Magyar idő szerint csütörtök délelőtt megtartották a történelmi hármas csúcstalálkozót Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnökök az APEC (Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) csúcstalálkozójának keretében. A találkozót előzetesen sokan egyfajta új világrend szimbolikus kezdeteként értékelték – de valóban így van? Mit tudunk arról, hogy mi történt a három vezető között?
Először is szögezzük le: Putyin és Oroszország mindenképpen nyertesen jött ki ebből a találkozóból. Két okból is. Egyrészt az orosz elnök – nagyjából, de erre még visszatérünk – egyenrangú partnerként mutatkozhatott a világ előtt az amerikai és a kínai vezetővel. Ez mindenképpen nagy szó, hiszen gazdaságilag vagy pláne technológiai téren Oroszország egy lapon sem említhető az Egyesült Államokkal és Kínával.
Másrészt Putyin számára a nemzetközi „karanténból” való kitörés lehetőségét is kínálta a találkozó, ahol kézfogós – sőt Trump esetében ölelgetős – képek készülhettek róla a világ első számú vezetői körében. Sőt, az orosz elnök még olyan államfőkkel is egy képen szerepelhetett, mint mondjuk a kanadai vagy az ausztrál miniszterelnök, akik egyértelműen kiálltak az Ukrajna elleni orosz agresszió ellen, és Ukrajna pénzügyi, katonai támogatói közé tartoznak.
„A Kreml számára érték ez igazán, hogy Putyin ott lehet a két igazi szuperhatalom mellett, sokkal kisebb gazdasággal és egy stratégiailag igen problematikus, Oroszországot tovább gyengítő ukrajnai háborúval. Ez ebben az értelemben Putyin diplomáciai felemelése”
– értékelt Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő.
Az amerikai elnök kétoldalú találkozójuk kapcsán egyenesen „barátom”-ként emlegette Putyint, és elmondta, hogy „hosszú évek óta remek a kapcsolatunk”, majd közölte, hogy megbeszélésükből
„csodálatos dolgok jöhetnek létre – vagy legalább kezdődhetnek el”
Kijelölték Putyin helyét
Azonban azért Putyin számára sem volt fenékig tejfel a sencseni találkozó. A kínai „házigazdák” azért egyértelműen kijelölték az orosz elnök helyét – és az nem Hszivel és Trumppal egy lépcsőfokon, hanem annál lejjebb található. A legegyértelműbb, és az orosz kommentátorok részéről is kiemelt, nem is túl finom jelzés az volt, hogy míg Trumpot maga Hszi fogadta a repülőtéren, addig Putyint a Kínai Kommunista Párt egyik vezető funkcionárusa. (Igaz, a találkozó végén Hszi azért személyesen kísérte ki Putyint az autójához.)
„A közös fotón Putyint arrébb tessékelték Trump és Hszi mellől, és végül nem közvetlenül a kínai és amerikai vezető mellett állt, hanem Hszi Csinping felesége és Dél-Korea elnöke között. Az elérhető videófelvételen nagyon jól látható, ahogy a kézfogás után Trump és Hszi megmutatják, hogy álljon arrébb, ott lesz a helye, és Putyin jól láthatóan ennek nem örült.
Putyin érkezésekor a csúcstalálkozón aztán az orosz himnuszt sem játszották le. Trump megjelenésekor persze a kínai állami zenekar azonnal előadta az amerikai himnuszt. Ilyen ez a kínai-orosz partnerség”
– írta gyorsértékelésében Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője.
Fotó: MTI/EPA/Kreml/Szputnyikpool/Szergej Bobilev
Ráadásul az amerikai és a kínai elnök a háromoldalú csúcs előtt néhány órával külön is találkozott, a mintegy egyórás megbeszélés az idei harmadik személyes találkozójuk volt. Trump a tárgyalás kezdetén méltatta a két vezető személyes kapcsolatát, és azt mondta, jelentős előrelépést értek el a két ország gazdasági viszonyának kiegyensúlyozásában. Az amerikai elnök aztán külön találkozott az orosz elnökkel is, de kínai-orosz külön találkozóra nem került sor. Putyinnak tehát nem minden körben osztottak lapot, de attól még a világsajtó most a hármas közös képeivel és a találkozó híreivel van tele, ez mindenképpen eredménynek tekinthető orosz szempontból.
Mit szeretnénk? Világbékét! Hogyan? Nem tudjuk!
De mik lehetnek a valós eredmények? Természetesen egyelőre még találgatás vagy meg nem erősített kiszivárogtatás szintjén sem tudjuk, mi hangzott el zárt ajtók mögött, de valamennyire azért következtethetünk a vezetők előzetes és utólagos nyilatkozatai alapján.
