddal kezelik. A jelenlegi eset valószínűleg egy fejlesztési vezető mérnök laptopjára való betörésen keresztül állhatott elő, amelyről megszerezték a számlák feletti jogosultságok egyes adatait.
A hasonló tőzsdék egyébként az értékeiket ma már sok számlán elosztva tárolják, részben offline, részben online tárolt hozzáférési kulcsokkal. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a kár nem lett sokkal nagyobb. Az online számlák közül a legnagyobb értéket tartalmazót törték fel, de sok más számla érintetlen maradt.
Észak-koreai bűnözési hullám
Az elkövetők több biztonságtechnikai cég szerint is az észak-koreaiakhoz köthető hackercsoportok voltak (TraderTraitor/Lazarus). A 6,3 milliárd dolláros összeg egyébként körülbelül az utóbbi két év összes további hackertámadásának az összegét teszi ki, amit azonban nagyjából 1200-1300 különböző kisebb-nagyobb bűncselekménnyel sikerült összehozni. Ennek becslések szerint durván a felét szintén az észak-koreaiak számlájára írják.
A CEX-ek, azaz központosított kriptovaluta-tőzsdék elleni támadások egyik következménye az lehet, hogy több befektető fordul az úgynevezett DEX-ek vagy perps DEX-ek felé. Azaz a blokkláncon működő, okosszerződésekkel létrehozott, decentralizált kereskedési rendszerekhez. Nem mintha ezeket soha nem hackelték volna meg, elég sok ilyen eset is volt. Teljes biztonság úgy tűnik, nincsen ebben az üzletágban.
Már a Trezor sincs biztonságban?
Elvileg a kriptovaluták messze legbiztonságosabb tárolási módja, ha offline, tehát az internettől elvágott biztonsági kulcsok segítségével kezelt, „hideg” pénztárcákban (számlákon) tartják azokat. Például hardveres eszközökön. (De akkor nem lehet kereskedni velük.) Igaz, még ebben a műfajban is előfordultak visszaélések.
Éppen most jelentették be, hogy az egyik ilyen offline hardvereszköz-gyártó, a Trezor Távol-Keleten forgalmazott készülékeiben kémkedő eszközt találtak. Néhány héttel ezelőtt a másik nagy gyártó, a Ledger egyes készülékeinél is hasonló trójai falovat fedeztek fel. Mind a két esetben olyan termékeknél, amelyeket viszonteladók, kiskereskedők forgalmaztak. (A Trezor esetében a CryptoBilis cég.)
Az adatszivárgás is veszélyes
A közvetlenül a gyártóktól származó pénztárca-készülékeknél ilyesmi még nem fordult elő. Más korábbi esetekben viszont a hardvertárca-vásárlók címlistái, személyes adatai kerültek nyilvánosságra, vagy szivárogtak ki, ami a fizikai támadások, rablások, zsarolások, emberrablások lehetőségét nyithatja meg, ezért veszélyes.
Az még nem merült fel komolyan, hogy ezek a hardvereszközök az internetről meghekkelhetők lennének (amikor a számítógéphez csatlakoznak).
A Polymarketet is érte támadás
Ráadásul kevéssel a Binance után a Polymarket fogadási platformot is támadás érte, amelynek következtében a felhasználók több mint 2,5 millió dollárt vesztettek. A támadók a DebugBear nevű külső szolgáltatáson keresztül juttattak be rosszindulatú kódot a rendszerbe, és több mint 900 tranzakció során vittek el kriptopénzt.
Az illetékesek szerint itt a biztonsági rést már kijavították, és ígéretet tettek arra, hogy az érintett felhasználóknak teljes mértékben megtérítik a kárt.
Korábbi Binance-támadások
A Binance-t fennállása óta már több másik jelentős támadás is érte, amelyek során a kiberbűnözők rendszerint a hálózat vagy a rendszergazdai hozzáférések hibáit használták ki. A súlyosabbak közé tartozik a 2019-es, mintegy 40 millió dolláros bitcoin-lopás, amelyet adathalászattal és kártevő szoftverekkel hajtottak végre. Valamint a 2022-es, blokkláncok közötti híd (bridge) elleni támadás, amely során a hekkerek hamis blokklánc-bejegyzésekkel több mint félmilliárd dollár értékű BNB-tokent hoztak létre a semmiből.
A tőzsde eddig minden korábbi és a jelenlegi esetben is vállalta, hogy a saját védelmi tartalékalapjából (SAFU), valamint saját tőkéjéből teljes mértékben kártalanítja az érintett felhasználókat.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A megélhetés és a háború miatt. 
