Segítségről, együttműködésről volt szó.

Hszi elnöké a felelősség, hogy a szigorúan hierachikusan felállt rendszerben a helyi hatóságok eltussolták a betegség kitörését a múlt hónapban. Ha a járvány tovább eszkalálódik, akkor egyik napról a másikra az elnök hirtelen a társadalmi elégedetlenség céltáblájának közepén találhatja magát. Káncz Csaba jegyzete.

Szerdán az Egyesült Államok és Kína között aláírt megállapodás kapcsán a sajtóban jellemzően az amerikai álláspont köszön vissza, amely azt sugallja, hogy számukra kedvező megállapodást kötöttek, hiszen Peking több vállalást is tett, míg ők inkább csak szimbolikus dolgokban kötelezték el magukat. A helyzet viszont nem ilyen egyszerű.

Majd két év kereskedelmi háború után aláírták az Egyesült Államok és Kína közötti megállapodást. Ugyan Trump szuperlatívuszokban beszélt az egyezségről, az elemzők többet vártak. Ugyanakkor a következő fázis kapcsán az amerikai politikusok optimisták.

A helyzet eszkalálódása várható.

Először találkozott Hszi Csin-ping kínai államelnök a hongkongi kormányzóval a júniusban kitört demokráciapárti demonstrációk kitörése óta és arra ösztökélte Carrie Lam-et, hogy tegyen határozott erőfeszítéseket a megmozdulások elfojtására.

Folyik a készülődés a Kínai Népköztársaság megszületésének 70. évfordulójára: újabb virtuális építőelemek kerülnek a kínai „nagy tűzfalba”, mikro-blogokat és közösségi platformokat blokkolnak, rendszerkritikus értelmiségieket tanácsolnak el attól, hogy a nyugati sajtónak nyilatkozzanak. A hatalom nagyon azt szeretné, hogy a hongkongi nyugtalanság és az amerikai-kínai feszültség árnyékában egy erős és magabiztos Kínát mutasson befelé, az ország polgárainak, és kifelé a nagyvilágnak.

Amikor Trump arról beszélt, hogy Kína telefonon jelezte, szeretnék újrakezdeni a kereskedelmi tárgyalásokat, talán épp a pekingi vezetés lepődött meg a legjobban - írja összeállításában a Bloomberg. Azzal, hogy gyengének állította be a kínaiakat, sarokba szorította őket - a megegyezés esélye csökkent, pedig mostanra inkább az amerikaiknak lenne fontos, hogy véget érjen a háborúskodás.

Komoly sebeket szerzett a kínai gazdaság az Amerikával folytatott kereskedelmi háborúban, szakértők arra számítanak, hogy a világ második legnagyobb gazdasága tovább gyengülhet.

Miután közel másfél órán át tárgyaltak, Donald Trump és Hszi Csin-ping tűzszünetet kötöttek: újrakezdik a kereskedelmi tárgyalásokat egy nagyívű megállapodás reményében, és nem vetnek ki újabb védővámokat egymás termékeire. A Huawei egyelőre tiltólistán marad, de kisebb gesztusokat tettek az amerikaiak - összességében örülhetnek a tőzsdei befektetők.

A vámháború, a klímaváltozás és Észak-Korea lehetnek a most kezdődött G20 slágertémái. Várhatóan a nagy techcégek nemzetközi megadóztatásáról és az óceánok műanyag-szennyezettségéről is szó lesz a kétnapos csúcson.

A világ vezetői Oszakában gyűlnek össze a hétvégére, a kétoldalú tárgyalások közül a legnagyobb figyelem a kínai-amerikai találkozóra irányul. Hszi Csin-ping már a helyszínen van

A tőzsdék egyértelműen a hétvégi G20-as csúcsra várnak. Ha ott pozitív fejlemények lesznek a kereskedelmi háború kapcsán, akkor a jövő héten vélhetőleg újraindul a hegymenet. Abban az esetben viszont, ha nem közelednek az álláspontok akkor július eséssel indulhat.

A Harvard Egyetem professzora szerint Trump már nem hisz abban, hogy bármifajta amerikai érdek fűződne a Kínai Kommunista Párt megmentéséhez. A kínai jegybank is az amerikai-kínai kereskedelmi háború elhúzódására számít és tavaly december óta 70 tonna aranyat vásárolt a tartalékaiba. Káncz Csaba jegyzete.