„A világ békéjének előmozdítása lesz a megbeszéléseink témája”
- mondta például Hszi a találkozó kezdetén, majd hozzátette, hogy a nagyhatalmak közötti pozitív kapcsolatok kialakítása „nem lehetőség, hanem szükségszerűség”. Szerinte a három országnak az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként példát kell mutatnia, együtt kell fellépnie a globális kihívásokkal szemben, és közösen kell megőriznie a nemzetközi békét és stabilitást.
A kínai elnök emlékeztetett arra, hogy a második világháborúban Kína, Oroszország és az Egyesült Államok még szövetségesként harcolt a fasizmus ellen. Hozzátette: a történelem tanulságait szem előtt tartva kell alakítani a jövőt.
Trump a maga részéről az ukrajnai és az iráni háborúk kérdését emelte ki a találkozó előtt, és mindkét vezető beszélt a nukleáris fegyverkezés új szabályozásának szükségességéről, a fegyverkészletek csökkentéséről is.
Putyin – természetesen – kihangsúlyozta, hogy „a három országnak ma is meghatározó szerepe van a nemzetközi rend alakításában”, és közös felelősségük van a nemzetközi béke és biztonság megőrzésében.
Utólagos bölcsességek – és fenyegetések
A találkozó után aztán Hszi Csin-ping a nagyhatalmak közti kapcsolatok négy alapvelvét jelölte meg, mégpedig a kölcsönös tiszteletet, a békés egymás mellett élést, a kölcsönösen előnyös együttműködést, valamint a párbeszédet és az egyeztetést.
Hszi szerint az országoknak tiszteletben kell tartaniuk egymás szuverenitását, területi épségét és saját fejlődési útját, tartózkodniuk kell a belügyekbe való beavatkozástól, a kényes kérdésekről pedig előzetesen egyeztetniük kell. Külön kiemelte az egymás alapvető érdekeinek és tűréshatárának tiszteletben tartását.
A kínai elnök úgy fogalmazott, hogy Kínának, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak partnerként kell együttműködnie, és el kell kerülniük a konfliktusokat, illetve a szembenállást.
A gazdasági kapcsolatok erősítését sürgetve Hszi a három ország adottságainak összehangolását és a kereskedelmi együttműködés bővítését szorgalmazta. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági kapcsolatok szétválasztása és az ellátási láncok megzavarása helyett a kölcsönös előnyökre kell törekedni. A globális energiapiac biztonságának megőrzésében szintén szorosabb együttműködést sürgetett.
Hszi a nukleáris fegyverek teljes betiltását és megsemmisítését nevezte kívánatos célnak, emellett rendszeres magas szintű találkozókat, valamint a válságok megelőzését szolgáló kommunikációs csatornák kialakítását javasolta. A nemzetközi konfliktusok rendezésében a politikai és diplomáciai megoldásokat szorgalmazta.
Putyin a találkozót követő sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy
„a megbeszélés teljesen nyitott légkörben zajlott, ami lehetővé tette, hogy jobban megértsük egymást. Összességében nagyon hasznos volt.”
Az orosz elnök kihasználta az alkalmat arra is, hogy a Krími (Kercsi) híd elleni támadás miatt válaszcsapásokat helyezzen kilátásba Ukrajnának.
„A válaszként alkalmazott intézkedéseink jóval fájdalmasabbak lesznek”
– figyelmeztetett.
Fotó: MTI/EPA/Kreml/Szputnyikpool/Vjacseszlav Prokofjev
Putyin a jaltai konferenciával (ahol ugyebár a második világháború végén az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió „felosztotta” a világot) való összehasonlításokra is kitért, és másokkal ellentétben egyáltalán nem tartja negatívnak a párhuzamot. „Mi volt Jalta hibája? Mi volt olyan rossz benne?” – tette fel a kérdést.
„A világ 80 évig ezeknek a megegyezéseknek köszönhetően nagyobb felfordulások nélkül élt. Volt sok regionális konfliktus, de egyetlen globális sem. Mi a rossz ebben?”
– fogalmazott az orosz elnök.
Közös nyilatkozat
Ezek persze csak szavak. A három elnök azonban egy közös nyilatkozatot is elfogadott:
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaiként Kína, Oroszország és az Egyesült Államok elkötelezett az ENSZ reformjának előmozdítása mellett annak érdekében, hogy a világszervezet hatékonyabban tudjon reagálni a globális kihívásokra, és teljesíthesse a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló alapvető küldetését.
- A három ország tervezi a finomított kőolajtermékek termelésének és kínálatának növelését valamennyi nemzet javára. Megerősítették az energiatermelés és -ellátás stabilitásának fontosságát.
