9p

Piaci elemző cégek növekvő aggodalommal nézik az AI-iparágat, amely a piaci buborék jegyeit viseli magán. De mennyire jogos az aggodalom, és hogyan hathat mindez az amerikai gazdaságra és áttételesen Európára? Ez is kiderül Bod Péter Ákos írásából.

A 2025-ös vámháborús izgalmak után alig léptünk át az új esztendőbe, újabb megrázkódtatás érte a globális gazdaságot, megint a Közel-Keleten.  A 2025 áprilisi „szabadságnapi” nagy amerikai vámemelés hatásai még el sem csitultak, amikor bevonult a gazdasági hírekbe idén februárban a Hormuzi-szoros (az iráni háború kirobbanásával – a szerk). A nyersolaj, gáz megdrágult a kieső kínálat következtében. Máig nem látszik a bajok elmúlása, legfeljebb enyhülése.

A sok külső zavar mellett Magyarországon sorsfordító politikai változás áll be, a gondoltnál, vártnál súlyosabb hazai gazdasági viszonyok és nem kedvező külső körülmények között. De talán rosszabb már nem lesz…

Mi most azt számoljuk a 2027-es költségvetési tervezet és az ahhoz csatolt középtávú kitekintés ismeretében, hogy az örökölt nyomasztó államháztartási állapotokból hogyan tudunk biztonsággal eljutni 2030-ig, a kellően rendezettnek mondható, az euróövezeti csatlakozás makrogazdasági feltételeinek eleget tevő viszonyokig. Eközben viszont a külvilágban újabb feszültségek bontakoztak ki, miközben a régiek sem múltak el.

Az AI húzza az amerikai gazdaságot  

De legalább a világgazdasági konjunktúra egy fokkal jobban alakul, mint látszott egy féléve. Az Egyesült Államok például továbbra is növekszik. Márpedig a világ legnagyobb gazdaságának bővülése elvileg jó hír a többieknek is, lévén nagy felvevőpiaca árunak, szolgáltatásoknak.

Csakhogy az amerikai növekedésnek az utóbbi időkben a legfőbb tényezője a mesterséges intelligencia (AI) iparágának felfutása.

Az AI-ipar most szárnyal, de  a jövő bizonytalan – látogatók a Bengaluru Tech Summit technológiai expón az indiai Bengaluru BIEC kiállítási központjában 2026. november 17-én
Az AI-ipar most szárnyal, de a jövő bizonytalan – látogatók a Bengaluru Tech Summit technológiai expón az indiai Bengaluru BIEC kiállítási központjában 2026. november 17-én
Fotó: MTI/EPA/Dzsagadis Nv

Annak az energia iránti erős kereslete, építési kapacitásigénye és legfőképpen nagy hiteligénye önmagában élénkítőleg hatott az amerikai gazdaságra. Az AI-boom megnöveli a makrogazdasági keresletet, termelési oldalon pedig megjelenik az AI-cégeknek beszállító ágazatok output-növekedése, és magának az AI-iparágnak a felfutása.

De vajon mikorra várható, hogy a roppant nagy induló költségek felett tisztes nyereség keletkezzen ebben a robbanásszerűen növekvő ágazatban? A hitelezők egy idő múlva joggal elvárják, hogy az irdatlan hitelmennyiséget felszívó AI-cégek komoly árbevételt és rentabilitást mutassanak fel.

Az AI-vállalatok tőzsdei értékelését eddig nem húzta vissza az a körülmény, hogy az iparág a felfutási szakaszban égeti a pénzt; arra már volt egy sor példa az amerikai tőkepiacon.

Tudható, hogy az innovatív, új technológiát működtető cégeknél jellemzően idő kell, amíg sikeresen monetizálják a termékeiket, szolgáltatásaikat. Ez a hit röpítette magasba a részvényértékelésüket. De a kétely ott motoszkál: buborék keletkezett.

Makrogazdasági bizonytalanság az AI miatt

A kételyeket nem lehet elhessegetni. Kevin Warsh, a Federal Reserve elnöke minapi termelékenységi és munkaügyi konferencián többféle lehetséges jövőbeli pályával mutatta be a szuperintelligencia mai forradalmához fűződő gazdaságpolitikai, monetáris politikai dilemmákat.