Trump külpolitikai ’vonalvezetése’ és a 2017 decemberi Amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia hatására az elmúlt időszakban még szorosabbá váltak Peking és Moszkva katonai kapcsolatai. Stratégiai jellegű szerződések kerültek aláírásra az 5G-s távközlés, az LNG és az agrártermékek területén. Káncz Csaba jegyzete.

Meglehetősen érdekesre sikeredett a magyar miniszterelnök és a kínai kormányfő kézfogása Pekingben.

A Kínai Kommunista Párt kongresszusa elé került éves gazdasági jelentésben az alapadatok messziről bűzlenek, miközben a szakpolitikai célok egymás ellen dolgoznak. Kína rohamos lassulásával most egy negyven éves társadalmi szerződés kérdőjeleződik meg alapjaiban, amely bizony nem jó előjel a kommunistáknak. Káncz Csaba jegyzete.

Haladnak a kínai-amerikai tárgyalások.

Ha minden igaz, az észak-koreai vezető egyik fő szövetségeséhez megy.

Telefonon beszélte meg az idei év feladatát a két elnök.

A kínai elnök számára rendkívül kellemetlen időpontban jött a kiemelt évforduló, a kommunista funkcionáriusok már hetek óta kármentő üzemmódra álltak át. Hszi elnök azért sincsen könnyű helyzetben, mert a ’koronaékszereknek’ tekinthető mega-projektek bel- és külföldön is vitatottá váltak.

A G-20 találkozó nagy eseménye az amerikai és a kínai elnök találkozója lesz. Vajon meg fognak egyezni valamiben, vagy legalább lesz tűzszünet a vámvitában? Az is érdekes kérdés, hogyan fogják kezelni a világ vezetői az újságíró-gyilkosság elrendelésével vádolt szaúdi koronaherceget.

Hszi Csin-ping elnök könnyebb piaci hozzáférést ígért az első Kínai Nemzetközi Import Expón.

Hétfőn a kínai expón nem csak pavilon-megtekintésben lesz része a magyar kormányfőnek, hanem Hszi Csin-pinggel is tárgyalóasztalhoz ülhet. Lenne is miről beszélni.

Ritkán látható egyetértés formálódik az amerikai kormányzati stábban a Kínával folytatott kereskedelmi háború ügyében: bár igazi nyertese nem szokott lenni a kereskedelmi háborúknak, egyre inkább úgy tűnik, hogy Peking most valóban veszíthet. Trump eltökélt, érzi, hogy nyerésre áll és esze ágában sincs visszakozni - ez még jól jöhet a novemberi választáson.

A kínai hatóságok nem engedélyezték a Walt Disney legújabb családi fantasy filmjének, a Barátom Róbert Gidának a bemutatását - Hszi Csin-Pinget ugyanis Micimackónak csúfolják.

A kínai parlament megszavazta, hogy korlátlan ideig hivatalában maradhasson Hszi Csin-ping jelenlegi elnök, egyben a kommunista párt főtitkára. Ez a kommunista rendszerekben lényegében mindig így volt, Kína azonban bő 20 éve szakított ezzel a gyakorlattal, miközben a kommunizmust is mintakapitalizmussá alakította, de megtartva a politikai rendszert.

A kínai szociális médiában egyenesen az észak-koreai uralkodó dinasztiával hasonlítják össze Hszi elnök hatalomkoncentrációját. Hszi lépése bizonytalanságot is tükrözhet, a kínai kommunista vezetés ugyanis manapság kifogyott az ideológiai töltetből. Törökország és hazánk esetében is a középkor hűbéri rendszere jut eszébe sok nyugati megfigyelőnek.

Trump azt állítja, sosem hívná alacsonynak és dagadtnak Kim Dzsongunt, akkor ő miért öregezi le? Skandallum... de egyszer azért talán még lehetnek barátok, bár ez még Trump szerint is igen furcsa lenne. Az amerikai elnök arra is utal, hogy sikerülhet megpuhítani Kínát, hogy aktívabban vegyen részt a helyzet rendezésében.

Az eddigi kínai vezető nem jelölt ki utódot maga számára, és belevésték nevét a párt alapdokumentumába Mao mellé. Ami azt jelenti, hogy még nagyobb, régen nem látott, valóságos teljhatalomra tett szert. Beszédeiből az következik, hogy az eddiginél sokkal nagyobb szerepet szán Kínának a nemzetközi politikában.

A Kínai Kommunista Párt egyhetes kongresszusának végére Hszi Csin-ping várhatóan még nagyobb hatalomra tesz szert - Donald Trump arra akarja rávenni az elnököt, hogy ezt a hatalmat használja Észak-Korea megfékezésére. Trump állítólag keményen tárgyal majd első kínai látogatásán - azt azért most sem felejtette el megjegyezni, hogy mindenre fel vannak készülve.

Donald Trump beiktatása után pár hónappal egy 37 országra kiterjedő felmérés készült Amerika, mint vezető hatalom, és maga az elnök megítéléséről. Barack Obama elnöksége végén az ország nemzetközi elfogadottsága 64 százalékos volt, most 49. Az elnökben mindössze 22 százalék bízik, ennél az orosz és a kínai elnököt is többen favorizálják.

Az esemény képeit nézve felvetődik a kérdés: mi is valójában ez az egész? Gazdasági-kereskedelmi együttműködés, Kína globális szerepvállalásának növelése, vagy esetleg a keleti és kelet felé nyitó, hatalomszerető országvezetők baráti találkozója? Egy biztos: a kínai elnök ügyesen sáfárkodik országa hatalmasra nőtt gazdasági és politikai erejével.

Feszült heteken van túl Washington és Peking kapcsolata. A kínaiak elégedetten konstatálják, hogy Trump sorozatosan kényszerül visszavonulót fújni számos külpolitikai vonatkozású kampány-ígéretéből. Mindez azonban nem változtat az amerikai elnök érzelmi hullámzásain és politikai vonalvezetésének kiszámíthatatlanságán.

Eddig úgy tett Trump, mintha feltételekhez kötné az "egy Kína" elv elfogadását, de miután a kínai elnök rákérdezett, simán egyetértett vele.

Aki azt hiszi, hogy a közösségi oldalak fizetett troll kommentelői pusztán néhány iskolás, akinek zsebpénzre van szüksége, nagyon téved. A kínai rezsim ipari méretekben manipulálja a Nagy Tűzfal mögött elérhető weboldalakat, és egy patikamérleg pontosságával méri ki a "békeadagokat". Alig lehet őket felismerni, és már egyáltalán nem az anyázásról és a másik elpusztításáról szólnak a bejegyzések.

Hszi Csin-ping kínai elnök beszéde nyitotta meg a davosi Világgazdasági Fórumot, amelyet bizonyára még sokan fognak idézni.

A növekvő pénzügyi problémák és a gazdasági lassulás felerősítette a belső harcokat a kínai vezetés legmagasabb szintjein. Az elbizonytalanodott kommunista pártban előtérbe került a Nyugat-ellenesség és a Dél-kínai tengeri egyoldalú katonai műveletek támogatottsága. A magyar biztonságpolitika a jelek szerint nem vesz tudomást Kína provokatív lépéseiről a térségben, amelyeket még a G7 külügyminiszterei is elítéltek.

Bőven vannak vitás kérdések, de az egyre erősebb gazdasági kötelék és Észak-Korea őrült diktátora összehozta Obamát és Hszi Csin-pinget. Jelentős eredmény az is, hogy mindketten aláírják a klímavédelmi egyezményt is - ha sokan követik őket, még idén életbe léphet a megállapodás. A negyedik atomcsúcson a magyar miniszterelnök is részt vesz.

Aláírta az együttműködési tervet Szerbia, Kína és Magyarország, így három előkészítési munka kezdődhet meg a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal korszerűsítésének ügyében.

Az ország 250 milliárd dollárt akar befektetni Latin-Amerikában. Az első miniszterszintű találkozó most zajlott le Kína és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) között Pekingben.

A Kínai Kommunista Párt további szerkezetátalakítást, reformot ígért. A hírre a sanghaji és a hongkongi tőzsde is pozitívan reagált.

Jack Lew első pekingi útján olyan kérdések is előkerülnek, mint a kereskedelmi viták, illetve a hackertámadások.

Írország vonzó befektetési célországként kíván megmutatkozni a kínai alelnök előtt, akit az Egyesült Államok után és Törökország előtt a hétvégén fogad. Dublinban várhatóan egy sor üzleti megállapodást írnak alá. Az írek nyilvánvalóan arra számítanak, hogy 2008 óta lábadozó gazdaságuk a kínai kapcsolattal új erőre kaphat. Ez a bővülő jelenlét reményét jelenti a kínai piacon és az írországi kínai befektetések lehetőségét "Európa kapujában". Azt, hogy az ország szuverén adósságának konkrét kezelésében a kínai részvétel, állampapírok vásárlása napirenden lesz-e, nem tudni, de aláírnak néhány kereskedelmi és befektetés-ösztönző megállapodást.