- A három államfő elismerte, hogy az állami hozzájárulás elve és az állami tisztségviselőket megillető mentesség tiszteletben tartása kiemelkedő fontosságú, és egyetértettek abban, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság és más hasonló szervezetek nem élhetnek vissza joghatóságukkal.
- A három államfő ismételten megerősítette, hogy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és azt soha nem szabad megvívni. A három ország párbeszédet folytat a nukleáris kockázatok csökkentéséről és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról.
Látható, hogy ebben tulajdonképpen mindhárom elnök kapott valami számára fontosat. Hszi Csin-Ping elsősorban a világrend Kína felemelkedését és Amerikával lassan egyenragú szereplővé válását próbálhatja meg „lepapírozni” az ENSZ átalakításának ürügyén.
Oroszország a szankciók enyhítését és az ukrán csapások visszafogását remélheti a kőolajtermékek „termelésének és kínálatának növelésétől”, és Putyin újra szalonképessé tételének előszeleként is értékelhető a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen szóló kitétel.
Az egész világ profitálhat(na) viszont a nukleáris fegyverekere vonatkozó megállapodásból – ennek eddigi legnagyobb akadálya éppen az volt, hogy Kína ebben is egyenrangú szerepet szeretett volna játszani a két, gigantikus hidegháborús arzenállal rendelkező „játékossal”.
Bizonytalan jövő
De mi válhat valóra mindebből? A nyilatkozatok szép dolgok, de a három hatalom érdekei azért továbbra sem esnek egybe. Az olajkínálat növelése érdekében elképzelhetők valódi, gyors és valamennyire hatékony lépések (bár kérdés, hogy jelen állapotában Oroszország tud-e egyáltalán többet exportálni, még ha hagyják is neki). A Nemzetközi Büntetőbíróság további eljelentéktelenedése is borítékolható.
De az ENSZ átfogó reformja egyáltalán nem egyszerű kérdés. (Emlékszik még valaki Trump nagy csinnadrattával beharangozott Béketanácsára, Orbán Viktor részvételével? Hol van az most, és mit csinál?) És a nukleáris fegyverzet korlátozása szintén hosszú évek tárgyalásai során ölthet valamilyen gyakorlati formát, és akkor még mindig kérdés, hogy egy esetleges megállapodást mennyire akarnak és tudnak majd be is tartani a felek.
Fotó: MTI/EPA/Kreml/Szputnyikpool/Szergej Bobilev
A felvezetés ellenére tehát ez a találkozó nagyon messze volt egy „új Jaltától”
„Ez a csúcstalálkozó elsősorban a szimbolikus jelentőségről és a presztízsről szólt. Hasznosabbak lehetnek a kisebb, konkrét lépések, amelyeket kevésbé reflektorfényben lévő találkozókon tesznek meg a nukleáris fegyverekből, a mesterséges intelligenciából, a kereskedelmi feszültségekből, illetve a Dél-kínai-tengeren bekövetkező esetleges véletlen eszkalációból fakadó kockázatok kezelése érdekében” – fogalmazott William Hurst, a Cambridge-i Egyetem geopolitikai intézetének professzora gyorsértékelésében.
Hozzátette, hogy a legőszintébben Hszi mosolyoghatott a találkozó végén:
„Úgy gondolom, hogy Hszi Csin-ping a mai csúcstalálkozó egyértelmű nyerteseként kerül ki az eseményből, hiszen ő teremtette meg a találkozó kereteit. Ő határozta meg a helyszínt, az ülésrendet, és ő vezette a csúcstalálkozó nyilvános részét is. Mindez kétségtelenül azt a benyomást kelti a világban, hogy ő és Kína a közvetítő, a szabályokon alapuló világrend őrzője, valamint a józan fél a kiszámíthatatlanabb szereplők között.”
Nagy áttörés tehát nem történt – de nem is igazán lehetett ilyesmire számítani. Az új világrend kezdete helyett talán inkább a változó világrend egyik szimbolikus állomásaként értékelhető a „történelmi” sencseni csúcstalálkozó, ahol képet kaphattunk arról, jelenleg miként is állnak a viszonyok és az erőviszonyok a világ egykori és jelenlegi szuperhatalmai között.
A béke sem Ukrajnában, sem a Közel-Keleten nem került egyértelműen közelebb, de talán, talán megkezdődhetnek végre az érdemi tárgyalások legalább egy újabb nukleáris fegyverkezési verseny megelőzéséről – persze ez sem feltétlenül kis eredmény.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 1,90 pontos nyitás után emelkedett csütörtökön kora délutánig.