Az egyik változat szerint a szuperintelligencia a termelékenység növekedéséhez vezet, amelynek hozamán osztozkodnak a munkaerő és a tőke tulajdonosai. Ez esetben az Egyesült Államok reál-GDP növekedése tartósan a hosszú távú átlag fölé emelkedik, a teljes foglalkoztatottsághoz közeli állapotban.

Azonban azt az aggasztó irányt sem lehet kizárni, amelyben az AI által vezérelt bővülés jelentős munkaerőpiaci zavarokat hozhat, mivel sok munkahelyet a technológia helyettesít, nem pedig kiegészít. A GDP-növekedés így is meghaladná a hosszú távú átlagot, de a széles körű automatizálás munkaerőpiaci feszültségekkel jár, a munkanélküliségi rátát megemeli.

Sőt azt a lehetséges verziót is megemlítette Warsh, hogy az AI-cégek üzleti csalódást okoznak a várttól elmaradó nyereségük miatt. Ekkor a részvények értéke csökkenhet, a tőkepiaci korrekció pedig gazdasági lassuláshoz és a munkanélküliség jelentősebb növekedéséhez vezethet. Idővel a gazdaság helyreállna, de termelékenységnövekedés nélkül.

Warsh hivatalból optimista, és elkerülte a recesszió szó kiejtését. A nagy AI-cégek tőzsdei értékelése és ezáltal a tőzsdeindexek eddigi komoly emelkedése körül azonban sokasodnak a kétségek.

Azok pedig nem maradnak meg a pénzügyi világ belügyének, mint eddig sem. A mostani szép amerikai GDP-adatokba nagyban belejátszott, hogy az AI-cégek felfutó részvényértéke által gazdagabbá tett részvénytulajdonosok hitelfelvételi képessége megnőtt, ahogy a birtokukban levő papírok árfolyama ment felfelé. Így többet költhettek, könnyebben vettek fel hiteleket, jó kockázatú ügyfélnek számítottak.

Eddig egymás erősítő körök működtek: a pozitív tőzsdei hangulat is részese volt, nem is kicsit, annak a körülménynek, hogy mindenféle külgazdasági zavarok, energiadrágulások, termelésilánc-szakadások ellenére az Egyesült Államok gazdasága a három százalékos növekedési szintjét tartani tudta. Pedig már az importvámok tavalyi drasztikus megemelése után felmerült a recesszióba csúszás. Nem így lett.

Ám most megint előkerült az aggodalom, és mind többször fordul elő a recesszió szó, pontosan az AI-ügyek kapcsán. 

Mi a buborék? A kipukkanása után lehet biztosan megmondani

A kockázatminősítő és piaci elemző cégek növekvő aggodalommal nézik az AI-iparágat, amely a piaci buborék jegyeit viseli magán. Egyfelől igen nagy a cégek tőkepiaci értéke, másfelől viszont kétséges, hogy a korábbi szédítő iram szerint növekedjen az értékesítésük.

A helyzet a Fitch elemzésében oda vezethet, hogy az AI-cégek jövedelemgeneráló képességének elégtelensége az AI-hoz kapcsolódó részvényárakban esést idézne elő.

A kockázatok érzékelése nyomán a tőzsdei szereplők részéről gyors árkorrekció indulhat el. A Fitch közgazdasági csapata a modellszámításaiban hat hónap alatti 35 százalékos részvényárfolyam-csökkenést alkalmazott, hogy tesztelje a lehetséges makrogazdasági hatást. A modell értelmében ekkor a 3 százalékos növekedési várakozásokkal szemben 0,6 százalékos csökkenés, azaz recesszió állna elő az USA-ban 2027 során.

Az érintett cégek beruházásainak a leállása további visszahúzó hatással járna az amerikai gazdaságban: a részvényárak csökkenésének valamint a beruházásvisszaesésnek az együttese gyakorlatilag kitörölné a jelenlegi amerikai növekedést. Az viszont csökkentené a globális növekedést, negatív hatással lenne más gazdaságokra is – kevésbé drámaian Európában és más térségekben, de mégis visszavetné a konjunktúrát.

Ez persze csak egy modellszámítás a több közül. De nem is kell hirtelen tőzsdei lufi-kipukkanásnak bekövetkeznie ahhoz, hogy az amerikai tőzsdén nagy negatív korrekció induljon el. Már az önmagában kritikus tényező, hogy az amerikai állampapírok hozamszintje, követve a nemzetközi trendet, megemelkedett.

Az USA államkötvénye elvileg kockázatmentes (no jó, kis kockázatú) eszköz; ha egy tíz éves eszköz évi öt százalékot hoz, akkor miért lenne érdemes tovább pumpálni pénzt az AI-cégek részvényeibe? Ha pedig ez a felismerés gyorsan terjed, azonnal lezuhan az érdeklődés a tudottan kockázatos AI-cégek iránt.

Fejlett országok állampapír-hozama (10 éves kötvények)
Fejlett országok állampapír-hozama (10 éves kötvények)
Fotó: Fitch Ratings

 

Az adatsor egyfelől értékelhető úgy, hogy a 2026-os év során a korábbi viszonyoknak megfelelő kamatszint állt elő ismét, önmagában nincs ok aggodalomra.

Ám időközben mind nominálisan, mind a bruttó hazai termékhez mérve igen nagy lett az USA vagy az EU-tagállamok között Franciaország államadóssági rátája. Nagyobb adósságállomány dráguló finanszírozási költségek mellett: ez így már viszont súlyos aggályokat vet fel.

Az utóbbi eset különösen feltűnő és aggasztó, hiszen korábban a francia állampapírfelár a Bundhoz képest csekély volt, 2022 óta viszont a rés egyre nő, és immár 150 bázispontot is elér.

Merre tovább, EKB? 

Franciaország kapcsán különösen érdekes lehet, hogy mi lesz az Európai Központi Bankban (EKB) a közeljövőben. A jelenlegi elnök némileg idő előtt távozik, talán hogy belevesse magát még időben a francia elnökválasztásba. Ami pedig Christine Lagarde utódlását illeti, a két megnevezett jelölt háttere eltérő. Pablo Hernández de Cos jelenleg a BIS vezérigazgatója, korábban a spanyol jegybankot vezette hat évig. Klaas Knot a holland jegybank élén áll; ebből nem következik automatikusan, hogy monetáris politikai keményvonalas, de a holland központi bank hagyományosan szigorú politikát vitt.

Mindenesetre Knot az interjúk során kitért arra, hogy ha egy ország indokolatlanul drágán, nehezen jut hitelforráshoz, akkor az EKB mérlegelheti a nyílt piaci műveletek alkalmazását. Márpedig ha elkezd vásárolni a piacon mondjuk francia állampapírt, akkor a hozamszint-emelkedés megállítható.

Mindenesetre az EKB viselkedése válhat kritikusan fontos üggyé, ha a nemzetközi állampapír-hozamok emelkedése folytatódna, és bajba sodorna eladósodott államháztartásokat.

Ezzel együtt a globális kamatszint, csakúgy mint a nemzetközi energiaárak alakulása, előrelépett az eddigi ismert kockázati tényezők között. A lehetséges gondok közé most már az amerikai gazdaságból esetlegesen kiinduló tőkepiaci korrekció (magyarul: tőzsdeesés) lehetősége is csatlakozott.

Ezeknek az ügyeknek a magyar vonatkozása sajnos túlontúl is egyértelmű: az eladósodott magyar állam és az energiaimportnak kitett magyar gazdaság számára a most látszó trendek nem kedvezők, és az európai konjunktúra eddigi javulásának folytatódását is övezik kételyek. A feladat nyilván az lenne, hogy minél gyorsabban mérséklődjék a magyar államadósság állománya, csökkenjen a hazai energiaigény, és a versenyképesség-javulás gátjai mielőtt megszűnjenek. 

A Benchmark rovat cikkei itt érhetők el.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: Amerika és a többiek a demokrata hullám után
Bod Péter Ákos | 2026. november 6. 05:51
Mi jön az Egyesült Államokban a demokraták földindulásszerű győzelme után? Béna vagy agresszív kacsa lesz Donald Trump? Mi várható a külpolitikában és a gazdaságban, mi lesz az AI-iparral és a vámokkal? És mit jelent mindez Európára nézve? Ezúttal ezeket a kérdéseket járta körül írásában Bod Péter Ákos.  
Benchmark Bod Péter Ákos: A jegybanki függetlenség a múlt öröksége vagy kritikusan fontos vívmány?
Bod Péter Ákos | 2026. október 29. 05:43
Bár a Matolcsy-éra alatt elkövetett visszaélések feltárása nem tépázza meg Magyarország, a magyar pénzügyi rendszer, a forint reputációját, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) súlyos tőkehiánya még gondot okozhat, korlátozza ugyanis a központi bank pénzügyi függetlenségét – hívja fel a figyelmet lapunk állandó szerzője, az MNB 1991-94 közötti elnöke, egyetemi tanár, közgazdász.
Benchmark Bod Péter Ákos: Ha alulteljesít a jóléti állam – a francia beteg esete
Bod Péter Ákos | 2026. október 25. 06:04
A mostani drámai események mögött lényeges, általános gazdasági tényezők is meghúzódnak – írja lapunk állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár. A napi, jelenlegi pénzügyi gondokon túl a francia és egyéb jóléti állam esete súlyos gazdasági-társadalmi modellkérdéseket vet fel Európában, és nemcsak a kontinens gazdagabb felén.
Benchmark Bod Péter Ákos a globális állampapírpiacról: hozamemelkedés megállíthatatlanul?
Bod Péter Ákos | 2026. október 2. 05:46
A héten az amerikai 30 éves államkötvényhozam 2004 óta nem látott szintre ugrott. Vajon az egész világra áthúzódó hatásai hogyan érintik a magyar gazdaságot, mennyire nehezíthetik meg az euróbevezetéshez szükséges feltételek teljesítését? Erről értekezik legfrissebb elemzésében lapunk állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.
Benchmark Bod Péter Ákos: Eladósodott államok, piaci turbulenciák – mi lesz a nemzetközi kamatokkal?
Bod Péter Ákos | 2026. szeptember 18. 05:44
Szakmai közvéleményünket most legfőképp a hazai viszonyoknak az áprilisi politikai fordulatot követő gyors átrendeződése foglalkoztatja, különösen az euróátvétel meghirdetéséből adódó lehetséges új monetáris-fiskális pálya. Eközben izgalmas folyamatok zajlanak a világban, súlyos potenciális következményekkel.
Benchmark Hídnak maradni – mitől hiteles egy érdekképviselet?
Dr. Kovács Levente | 2026. szeptember 7. 17:33
Egy érdekképviselet erejét nem az mutatja meg, milyen közel áll a mindenkori döntéshozókhoz, és nem is az, milyen gyakran kerül velük konfliktusba. A valódi próba az, hogy képes-e politikai ciklusokon át, szakmai alapon képviselni tagjai közös érdekeit – együttműködve, amikor lehet, és önálló álláspontot vállalva, amikor szükséges.
Benchmark Bod Péter Ákos: a forró tavasz és nyár forró ősszel folytatódik
Bod Péter Ákos | 2026. szeptember 4. 05:46
A közélet az őszi szezon kezdetével sem csitul, marad a hőfok. A gazdaságban pedig számos kihívással kell megküzdeni, és kezdeni kell valamit az orbáni örökséggel.       
Benchmark Bod Péter Ákos: vámemelések, olajmizéria, államadósság-hegyek – miért nincs (eddig) súlyos piaci zavar?
Bod Péter Ákos | 2026. augusztus 28. 05:51
A világgazdasági és politikai hírek alapján okkal lehet ideges a gazdaságelemző, befektető, gazdaságpolitikus. Bár a hírek jó ideje aggasztóak, a súlyos világgazdasági válság eddig elmaradt. Miért, és meddig lesz ez így? Bod Péter Ákos írása.
Benchmark Bod Péter Ákos: Gazdaság és gazdaságpolitika az első száz napban
Bod Péter Ákos | 2026. augusztus 20. 06:01
A 2027-es költségvetés, benne az adópolitikai változtatásoknak legalább egy része választ ad remélhetőleg azokra a kérdésekre, amelyeket (talán túl korán) feltesznek a hazai, külföldi elemzők, gazdasági szereplők, állampolgárok – írja a Magyar-kormány eddigi ténykedését értékelve a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász.
Benchmark Bod Péter Ákos: lakossági pénzügyeink – elakadt polgárosodás?
Bod Péter Ákos | 2026. augusztus 14. 05:44
A magyar háztartásoknál meglehetősen tisztán látszik a megkésett és megszakított polgárosodás tartós következménye: széles társadalmi rétegek elégtelen pénzügyi védettsége – írja a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár. Hozzátéve: bár a jelenség nem sajátosan magyarországi, az utóbbi évtizedekben az általános polgárosodás, középosztályosodás terén is sokan elénk kerültek.   
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG